A magyar gazdaságpolitikának a stabilitásra és a növekedésre kell összpontosítania - mondta Irina Ivascsenko, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi képviseletvezetője a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) csütörtöki budapesti rendezvényén. A képviseletvezető szerint a megfelelő kiigazítás segíthet a fenntartható költségvetési politika kialakításában és a növekedés beindításában. Ivascsenko hangsúlyozta: ahhoz, hogy a kiigazítás ne fékezze túlságosan a gazdasági növekedést, a költségvetés bevételi és kiadási oldalait érintő intézkedések megfelelő összetételére van szükség. Javítani kell Magyarország befektetői megítélésén is, hangsúlyozta Irina Ivascsenko, így a különadók kivonása, a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának növelése, valamint a magánjogi szerződések szentségének biztosítása érdekében is intézkedések szükségesek. A monetáris politikát az IMF magyarországi képviselője megfelelően óvatosnak nevezte.
A legnagyobb kihívást a növekedés jelenti a magyar gazdaság számára, ami mind rövid, mind közép- és hosszú távon gondot jelent. Hozzátette: Magyarország rendre a térségbeli növekedési átlag alatt teljesít, a kivitel jelenti a növekedés egyetlen forrását, ráadásul a belső fogyasztás és a beruházás is gyenge. Ivascsenko emlékeztetett rá: az IMF 0,3 százalékos magyar GDP-növekedésre számít az idén, de figyelmeztetett arra, hogy a szervezet ronthat ezen a prognózison, mivel az kedvező euróövezeti forgatókönyv alapján született. Kérdésre válaszolva elmondta: a növekedési kilátások változtatásán napjainkban is dolgozik a nemzetközi szervezet, így kitérő választ adott arra, hogy az IMF mennyivel csökkenthet Magyarország növekedési prognózisán.
a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának növelése és a magánjogi szerződések szentségének biztosítása érdekében lépéseket kell tenni.
A tőkekivonás és a hitelállomány csökkentése nincs jó hatással a rövid távú gazdasági növekedésre, mondta a szakember, a kelet-közép-európai térség pedig különösen ki van téve a bankok tőkekivonásának és az eszközleépítésnek. Az IMF képviseletvezetője szerint a határokon átívelő térségbeli bankok elsősorban a szabályozás miatt építik le eszközállományukat. Megjegyezte ugyanakkor, hogy „a régió még nincs abban a szakaszban, amikor azt lehet mondani, hogy elvégeztünk minden takarítást, és készen állunk a továbblépésre".
Kifejtette: az IMF által a térségbeli államoknak nyújtott pénzügyi támogatás a szükséges átalakítások végrehajtását segíti. Emlékeztetett: Magyarország 2008-ban az európai államok közül elsőként részesült a jelenlegi válságban pénzügyi támogatásban. A közel 12 milliárd eurós készenléti megállapodásból 9 milliárd eurót hívott le Magyarország - tette hozzá. Irina Ivascsenko szerint az IMF támogatásában részesült kelet-közép-európai államok feladata nem volt könnyű, de a végrehajtott kiigazításokkal sikerült elkerülni a fizetőeszközök jelentős leértékelését, a nagy államcsődöket, a bankválságokat.
A Nemzetközi Valutaalap folyamatos párbeszédet folytat a magyar kormánnyal, mondta Irina Ivascsenko, és több javaslatát is nyilvánosságra hozta a január végi országjelentésben. A képviseletvezető egyúttal hangsúlyozta: most sok minden múlik most a magyar kormányon.