Az I. negyedévi adatok a magyar gazdaság EU-n belül kirívóan jelentős visszaesését jelzik. A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint az európai és hazai várakozások romlása, a költségvetési kiigazítás keretében bejelentett adóemelések és a reáljövedelmek 3% körüli idei visszaesése következtében idén már nem várható a gazdasági növekedés megindulása.

Június 1-től Varga Mihály, tárca nélküli miniszter vezeti az IMF tárgyalásokat. A piac&profit összegyűjtötte, hogy mi történt az elmúlt két évben az Orbán-kormány és a Nemzetközi Valutaalap között. A kronológia tükrében kérdés, hogy ezúttal sikerül-e tető alá hozni a megállapodást, amelyet 2012 őszére ígérnek. A kormány a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodás megkötésére törekszik. Íme a második felvonás: ez történt 2011-ben.

Június 1-től Varga Mihály, tárca nélküli miniszter vezeti az IMF tárgyalásokat. A Piac&Profit összegyűjtötte, hogy mi történt az elmúlt két évben az Orbán-kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között. A kronológia tükrében kérdés, hogy ezúttal sikerül-e tető alá hozni a megállapodást, amelyet 2012 őszére ígérnek. A kormány a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodás megkötésére törekszik. Íme az első felvonás: ez történt 2010-ben.

Június 1-től Varga Mihály, tárca nélküli miniszter vezeti az IMF tárgyalásokat. A piac&profit összegyűjtötte, hogy mi történt az elmúlt két évben az Orbán-kormány és a Nemzetközi Valutaalap között. A kronológia tükrében kérdés, hogy ezúttal sikerül-e tető alá hozni a megállapodást, amelyet 2012 őszére ígérnek. A kormány a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodás megkötésére törekszik. Íme a harmadik felvonás: ez történt 2012-ben.

Nagyjából a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodást kellene kötnie Magyarországnak a Nemzetközi Valutalappal (IMF) - mondta Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár az TV2 Mokka című műsorában hétfőn.

Kulcsfontosságú, hogy a fejlett világ két-három éven belül visszatérjen a normális gazdasági növekedéshez, különben a pénzügyek fenntarthatlanná válnak - jelentette ki a Nemzetközi Valutaalap kormányzótanácsának elnöke a testület szombati ülését követően. Előző nap a G20-ak jelentősen megemelték az IMF válságkezelő pénzügyi alapját. Elemzők szerint a források megduplázása sem lesz elegendő az euróövezet problémáinak megoldására. Az IMF kormányzótanácsa merész strukturális reformokat vár az eurózóna országaitól.

Az Európai Bizottság várhatóan nem fogja elégségesnek találni az IMF/EU-hitelprogramról szóló hivatalos tárgyalások elkezdéséhez csak a magyar jegybanktörvény módosítását - vélekedtek csütörtöki helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők, akik szerint növekszik annak a kockázata, hogy a megállapodás áttolódik a második félévre. Orbán Viktor szerint kizárt, hogy a kötelezettségszegési eljárások hátráltatnák a megállapodást.

A Magyarországgal szemben indított három uniós kötelezettségszegési eljárásból kettő nem előfeltétele a Nemzetközi Valutalappal tervezett tárgyalások megkezdésének - mondta Győri Enikő. Véleménye szerint a bírák nyugdíjkorhatára és az adatvédelmi hatóság függetlensége teljesen külön ügy. Az Unió szerint viszont a bizalom visszaszerzése lenne az alap.

Ahhoz, hogy Magyarországgal megkezdődhessenek a pénzügyi megállapodást célzó tárgyalások, az ország iránti befektetői bizalomra van szükség - hangsúlyozta az Európai Bizottság szóvivője a testület szerdai sajtótájékoztatóján.

Jó egy éve, 2011. március elsején mutatta be a magyar kormány a Széll Kálmán Tervet, amely azzal számolt, hogy a benne vázolt elképzelések eredménye magasabb gazdasági növekedés, bővülő foglalkoztatás, javuló versenyképesség, fenntartható pénzügyi egyensúly és csökkenő államadósság lesz. A tények egyelőre nemhogy nem igazolják a terveket, hanem épp az ellenkezőjét mutatják. Vértes András szerint a Széll Kálmán Tervet nagyobbrészt elfújta a szél. A GKI elnöke úgy véli, a magyar gazdaság hitelességi, bizalmi válságban van, s amíg ez nem oldódik meg, nem lesz gazdasági növekedés.

