Az IMF-fel szembemenő argentin, „belarussz”, vagy a török út veszélyeiről és az orosz befektetők lehetséges megjelenéséről beszél Charles Robertson a Concorde Alapblogon. Az interjúban a feltörekvő piacokra szakosodott legnagyobb befektetési bank, a Renaissance Capital fő stratégája kifejti, hogy az IMF megállapodás előfeltétele annak is, hogy Moszkva és orosz cégek beszálljanak Magyarország finanszírozásába. Ha azonban folytatódik az EU és az IMF elvárásaival ellentétes magyar politika, az egész közép-európai térség destabilizálódhat.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
A magyar forint csak csekély valószínűséggel süllyed a következő hetekben eddigi történelmi mélypontja alá, a piacok ugyanis nagyon nagy esélyt adnak az IMF-fel való gyors megállapodásnak. Ha viszont mégsem így lesz, nemcsak Magyarország destabilizálódhat, hanem lényegében az egész térség. Charles Robertson szerint a folyamat már kezdetét vette: megnőtt és lassan, de biztosan folyamatosan növekszik Ausztria kockázati felára mivel az osztrák bankokkal szembeni nemzetközi piaci bizalmatlanság terebélyesedik. Mindeközben hasonló folyamat látszik beindulni Csehország és a cseh korona kapcsán. A fertőződés tagadhatatlan jelei már tapasztalhatóak, állítja a szakember a Concorde Alapblogon megjelent interjúban.
Az egész régiót magunkkal ránthatjuk? Fotó: sxc
Charles Robertson úgy látja, hogy a piacok azért reagálnak így, mert a magyar döntéshozók január elején elhangzott nyilatkozatai alapján a pénzpiacok azt feltételezték, hogy Magyarországnak szándékában áll leválni a nyugati struktúrákról, nem riad vissza az államcsődtől, Argentína útjára akarna lépni. Más szóval: nem is biztos, hogy megállapodást akar az IMF-fel, reális alternatívának tartja, hogy adósságainak egy részét nem fogja visszafizetni. (Az IMF és az EU feltételei itt olvashatóak.)
A bizalom jele
Nowotny, az Európai Központi Bank tanácsának tagja keddi nyilatkozatában az Ausztriával szembeni bizalom jeleként értékelte az aznapi sikeres osztrák kötvényaukciót és rámutatott, hogy hitelminősítő intézetek nemrég megerősítették Ausztria kiváló adóskockázati besorolását.
Martha Oberndorfer, az osztrák államadósság kezelő központ (OeBFA) vezetője ugyancsak kedden úgy vélekedett, hogy az áringadozást növelte ugyan, de a keresletre kedvező hatással volt Magyarország helyzetének megítélése. Ausztria összesen 1,2 milliárd euró értékben adott el tíz-, illetve négyéves lejáratú államkötvényeket, egyaránt bőséges kereslet mellett. Az aukción kialakult fedezeti arány kétszeres volt. Egyúttal Ausztria - Németországhoz hasonlóan - először értékesített negatív kamatok mellett államkötvényeket.
A tízéves lejáratú kötvények mindamellett a december végi 2,2 százalékkal szemben 3,3 százalékos kamat mellett keltek el, közölte az MTI.
"Látszik immár, hogy mennyire zuhan a kockázatvállalási kedv a nagy befektetők körében, mennyire féltik a casht, a készpénzt. Hiszen a pénzalapok menedzserei az utóbbi időben oly sokszor megégették magukat, és egyszerűen nem engedik meg többé maguknak, hogy elveszítsék a kis- és nagy polgárok megtakarításait. A szinten tartásra törekednek minden áron", értékelte a negatív kamatok megjelenését Charles Robertson a Concorde Alapblognak adott interjúban.
Szerinte a korábban elképzelhetetlen döntés egy rendkívüli bizalmi válságról tanúskodik.
„A piaci szereplők túlnyomó többsége arra következtet, hogy elő kell készíteni a kivonulást a Magyarországon túlzott kitettséggel bíró bankokból és országokból. Az osztrák bankok e tekintetben a leginkább érintettek, ugyanakkor szintén rendkívül aktív a jelenlétük Csehországban és részben Lengyelországban. Ha most nagyon gyorsan nem tisztázódnának a dolgok Magyarország szándékai körül, tehát ha nincs nagyon gyors eredménnyel kecsegtető tárgyalás az IMF-fel, akkor a közép-európai térség bizony jó eséllyel destabilizálódik”, állítja a közgazdász.
Az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) kormányzója viszont szerdán egy rádióinterjúban azt mondta: az osztrák bankok kellő tőkefedezettel rendelkeznek, így nincsenek veszélyben a magyarországi kitettségeik miatt. Ewald Nowotny ugyanakkor elismerte, hogy Ausztria és az osztrák bankok jelenléte Magyarországon erőteljes. A kitettség az állampapírokat is beleszámítva mintegy 30 milliárd euró, írja az MTI Hírcentrum tudósítása az osztrák jegybankelnökre hivatkozva, aki úgy fogalmazott: „természetesen kihívást jelent” a helyzet. (A tavaly év végi hajrában elfogadott törvények megkeményítették az EU és az IMF álláspontját.)
Utak vagy zsákutcák?
Charles Robertson elképzelhetőnek tartja, hogy az oroszok előbb-utóbb komoly érdeklődést fognak mutatni magyar vállalatok, illetőleg magyar papírok, kötvények iránt. Óva int viszont az argentin, a „belarussz”, vagy a török modell követésétől. Ezek mindegyike zsákutca szerinte.
Charles Robertson szerint a párhuzamok nyilvánvalóak: Argentína a kilencszázkilencvenes években összekapott az IMF-fel, amellyel előzőleg meg kellett állapodnia, hogy elkerülje a fizetésképtelenséget. De az argentinok –mint kiderült - nem bírták, nem tudták és nem akarták már követni a Valutaalap hitelfeltételeit.
Az argentin elnök és környezete diktátumként prezentálta saját közvéleménye és részben a külföld előtt mindazt, amit az IMF követelt az országtól, és jogos szabadságharcként kommunikálta, hogy nem hajlandó visszafizetni a kapott pénzek egy részét. Ami a magyar kormányt konkrétan megihlette az akkori argentin lépésekből, az a magánnyugdíjkasszák államosítása volt, mondja Robertson. A lefoglalt pénzeket az argentin vezetés szintén hiánycsökkentésre használta fel. Az ország bejelentette fizetésképtelenségét, az adósságait leértékelte, az argentin peso ára zuhanórepülésbe kezdett, a hitelezők pedig futhattak és futnak a mai napigis a pénzük után. Viszont az is tény, hogy meglepően rövid idővel – az ország totális leértékelődését követően – Argentína gazdasága félelmetes gyorsasággal növekedni kezdett.
Ez a politika odahaza roppant nagy népszerűségre tett szert, az argentin GDP az utóbbi időben évente átlagosan 7-8-9 százalékkal erősödött, ugyanakkor továbbra is nagyon magas az infláció és a munkanélküliség.
Ám ettől függetlenül az argentinoknak tetszik ez a politika. Ma nem csekély számú komoly - főként amerikai és brit - befektető elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar kormány az argentin példát akarja lemásolni. Az út nyitva, de ennek beláthatatlanul súlyos gazdasági, társadalmi, politikai következményei lehetnek egész Európában, főként Magyarország közvetlen környezetében. Méregdrága ez az opció minden értelemben, véli a Renaissance Capital vezető közgazdásza.
