Még az előzetes adatoknál is nagyobb volt a GDP növekedése a harmadik negyedévben, igaz, hogy elsősorban a mezőgazdaság és az építőipar húzta fel az adatot. A kiskereskedelmi forgalom is kezd magára találni.

Negyedik hónapja bővülésről tanúskodó adatok érkeznek a magyar gazdaságból - erről tanúskodik az MLBKT Beszerzési Menedzser Indexe. A jelenlegi érték meghaladja az elmúlt évek átlagát, a foglalkoztatottságból is biztató jelek érkeztek.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a magyar gazdaság idén a korábban gondoltnál kissé gyorsabban, kb. 1 százalékkal nő, de a GDP 2013-ban még így is alatta lesz a 2011-esnek.

A piaci és elemzői várakozásoknak megfelelően mérsékelte ma a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Az előző hónaphoz képest novemberben sem a globális, sem a hazai folyamatokban nem történt jelentősebb változás, így az MNB 20 bázispontos vágása nem okozott meglepetést.

Novemberben folytatódott a lakossági és az üzleti bizalom növekedése, utoljára 2011-ben tekintettünk ilyen bizalommal a jövőbe. Javult a foglalkoztatási szándék, a fogyasztók pedig lényegesen jobbnak ítélik meg most a gazdasági kilátásokat.

Jelentős érdeklődés övezte a hazai beruházási lehetőségeket a bécsi Magyar Nagykövetség épületében megrendezett Osztrák-Magyar Gazdasági Fórumon.

Meglepően jó harmadik negyedéves adatot közölt a KSH. A magyar gazdaság eszerint 1,7 százalékkal növekedett, elsősorban az ipari termelésnek, a mezőgazdaságnak és a magához tért építőiparnak köszönhetően.

A vállalatok véleménye szerint egyértelműen fordulópont után vagyunk, javulnak a várakozások, ugyanakkor továbbra is magas a bizonytalanság a gazdaságban. A következő hónapokban az előrejelzések nem mutatnak látványos változást a gazdasági várakozások, vagy a foglalkoztatottság területén.

Meglepte az elemzőket, hogy a várakozásaiknál lényegesen alacsonyabbra csökkent az infláció októberben. Év végéig további csökkenést várnak, az éves átlagos fogyasztói árindex 1,8 százalék körül alakul, bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt, így marad tere az alapkamat csökkentésének.

Szeptemberben 5,5 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest - közölte előzetes adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. A munkanaphatástól megtisztított index 3,1 százalékos növekedést mutat.

Fellendülést jósol Magyarország számára az Európai Bizottság, ugyanakkor Brüsszel szerint komoly veszélyt jelenthet a magyar költségvetési hiányra a devizahitelesek megmentése és a hús áfájának csökkentése, a foglalkoztatást csak a közmunkaprogram növeli, a vállalati beruházások sem állnak valami fényesen.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a tavalyi recessziót idén minimális, a stagnálásnál alig kedvezőbb növekedés, majd jövőre is csak 1,3 százalék körüli, a régiós átlagtól továbbra is lényegesen elmaradó fejlődés követi. Idén a kedvező pénzpiaci környezetben a kamatszínvonal csökken, a forint erősödik, de a folyamat jövőre megfordul.

2013 harmadik negyedévében növekvő üzleti bizalomról és derűlátó gazdasági kilátásokról számoltak be a világ vezető pénzügyi szakemberei. A közép- és kelet-európai régióban azonban továbbra is megoszlanak a vélemények a növekedés fenntarthatóságáról.

Októberben folytatódott a GKI-Erste konjunktúra-index értékének emelkedése, mely így idei csúcspontjára jutott. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti és fogyasztói várakozások is javultak. A 2012 végétől emelkedő konjunktúraindex utoljára 2011 tavaszán, a Széll Kálmán terv bejelentése előtt volt hasonlóan kedvező.

A vártnál jobban nőttek a bérek augusztusban az elemzők szerint, akik arra is felhívták a figyelmet, hogy a közszféra húzta fel jelentősebben a kereseteket. A reálbérek az alacsony infláció miatt ugrottak meg.

Az előző negyedévi ugrásszerű javulás után most ismét pesszimistább hangulatba kerültek a vállalkozások. Ugyan még mindig a középvállalkozások a legbizakodóbbak, de a romló várakozások minden árbevétel kategóriában tetten érhetők.

A Saxo Bank prognózisa szerint a globális növekedés óhatatlanul a lassulás felé tart függetlenül attól, folytatódik-e a vezető jegybankok által biztosított mennyiségi lazítás, vagy sem. A megoldást a kkv-szektor támogatása jelentheti.

Az előző negyedévi ugrásszerű javulás után most újra romlott a vállalkozások hangulata. Az előzetes adatok jelentős visszaesést mutatnak, mivel a cégek sokkal borúlátóbbak lettek a gazdaságpolitikát és a hitelkamatokat illetően is.