Néhány hét alatt soha nem látott mértékben, közel 10 százalékot erősödött a forint az euróval szemben, miután a hazai gazdaságpolitika kifejezte tárgyalókészségét és megállapodási szándékát az IMF-el. A magyar fizetőeszköz árfolyama érzékenyen reagál minden rezdülésre, de a Solar Capital szakértője szerint a jelenlegi pozitív görög fejleményeknél nagyobb hatása lesz az IMF tárgyalások előrehaladásának.

Nem fenyeget államcsőd, de kétségtelenül az IMF a bizalmatlanság gödréből kivezető út Magyarország számára szakértők szerint. Megszorítások helyett viszont hosszú távú stratégiát és a humánerőforrásba való befektetést tartanának helyesnek. 

Magyarország rendre a térségbeli növekedési átlag alatt teljesít, a növekedés egyetlen forrását a kivitel jelenti, ráadásul a belső fogyasztás és a beruházás is gyenge, így a legnagyobb kihívást a növekedés jelenti a magyar gazdaság számára. Ezen kívül a stabilitásra kell összpontosítania, amihez kellően összehangolt költségvetési kiigazításokra van szükség, hogy a gazdaság ne lassuljon tovább.

Lapértesülés szerint képtelenségnek tartja Orbán Viktor az arányos adórendszer módosítását. Véleménye szerint azért sem kerülhet sor az adórendszer módosítására, mert az Európai Unió több tagállamában is hasonló rendszer működik. Az IMF magyarországi misszióvezetője viszont más véleményen van.

Magyarországnak fenn kell tartania gazdasága stabilitását, javítania kell költségvetési politikájának tervezésén és a gazdasági kormányzáson - jelentette ki Christoph Rosenberg, az IMF magyar misszióvezetője az IMF Survey-nek nyilatkozva.

Legfeljebb a gazdasági visszaesés csökkentéséhez lesz elegendő az IMF-EU tárgyalások sikeres befejezése. A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint idén az euró árfolyama 300 forint körül mozoghat, a lakosság fogyasztása a reálkeresetek 3,5 százalékos csökkenése miatt 2,5 százalékkal mérséklődik. A pénz- és különösen a működőtőke bizalmának visszaszerzése legjobb esetben is csak 2013-ra hozhat eredményeket. 

Bizalomerősítő magyar gazdaságpolitikát és a kiigazítási folyamat stabilizálását tartja szükségesnek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a négyes cikkely szerinti országjelentéshez kapcsolódó igazgatótanácsi értékelésében.

A világgazdaság növekedése 2012-ben 3,75 százalékos lesz, az eurózóna pedig "enyhe recesszióba" kerül - derült ki a Nemzetközi Valutaalap kedden nyilvánosságra hozott előrejelzéséből.

Az európai kilátások gyászosak, az Európára és a világgazdaságra ható kockázatok magasak - mondta hétfőn David Lipton, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgató-helyettese. Az IMF korábban figyelmeztetett arra, hogy a világgazdasági válság veszélyes új szakaszába lépett. Lipton most azt mondta: ez a szakasz már nem új, de veszélyesebb, mint valaha, a szeptemberben azonosított negatív irányú kockázatok megvalósultak. A hét végén kilenc eurótagállamot leminősítő Standard & Poor's szerint az európai döntéshozók „nem diagnosztizálták helyesen" a válság okait.

Martonyi János megerősítette, hogy a magyar kormány megállapodást akar kötni az Európai Unióval és az IMF-fel, bár kemény gazdaságpolitikai feltételekre számít; a külügyminiszter erről az m1 A Lényeg című műsorában beszélt vasárnap este.

