Hazárdjáték Magyarországgal?

Orbán Viktor Petr Necasszal (balra) tárgyalt, az EKB ez idő alatt hozta nyilvánosságra véleményét
a jegybanktörvényről
Fotó: MTI

A kormány szerdán nyújtotta be az új jegybanktörvény tervezetét az országgyűlésnek A törvény január elsején lépne hatályba, és egyebek mellett 7-ről 9-re emelné a monetáris tanács tagjainak, 2-ről 3-ra az alelnökök számát, újraalakulna az igazgatóság, és az MNB elnökének, alelnökének és dolgozóinak bérét is korlátozná. Az alkotmányügyi bizottság ugyancsak szerdán a 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz nyújtott be indítványt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonására vonatkozóan.

„Kellő komolysággal fogjuk figyelembe venni az EKB álláspontját"

Az EKB álláspontja

A hiteles monetáris politika alapja a stabil intézményi környezetben működő független központi bank – állapítja meg az Európai Központi Bank (EKB), amely honlapján véleményezte a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását. Az EKB szerint elsődleges fontosságú olyan intézményi szerkezet létrehozása, amely elválasztja a monetáris politikát a rövid távú politikai érdekek befolyásától. Az EKB csütörtökön nyilvánosságra hozott véleménye még azelőtt született meg, hogy az országgyűlés alkotmányügyi bizottsága szerdán módosító indítványt fogadott el, amely szerint már a közeljövőben összevonhatják az MNB és a PSZÁF feladat- és hatásköreit, ellátásukra pedig egy új szervezet jöhet létre.

Az EKB értesülései szerint a törvényjavaslat parlament elé terjesztett változata lényeges módosításokat tartalmaz a hozzá benyújtott változathoz képest, ezért ismételten rögzíti, hogy konzultációt kell folytatni a szervezettel, ha a kormány által jóváhagyott változat eltér az EKB-hoz beterjesztett szövegtől. Ilyen esetekben az EKB elvárja a konzultáló hatóságtól – jelen esetben ez a Nemzetgazdasági Minisztérium –, hogy a lehető leghamarabb küldje meg számára a módosított jogszabálytervezetet annak érdekében, hogy a vélemény a legújabb szövegváltozatra épülhessen. A Monetáris Tanács tagjainak jelölési eljárása, illetve az MNB döntéshozó testületeinek fizetési rendszere a közelmúltban többször módosult anélkül, hogy ezekkel a testületekkel konzultáció folyt volna – áll az EKB véleményében, felhívva a figyelmet arra, hogy az MNB-törvény gyakori módosításai a jogbiztonság elvével nem egyeztethetők össze. Ezek a módosítások már eddig is jelentős hatást fejtettek ki az MNB szervezeti és irányítási stabilitására, ahogy a döntéshozó testületek tagjai számának tervezett növelésétől is ez várható.

Az EKB értelmezése szerint az MNB-törvény átdolgozását az új alkotmányos keret indokolja, és üdvözölné az átdolgozás olyan végrehajtását, amelynek eredményeképpen létrejön a magyarországi központi banki tevékenység hosszú távon szilárd alapja – áll az EKB véleményében.

Orbán Viktor csütörtökön - a cseh miniszterelnökkel történt tárgyalását követően - azt mondta: jelenleg nincs olyan előterjesztés a parlament előtt, amely a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonásáról szólna van viszont egy olyan jegybanktörvény, amelyet a kormány készített. Ezzel kapcsolatban a kabinet várja az Európai Központi Bank (EKB) véleményét, amelyet már negyven napja kikért, de amíg ez nem jön meg, addig nem zárják le a javaslat parlamenti vitáját. Mikor kiderült, hogy tárgyalásai alatt az EKB nyilvánosságra hozta álláspontját, az ezzel kapcsolatos kérdésre a miniszterelnök így válaszolt: „Kellő komolysággal fogjuk figyelembe venni az EKB álláspontját, ami ugye egy javaslat és észrevétel, mert a döntés a magyar parlament kezében van."

Kérdésre válaszolva a miniszterelnök kijelentette: sem az MNB és a PSZÁF összevonása, sem pedig a két szervezet további egymástól független működése nem „ördögtől való", hiszen mindkettőre van példa az Európai Unióban. A kormányfő leszögezte: a magyar jogi helyzet egyértelmű, hiszen az alkotmány külön-külön szabályozza az MNB és PSZÁF alkotmányos helyzetét, ezért a mostani javaslattal az átmeneti rendelkezésekben annak a lehetőségét teremtik meg, hogy amennyiben az országgyűlés kétharmados törvényben össze akarja olvasztani a két szervezetet, akkor ne kelljen ehhez alkotmányt módosítani.

Fellegi Tamás tárca nélküli miniszterjelölti meghallgatása.
Veres János szerint nehéz helyzetbe hozták
Fotó: MTI

Rogán-Veres-vita Fellegi meghallgatásán

Az alkotmányügyi bizottság módosító indítványa szerint a két szervezet összevonásáról és az új szervezet létrehozásáról sarkalatos törvény, pontosabban az új jegybanktörvény vagy a PSZÁF-törvény rendelkezhetne. A javaslat a gazdasági és a számvevőszéki bizottságok együttes ülésén, Fellegi Tamás tárca nélküli miniszterjelölti meghallgatásán is szóba került. (A korábbi nemzeti fejlesztési miniszter múlt héten kezdeményezte lemondását.)