Látszanak már a kilábalás jelei a magyar gazdaságban, ugyanakkor az ipari termelésünket még mindig szinte csak az autógyártás húzza, az export és az import is csak szerényen bővült.

Javultak a kis- és középvállalatok cégvezetőinek várakozásai. Még mindig nem értük el a 2011 első felében mért üzleti bizalmi értéket, de már érezhetően elmozdultunk a mélypontról.

A Policy Agenda várakozásai szerint 2013-ra változatlanul csupán minimális gazdasági növekedés várható, 2014-ben pedig egy enyhe, valamivel egy százalék feletti GDP-bővülés feltételezhető.

Szeptemberben a GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint a nyári stagnálás után az üzleti és különösen a fogyasztói várakozások érezhetően javultak, idei csúcsukra jutottak. A konjunktúraindex értékének trendje 2012 végétől emelkedő, s a mostanival megegyező érték utoljára 2011 tavaszán volt tapasztalható.

Magyarországon ugyan véget ért idén a recesszió, de a kormány gazdaságpolitikája – elsősorban a devizahitelesek megmentése és a rezsicsökkentés – óriási veszélyeket hordoz magában.

Fellélegezhetnek a vállalkozások és a munkáltatók? Tényleg vége lesz jövőre a hét szűk esztendőnek? Többek között ezt is vizsgálja a munkáltatók jövő évi tervei kapcsán a DEVISE Hungary és a Simconsult “Fizetésemelés 2014” című országos kutatása.

Augusztusban a vártnál alacsonyabb, 1,3 százalékos volt az éves infláció. Ez csaknem 40 éve a legalacsonyabb érték, ennél alacsonyabb inflációt utoljára 1974 júniusában mértek, akkor 1,2 százalék volt a fogyasztói árindex. Az elemzők szerint még alacsonyabb is lehet a drágulás mértéke.

A KSH végleges adatai szerint is növekedett a magyar gazdaság a második negyedévben, a GDP-t a mezőgazdaság és az uniós pénzek húzzák. A kiskereskedelmi forgalom is emelkedett végre, a fogyasztás bővülhet az év hátralévő részében.

A beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan kiigazított augusztusi értéke 51,7 pont, 2,7 százalékponttal magasabb a júliusinál - közölte a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT).

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a GDP tavalyi és 2013. I. félévi visszaesését a II. félévben minimális, kb. fél százalékos növekedés követi. Ez és az év egészében várható 0,3 százalék körüli növekedés csak a növénytermelés jelentős emelkedésének - a tavalyi nagyon kedvezőtlen időjárással szemben idén kedvezőbben alakuló természeti feltételeknek – lesz az eredménye.

Hong Kong messze a legdrágább kiskereskedelmi piac, de New Yorkban, Londonban és Tokióban is emelkedtek a bérleti díjak. Budapesten jövőre is csak kismértékű díjnövekedésre számítanak a szakemberek.

A nemzetgazdasági beruházások volumene 2013 II. negyedévében 4,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az építési beruházások 5,8, a gép- és berendezésberuházások 2,4 százalékkal emelkedtek. Az adaton az elemzők is meglepődtek.

Az építőipar élénkülésével pozitívan változott az építőanyag- és burkolatkereskedők első féléves forgalma - az Első Magyar Építőanyag- és Burkolatkereskedők Hálózata (MÉBKER) augusztusi felmérése szerint. Az év hátralévő részére a többség további javulást vár.

Augusztusban kissé emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index értéke. Ez az üzleti várakozások javulásának következménye, a fogyasztói bizalmi index ugyanis csökkent. A gazdasági várakozások a tavaszi javulás után a nyár folyamán összességében nem változtak lényegesen.

Az építőipar termelése 2013 júniusban a kiigazítatlan, és a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint is 12,4 százalékkal haladta meg az egy évvel. Több a megrendelés és nőtt az új szerződések száma is, az elemzők biztatónak tartják az adatokat.

Az ágazat első félévi termelési növekedéséhez elsősorban az ipari és egyéb létesítmények építése, a speciális szaképítéssel és az út-, vasútépítéssel foglalkozó szervezetek termelésének emelkedése járult hozzá; a bővülés ugyanakkor még nem jelent meg minden szektorban, különösen nem ez az épületek építésében.

Szinte pontosan a májusi forgalommal megegyező országos adás-vételi forgalmat becsültek a Duna House elemzői július hónapra. Tavaly és 2011-ben is ugyanebben az időszakban még a szezonalitásnak megfelelő csekély esés volt tapasztalható, idén azonban 5 százalékkal több ingatlan cserélt gazdát, mint június hónapban.

