Lázár és Mesterházy egyetért: ez az év fordulatot hoz

Lázár János
Fotó: MTI

Csak olyan megállapodás köthető a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val folytatandó hivatalos tárgyalásokon - amelyek januárban kezdődhetnek meg -, amely nem ellentétes az ország érdekeivel, jelentette ki Lázár János az MTI-nek adott interjújában.

„Lesz, amiben születik megállapodás, és lesz, amiben nem"

Bizonyos feltételeket azonban el kell fogadni, és „hozzá kell tennünk a saját magunk átalakítási lépéseit" is. Utóbbival kapcsolatban komoly lemaradásnak nevezte a tömegközlekedés átalakítását.

A nemzetközi szervezetek által kért jogszabályi változtatásokról azt mondta: „lesz, amiben születik megállapodás, és lesz, amiben nem". A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: „Olyan kompromisszumok, megállapodások, döntések jöhetnek szóba, amelyek az ország saját érdekeit szolgálják, ugyanis az a fajta szervilis magatartás, amely a korábbi kormányokat jellemezte, nem indokolt, mert ennek az országnak a bevételei és a kiadásai nagyjából fedezik egymást. Ha nem lenne ilyen mértékű az adósság, az ország stabilan állna a lábán." A frakcióvezető hozzátette: az adósság, finanszírozhatósága teszi szükségessé a nemzetközi szervezetekkel való megállapodást. Kijelentette ugyanakkor, hogy „a kormány kezében a kasszakulcs, Orbán Viktor miniszterelnök minden mondata ebben a kérdésben ügydöntő". Ugyanakkor hozzátette: „Ezzel együtt azt gondolom, hogy a globális világban globális garanciák kellenek, és szükség van az IMF és az EU garanciájára."

Újabb sarkalatos törvények

Lázár János közlése szerint júniusig elkészülnek az eddig elmaradt sarkalatos törvények: az országgyűlés működéséről, a képviselők javadalmazásáról, a választási eljárásról, a népszavazásról szóló, valamint a PSZÁF működését érintő jogszabályok, és a pártok működésére vonatkozó törvénycsomag. A további, szerinte nagy vitát kiváltó ügyek között említette a járások kialakítását, a hulladékgazdálkodást és a lőfegyvertartás „racionalizálását”. A nem lezárt ügyek között szólt a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központról, amely a parlament tavaly év végi döntésével – Pintér Sándor belügyminiszter benyújtott javaslatával ellentétben – mégsem jött létre. A frakcióvezető azt mondta, hogy csak a kérdés elhalasztásáról van szó, az ügy nincs lezárva. Arra a kérdésre, hogy ezek szerint mégis létrejöhet-e a NIBEK, azt válaszolta: „meglátjuk”. Folyik mindemellett a dohány-kiskereskedelem újraszabályozása, az új büntető- és az új polgári törvénykönyv megalkotása, és el kell fogadni a postai szolgáltatásokkal kapcsolatos jogszabályt is – sorolta.

Lázár János elmondta, hogy terveik szerint januárban elkezdődnek a hivatalos tárgyalások, s az országgyűlés kormánypárti többsége készen áll arra, hogy szükség esetén támogatást nyújtson a kabinetnek a megállapodás megkötésében. Ha ehhez esetleg új törvényeket kell elfogadni, vagy bizonyos jogszabályokon módosítani kell, és ezt a kormány javasolja, a Fidesz kész azokat elfogadni - rögzítette.

Az első félévben eldől, szükséges-e a költségvetés módosítása

A kormány és az MNB viszonyát firtató felvetésre Lázár János úgy vélekedett, hogy a jegybank mostani vezetői és a kormány gazdaságpolitikusai mást gondolnak a világról, holott szerinte ma, amikor szinte minden ország azzal küzd, hogy kismértékű a gazdasági növekedés, vagy éppen visszaesés várható, a nemzeti banknak az lenne a feladata, hogy monetáris eszközökkel támogassa a kabinet gazdaságpolitikáját. (Mínusz 1,5 és plusz 0,4 százalék közötti tartományban mozog a gazdaságkutatók 2012. évi GDP-előrejelzése.) Kijelentette: gazdasági növekedés elképzelhetetlen a jegybank támogatása nélkül. A jelenlegi gazdasági helyzetben a Fidesz frakcióvezetője azt tartaná indokoltnak, ha a jegybank vezetése rugalmasabb lenne, hiszen alkotmányos kötelessége az együttműködés. Mint fogalmazott, „a jegybank nem Simor András bankja, hanem az ország bankja, és az országért viselt felelősség érdekében kell cselekednie".

„2012 júniusáig minden szükséges törvény elkészül. Onnantól kezdve az az épület, amely 2010 után született, teljes egészében kész, és egy új korszak kezdődik az év közepétől.”

Azzal kapcsolatban, hogy az elfogadott jegybanktörvény alapján új, a kormányfő által jelölt alelnöke lehet az MNB-nek, Lázár azt mondta: mérlegelés kérdése, hogy még Simor András mandátuma alatt betöltik-e ezt a posztot.

Az Index hírportál azon hírével kapcsolatban - amelyet később a Nemzetgazdasági Minisztérium cáfolt -, miszerint a megyei önkormányzatok 180 milliárd forintos átvállalt adósságának kifizetésére és gazdaságélénkítő tőkeinjekcióra használná fel a kormány az MNB devizatartalékainak egy részét, a frakcióvezető úgy fogalmazott: „ez ostobaság".