Veres János, az MSZP képviselője azt mondta, hogy szerinte azért kezdődnek csak 2012-ben az érdemi tárgyalások a kormány és az IMF között, mert a kabinet már az új jegybanki vezetéssel szeretne a tárgyalásokon részt venni. Hozzátette: a két szervezet összevonása érdemben befolyásolja a miniszter tárgyalási pozícióit, a kormány nehéz helyzetbe hozta Fellegi Tamást, a lépés az IMF és az EU ellenkezését is kiváltja majd a módszer miatt. Mint mondta, létezik Európában az előterjesztetthez hasonló modell, de olyan nincs, hogy tíz nap alatt vonják össze a jegybankot és a pénzügyi felügyeletet. (Az IMF tárgyalásokról itt olvashat bővebben.)

Az IMF és az EU is aggódik

Fellegi Tamás magyar főtárgyalóval tartott csütörtöki budapesti találkozójukon a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos történések miatt az IMF és az Európai Bizottság előkészítő missziója is aggodalmát fejezte ki. Erről Amadeu Altafaj Tardio, a brüsszeli bizottság alelnöki rangú gazdasági és pénzügyi biztosának, Olli Rehnnek a szóvivője beszélt csütörtök este az MTI tudósítójának nyilatkozva. Az Európai Bizottságot aggasztja, hogy a magyar kormány olyan törvényt szándékozik elfogadtatni, amely potenciálisan alááshatja a központi bank függetlenségét – hangsúlyozta a szóvivő, hiányolva egyúttal a konzultációt a témában az Európai Központi Bankkal.

Washingtonban egy csütörtöki sajtótájékoztatón az IMF szóvivője, David Hawley elmondta: a szervezet vizsgálja a Magyar Nemzeti Bank törvényi szabályozását érintő javaslatokat.

Rogán Antal, a gazdasági és informatikai bizottság fideszes elnöke szerint az MNB és a PSZÁF feladat- és hatásköreinek összevonását szorgalmazó módosító indítvány elfogadásával csak az összevonás lehetősége teremtődik, az új szabály nem jelent automatikus összevonást. Rogán - aki visszautasította Veres János állításait - úgy vélte, az összevonás megtörténhet később, akár 2013-ben, 2014-ben, 2015-ben vagy 2016-ban is; az átmeneti törvény parlamenti elfogadásával az összevonás nem történik meg. Jelezte, hogy később sarkalatos törvényben kell rögzíteni az összevonást, amelyhez a jegybanktörvényt is módosítani kell. Kijelentette: a nemzetközi tendencia a szervezetek összevonása mellett szól. Felhívta a figyelmet, hogy az IMF 2009-ben már megfogalmazott egy, az összevonásra irányuló javaslatot. Rogán szerint a kormány álláspontját a kormány által beterjesztett jegybanktörvény tükrözi. Hozzátette: annak parlamenti tárgyalását el lehet kezdeni, az indítványt az Európai Központi Bank (EKB) több mint harminc napja megkapta, és csupán annyit szokott kérni, hogy esetleges véleményének türkében a parlament még tudja módosítani a törvénytervezetet. Ennek értelmében az országgyűlés az általános és részletes vitát is elkezdheti, és figyelembe veheti az EKB véleményét még a zárószavazás előtt.

Sérülhet a nemzeti bank függetlensége

Simor András szerinte a módosító indítvány az uniós jogot is sérti
Fotó: MTI

Az új jegybanktörvény, illetve a PSZÁF-fel való összevonást lehetővé tevő módosító javaslat sérti a nemzeti bank függetlenségét, jelentősen megnehezíti ésszerű működését és súlyosan veszélyezteti szakmai hitelességét - mondta Simor András, az MNB elnöke az Index hírportálnak adott csütörtöki interjújában. Szerinte a javaslat, amelyet módosító indítványként nyújtottak be, az uniós jogot is sérti, és megteremti annak a lehetőségét, hogy a magyar gazdaságirányítás utolsó független intézménye is megszűnjön.

Hozzátette: az unió alapszerződése tiltja, hogy a jegybank elnökének hatásköre megbízása alatt megváltozzon. Az alapszerződés ugyanakkor előírja azt, hogy bármilyen, a jegybank működését érintő javaslatról előzetesen és érdemben egyeztetni kell az MNB-vel és az EKB-val, ami ebben az esetben sem történt meg. Simor András megjegyezte: a javaslat a jegybank elnökének hatáskörét korlátozó új és teljesen előkészítetlen jogszabály, és a jegybanktörvénnyel együtt a jelenlegi helyzetben „hazárdjáték lehet Magyarországgal". Véleménye szerint ezt a törvénytervezetet a kormánynak nem lett volna szabad elfogadnia, a parlamentnek benyújtania, az országgyűlésnek pedig nem lenne szabad jóváhagynia.