Magyarország várja az EU érveit a vitatott törvényekkel kapcsolatban, és ha ezek meggyőzőek, a kormány kész megfontolni a jogszabályok módosítását - mondta csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök. Christine Lagarde IMF-főigazgató a Fellegi Tamás tárca nélküli miniszterrel folytatott megbeszélést követő nyilatkozatában leszögezte: „az IMF, mielőtt eldönti, mikor kezdi el a tárgyalásokat egy készenléti megállapodásról, és hogy elkezdi-e őket, szükségesnek tartja, hogy olyan konkrét lépéseket lásson, amelyek a magyar kormány erős elkötelezettségét mutatják, hogy minden olyan politikai kérdésben lépni fog, amely lényeges a makrogazdasági stabilitás szempontjából". Londoni elemzői vélemények megoszlanak arról, hogy az első vagy a második negyedévben születhet meg a megállapodás.

Nagyon vártuk, mint a karácsonyt vagy a Mikulást. Azonban a zsákban nem volt semmi. Az IMF most már makacsabb, mint azt Fellegiék gondolták. Szokták mondani, hogy ne piszkáld az alvó oroszlánt, mert baj lesz belőle. Hát baj lett.

Magyarország „az utóbbi időben hozott néhány olyan döntést, amelyekről úgy tűnik, nem felelnek meg teljesen az európai jognak" - mondta a BBC-nek  adott interjújában Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke, aki szerint a jegybanktörvény módosítása az egyik előfeltétele az EU részéről a Magyarországgal kötendő megállapodásnak. A Dow Jones amerikai hírügynökség is külön kiemelte a vitatémák közül az új törvényt, mivel az a hírügynökség szerint „a kormány számára bizonyos politikai hatalmat biztosít" a Magyar Nemzeti Bankban. Az Európai Bizottság szerdai ülése után ismertetett közleményből kiderül, hogy továbbra sem zárult le az az elemzés, amelynek keretében a nemrégiben elfogadott magyar törvényeket vetik össze az Európai Unió jogi előírásaival.

Az IMF-fel szembemenő argentin, „belarussz”, vagy a török út veszélyeiről és az orosz befektetők lehetséges megjelenéséről beszél Charles Robertson a Concorde Alapblogon. Az interjúban a feltörekvő piacokra szakosodott legnagyobb befektetési bank, a Renaissance Capital fő stratégája kifejti, hogy az IMF megállapodás előfeltétele annak is, hogy Moszkva és orosz cégek beszálljanak Magyarország finanszírozásába. Ha azonban folytatódik az EU és az IMF elvárásaival ellentétes magyar politika, az egész közép-európai térség destabilizálódhat.

December elején még úgy tűnt, hogy a Fidesz hajlandó lesz az EU és az IMF bizonyos feltételekkel járó segítségét elfogadni az ország finanszírozásának biztosítására. Később kiderült, hogy csak félszívvel akarhatták az EU/IMF megállapodást, hiszen az EU határozott tiltakozása ellenére a parlament elfogadta a jegybanki függetlenséget nyirbáló és az egykulcsos SZJA-t kétharmados törvénybe iktató törvényeket az év utolsó napján. Ez jelentősen megkeményítette az EU és az IMF álláspontját, a magyar küldöttség egy jó ideig zárt kapukat döngetett az év elején.

Lemondott tisztségéről Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács elnöke, de Orbán Viktor miniszterelnök kérésére továbbra is elmondja véleményét a gazdaságpolitika alakulásáról, ha arra a kormány kéri. Közben Fellegi Tamás megkezdte a tárgyalásokat az IMF-el.

A kormány minden észrevételt kész megfontolni, ha az az eredeti szándékát nem változtatja meg - mondta csütörtökön a kormányszóvivői tájékoztatón Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter, aki azt is kijelentette: „Készek vagyunk, ahogy eddig is tettük, teljes mértékben tiszteletben tartani a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét." Kifejtette: egy olyan „elővigyázatossági készenléti hitel" elfogadható Magyarország számára, amely rögzíti, hogy van benne elővigyázatossági elem.

„A kormány kezében a kasszakulcs, Orbán Viktor miniszterelnök minden mondata ebben a kérdésben ügydöntő" - mondta az államadósság-csökkentéssel kapcsolatban az MTI-nek adott interjújában Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint „a globális világban globális garanciák kellenek, és szükség van az IMF és az EU garanciájára". Lázár szerint az év közepétől „új korszak kezdődik". Az MSZP elnöke is úgy véli: 2012 fordulatot hoz. Mesterházy Attila szerint a miniszterelnök nem fogja visszavonni hibás intézkedéseit, ezért „meg kell dönteni".