Az MNB szerint Lázár egyes kijelentései nem felelnek meg a valóságnak

A Magyar Nemzeti Bank teljesíti törvényes kötelezettségét, és a működéséről szóló törvény előírásai szerint együttműködik a kormánnyal a gazdaság stabilitásának megőrzése érdekében, hangsúlyozta az MNB az MTI kérdésére. Lázár János pontosan ismeri a jegybank és a kormány együttműködésének módját és mértékét, ezért tisztában kell lennie azzal, hogy nyilatkozatának az együttműködés hiányára utaló részei nem felelnek meg a valóságnak. Az MNB legfőképpen a monetáris politika és ezen keresztül a gazdasági környezet kiszámíthatóságának fenntartásával, az árstabilitás biztosításával és a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzésével tud hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez. „A frakcióvezető úrnak a jegybanki függetlenséget támadó szavai elfogadhatatlanok, és a jelenlegi válságos helyzetben különösen sokat ártanak az ország érdekeinek” – fogalmaztak. A jegybank felhívta a figyelmet arra, hogy a napokban elfogadott jegybanktörvény is kimondja: a kormány vagy bármilyen más szervezet tiszteletben tartja a jegybanki függetlenség elvét, és nem kísérli meg az MNB, valamint szervei tagjainak befolyásolását feladataik ellátása során.

Lázár János szerint a következő hónapok nemcsak Európa, hanem Magyarország számára is döntő jelentőségűek lesznek: eldől, hogy szükséges-e a költségvetés módosítása, eldől a 2014-ig tartó időszak mozgástere. Beszélt arról is, hogy „2012 júniusáig minden szükséges törvény elkészül. Onnantól kezdve az az épület, amely 2010 után született, teljes egészében kész, és egy új korszak kezdődik az év közepétől".

Mesterházy Attila
Fotó: MTI

Mesterházy: a miniszterelnök képtelen a konszolidációra

Az MSZP elnöke szerint is fordulatot hoz 2012. „Az emberek többsége sokat várt a kormánytól, így a csalódás is nagy, és még nagyobb lesz, a fideszes politikusok egy év múlva talán az utcára sem mernek kimenni" - jelentette ki, hozzátéve, hogy az Orbán-kormányról már senki nem gondolja, hogy ciklusokon át a helyén marad.

Mesterházy Attila az MTI-nek adott interjúban az elmúlt évet úgy értékelte: a nagy többség előtt világossá vált, hogy a Fidesz hazudott a választóknak, és egész mást tesz, mint amit ígért. Szerinte a demokrácia „lebontása", a független intézmények elfoglalása, a „dilettáns" gazdaságpolitika, az egykulcsos adórendszer igazságtalansága és az új munka törvénykönyve sokak emlékezetébe beleégett, ezeket a kormány „nem mossa le magáról". A pártelnök szerint ráadásul a kormányzati cselekvés az utóbbi hetekben irracionálissá vált. „Két héten belül elhajtani az Európai Bizottság konzervatív elnökét és az amerikai külügyminisztert, a figyelmeztetések ellenére megsérteni a jegybank függetlenségét, és elhallgattatni a Klubrádiót - noha valószínűleg kevesebbet ártott a kormánynak, mint az elnémítása - annyira ésszerűtlen, hogy politikusként nem értem, mi a miniszterelnök célja" - mondta.

„Két héten belül elhajtani az Európai Bizottság konzervatív elnökét és az amerikai külügyminisztert, a figyelmeztetések ellenére megsérteni a jegybank függetlenségét, és elhallgattatni a Klubrádiót ... annyira ésszerűtlen, hogy politikusként nem értem, mi a miniszterelnök célja.”

Mesterházy Attila úgy véli, az ellenzék az elmúlt hetekben értette meg, és tette világossá, hogy nem eszköztelen a kormánytöbbséggel szemben. A pártelnök szerint mostanra tudatosult, hogy van remény a kormány leváltására, ez pedig új ellenzéki magatartást szült, amit az Operaház előtti hétfői tüntetés is bizonyít. Mesterházy úgy vélte, hogy az Orbán-kormány „nem fog kapitulálni", nem fogja visszavonni hibás intézkedéseit, ezért „meg kell dönteni, el kell zavarni". „Orbán politikája a konfliktusok élezéséről, a harcról szól, a miniszterelnök képtelen a konszolidációra, csak az erőből ért" - mondta, megjegyezve, ezért is áttörés, hogy pártok és mozgalmak összefogásával tízezrek tüntettek az új alaptörvény ellen.

Mesterházy Attila fontosnak nevezte, hogy az MSZP programot készítsen, majd a tisztújítás után kiválassza potenciális képviselőjelöltjeit. A programalkotásról elmondta: a demokratikus rendszerbe vetett hitet veszélyeztetné, ezért nem fordulhat elő még egyszer, hogy az emberek nem tudják, mire szavaznak, mint ahogyan az 2006-ban és 2010-ben történt. Szavai szerint az MSZP tanult a hibájából, és a Fidesz is tanulni fog, „miután ugyanúgy megbüntetik a választók", mint a szocialistákat. Mesterházy ugyanakkor kiemelte: a szervezeti megújulást személyi változásoknak kell követniük, az új programot részben új politikusoknak kell megjeleníteniük.