Ismét rekordot döntött a magyar államadósság törlesztéskockázatára kínált biztosítási tranzakciók árazása szerda délután a londoni piacon. Pénzügyi elemzők értékeléseikben a magyarországi kockázati tényezők közül kiemelték az IMF/EU-megállapodás körüli bizonytalanságot. Ennek fő oka az új jegybanktörvény, amelynek legvitatottabb részei az elfogadott változatban módosítás nélkül szerepelnek. Befektetői szempontból pedig egyre nehezebb eligazodni a magyar kormány stratégiáján. A forint árfolyama is csúcsot döntött szerda délelőtt.

Az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy őrizzék meg Magyarországon a nemzeti bank függetlenségét - hangsúlyozta kedden újságíróknak Olivier Bailly, a központi uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szóvivője. Amíg ez nem biztosított, ne számítsunk pénzügyi támogatásra.

Az európai parlamentben Magyarország választási jogának felfüggesztését vizsgálják a Corriere della Sera brüsszeli tudósítója szerint, a The Times szerzője úgy véli, reális kilátás van arra, hogy az ország nem kap újabb pénzügyi segítséget az EU-tól és az IMF-től, a Die Zeit is úgy véli, hogy ha Orbán kitart irányvonala mellett, akkor bizonyára nem lesznek újabb hitelek. A Die Welt a magyar csőd lehetőségét is felveti. Az ok nem csak a gazdaságpolitikai vonalvezetésben keresendő.

Fellegi Tamás, az IMF/EU-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter január első felében informális egyeztetéseket folytat Washingtonban - közölte a miniszter sajtóirodája az MTI azon megkeresésére, hogy mi a kormány álláspontja az IMF magyar misszióvezetőjének a figyelmeztetést is tartalmazó nyilatkozatáról. Orbán Viktor a közszolgálati rádióban azt mondta: a tervek szerint január elején megkezdődnek a Nemzetközi Valutaalappal a tárgyalások, amelyek fontosak, de nem húsbavágóak.

Elutasító választ küldött Orbán Viktor kormányfő José Manuel Barroso levelére, amelyben az Európai Bizottság elnöke két törvényjavaslat visszavonását javasolta neki. A miniszterelnök ezt a Hír TV-nek adott, csütörtök este sugárzott interjúban közölte. Szerinte "nem kellene ennek ilyen nagy feneket keríteni, az egész IMF-tárgyalásnak nincs ekkora jelentősége. Ha megállapodunk az IMF-fel, akkor van egy biztonsági szerződésünk, ha nem állapodunk meg, nincs. Attól még az ország áll a lábán, és működik."

Továbbra is csaknem kétharmados az esélye annak, hogy Magyarország megállapodásra jut a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val - vélekedtek szerdai helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.

Az MNB-t érintő törvényjavaslat miatt megszakadt Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve az Európai Bizottság közötti konzultáció az elővigyázatossági hitelről; a delegáció hazautazott Budapestről - közölte Olli Rehn uniós pénzügyi biztos szóvivője az MTI-vel péntek délután.

Nem egyezik az új jegybanktörvény parlamenthez benyújtott és az Európai Központi Bankhoz véleményezésre eljuttatott szövege az EKB információ szerint, ezért nagyra értékelné, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium a jövőben megfelelően tiszteletben tartaná az EKB-val szembeni konzultációs kötelezettségét - áll a szervezetnek a honlapján megjelent véleményében. A törvénytervezet eredeti változata is komoly vitákat váltott ki, az alkotmányügyi bizottság szerda esti javaslata a Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonásáról pedig továbbiakat gerjesztett. Simor András jegybankelnök szerint mind a törvényjavaslat, mint az indítvány sérti a nemzeti bank függetlenségét, jelentősen megnehezíti ésszerű működését, és súlyosan veszélyezteti szakmai hitelességét.

Ma érkezik Budapestre a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió küldöttsége. Az IMF magyar misszióvezetője, Christoph Rosenberg az Európai Bizottság képviselőivel közösen december 13. és 16. között megbeszéléseket folytat, és tájékozódik a költségvetéssel kapcsolatos fejleményekről.

Napirend előtt beszélt a Parlamentben Orbán Viktor. Felszólalásában a költségvetés átalakítása és a brüsszeli megállapodás mellett szó esett célokról, és a miniszterelnök kifejtette: a múlt hibáinak kijavítását a kormány az elmúlt időszakban a tehermegosztás, a felelősség és az átszervezés politikája alapján kezdte meg.

Orbán Viktor úgy készül, hogy december közepe táján újabb spekulációs támadás lesz az ország ellen. Az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta azt is, hogy szükség van egy nemzeti növekedési tervre, mert annak megalkotása és végrehajtása nélkül recesszióba esne a magyar gazdaság.

Az IMF tárgyalások megkezdésétől sem csökken a nyomás forinton, állítja a Crédit Agricole Corporate and Investment Bank kötvénypiaci stratégája. Guillaume Tresca szerint a jelentős egyensúlytalanságok, a hazai gazdaság rendkívüli kitettsége a gyengélkedő eurózóna gazdaságának és a lanyha belső kereslet befolyásolják a magyar fizetőeszköz értékét.

Több külföldi lap is cikket jelentetett meg kedden arról, hogy Magyarország az IMF-hez fordult. Véleményük szerint a magyar kormány a piaci nyomás miatt kényszerült erre a lépésre, amely ellentétben áll eddig hirdetett gazdaságfilozófiájával.

A Nemzetközi Valutaalap és a magyar kormány együttműködésének végső formája a piaci viszonyok alakulásán túl a finanszírozás feltételek olyan klasszikus mérőszámain múlik majd, mint a devizatartalékok mértéke, a tőkemenekítés kockázata, valamint a költségvetési kilátások és a költségvetési tervek hitelessége. A megállapodás esélyét londoni felzárkózó piaci elemzők mintegy kétharmadosra teszik.

Várhatóan nehezek lesznek a tárgyalások az IMF-fel, de ha a kormánynak sikerülne megállapodásra jutnia a Nemzetközi Valutaalappal, az jelentősen csökkentené a magyar kockázati felárakat - vélekedtek Magyarország tárgyalási szándékának bejelentéséről pénteki helyzetértékeléseikben londoni felzárkózó piaci elemzők.

A kormány csütörtök délutáni bejelentése szerint ismét megállapodást köt Magyarország az IMF-fel. Az IMF csütörtök este  kiadott közleménye szerint a jelenleg Budapesten tartózkodó IMF-küldöttség nem folytat hiteltárgyalásokat.

„Aligha járul hozzá a bizalom helyreállításához", hogy a tárgyalási szándék bejelentése előtt nem tájékoztatták az érintett feleket, írja a The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap európai kiadása, amely hangot adott annak a feltételezésnek, hogy az IMF-fel kapcsolatos magyar bejelentés csupán kísérleti léggömb volt. A külföldi sajtó egyetért abban, hogy a bejelentés az államcsőd elkerülése érdekében történt, abban viszont kételkedik, hogy az IMF ajánlata megfelel majd a magyar kormány eddig követett gazdaságpolitikájának.

A magyar gazdaság mozgástere szűk, de a 2012-es költségvetésben kijelölt haladási irány jó Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács vezetője szerint. Ahhoz azonban, hogy a makrogazdasági mutatók tarthatóak legyenek, jövőre, de lehet, hogy még az idén további kiigazításokra lesz szükség. A volt jegybankelnök a költségvetés gyengeségeiről is beszélt a Joint Venture Szövetség által szervezett ebéden.

Három fő elemből álló terv körvonalazódott az euróövezet megmentésére a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank-csoport hétvégén tartott éves rendes közgyűlésén. Ebben a portfolióikban görög államadósságot tartó euróövezeti bankok feltőkésítése, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz kapacitásának közel hétszeresére, 3000 milliárd euróra történő feltöltése és Görögország „ellenőrzött csődjének" lehetővé tétele is szerepel. Merkel elutasítja a görög adósságok elengedését.

Várhatóan még további gondok lesznek a világgazdaságban, és annál többen fognak finanszírozási nehézségekkel szembesülni, minél később indul be a növekedés. Minél hamarabb hozzuk meg a fájdalmas döntéseket, annál gyorsabb lesz a kilábalás, figyelmeztetett Mark Allen, a Nemzetközi Valutaalap vezető közép- és kelet-európai regionális képviselője egy nemzetközi konferencián.