A két előző hónap növekedése után júniusban csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene az egy évvel korábbihoz képest. A naptárhatástól megtisztított adatok szerint a forgalom 0,4 százalékkal maradt el a tavaly júniusitól, a kiigazítatlan nyers adatok szerint 0,9 százalékos volt a csökkenés - jelentette az első gyorsbecslés alapján hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A GDP tavalyi visszaesését idén lényegében stagnálás, minimális, 0-0,5 százalék közötti növekedés követi a GKI prognózisa szerint. Ez döntően abból fakad, hogy a tavalyi nagyon kedvezőtlen időjárással szemben idén összességében sokkal jobban alakulnak a természeti feltételek, s emiatt a mezőgazdasági GDP legalább 20 százalékkal nő. A fogyasztás stagnál, a beruházás tovább csökken. Mivel a gazdaság bővülésének mértéke csekély, így a foglalkoztatás terén is csak a közmunkaprogramok kiterjesztése miatt lehetséges növekedés.

A Beszerzési Menedzser Index (BMI) szezonálisan kiigazított júliusi értéke: 49,0 lett, ez alapján a válaszadók nagyobb hányada júniushoz képest összességében minimálisan kedvezőtlenebb folyamatokról számolt be.

A vállalkozások beruházási szándéka egyértelműen túljutott a mélyponton, ugyanis egy éve töretlenül növekszik folyamatosan. Jelenleg a vállalkozások 59 százaléka tervez fejlesztést. A célok közül továbbra is az informatikai fejlesztések állnak az élen.

Továbbra is a felvásárlások számának és értékének növekedését vetíti előre a KPMG, de a tranzakciók száma és értéke a makrogazdasági környezetben rejlő kockázatok miatt bizonytalan.

A Bisnode Bedőlési Index (BBI) értéke július végére 3,14 százalékra csökkent, holott 2012 végén még 4,07 százalék volt ez az érték. 2010-ben volt a jelenlegi körüli, azaz 3,2 százalékos cégbedőlési arány, azóta a tavalyi év végéig folyamatosan emelkedett, és csak 2012 novemberében kezdett csökkenni a fizetésképtelenségi eljárások, azaz a csődök és felszámolások cégszámhoz viszonyított aránya derül ki az üzleti információszolgáltató elemzéséből.

2013 májusában az építőipar termelése a kiigazítatlan adatok szerint 11,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelés májusi növekedéséhez – a rendkívül alacsony előző évi bázis mellett – az épületek szerkezetépítését végző és az út- és vasútépítéssel foglalkozó szervezetek termelésének emelkedése járult hozzá.

A Beszerzési Menedzser Index (BMI) szezonálisan kiigazított júniusi értéke: 50,8. A korábbi júniusokkal összevetve az idei érték alulmúlja a hosszú távú átlagot (51,7), és az elmúlt három év átlagát is (52,2). A felmérésben vizsgált részindexek négy kivétellel növekedtek májushoz képest. A foglalkoztatottságindex értéke 50,0 pont fölött volt 2013 január-áprilisban, de az elmúlt két havi érték már szűkülésre utal.

A magyar gazdaság reálfolyamatai lényegében a GKI által előrejelzett pályán haladnak. Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, ami azonban csak további megszorítások esetén ad lehetőséget választási költekezésre. A legújabb Varga-csomag – a régi eszközökkel – főleg ehhez csinál teret. A recesszió véget ért, de az év egészében csak „pozitív” stagnálás várható. A beruházások csökkenése folytatódik, a fogyasztás a reáljövedelmek emelkedése ellenére lényegében változatlan marad. Az amúgy is csökkenő infláció piacidegen eszközökkel való átmeneti leszorítása a korábban gondoltnál is radikálisabb. Ezt és a májusig kedvező nemzetközi pénzpiaci hangulatot kihasználva az alapkamat csökkentése is gyorsabb a vártnál. Előre tekintve egyre több kockázat halmozódik fel a magyar pénzpiaci folyamatokban. Az állam mind kiterjedtebb, növekedést gátló jellege erősödik, a magyar gazdasági pálya perspektívátlan.

A fogyasztói várakozások az ország gazdasági helyzetének rövid távú optimista megítélése okán ugyan erőteljesen javultak, de a vásárlási hajlandóság egyelőre még stagnál. A munkanélküliségre és inflációra vonatkozó várakozások számottevően nem változtak, a család reáljövedelmének prognózisát és a hitelfelvételi kedvet illetően némiképp nőtt a borúlátás mértéke.

Az áprilisi jelentős esés után májusban és júniusban is megugrott a GKI-Erste konjunktúra-index értéke, s ezzel folytatódott a trendjében 2012 őszétől tapasztalható emelkedés.

Magyarországon újra építtetnek gyártócsarnokokat a hazai vállalatok, bár a fejlesztések motorját az uniós pályázati források adják. Szakértők szerint megkezdődött a kilábalás, a piac egy-másfél éven belül a 2007–2008-as volumen 70-75 százalékán stabilizálódhat. A KSH legfrissebb adatai szerint jelentősen nőtt az építőipari termelés.

A tavalyi 4,08 százalékról 3,79 százalékra csökkent az idei első negyedévben - a most először megjelenő, országos adatokat tartalmazó - Bisnode Bedőlési Index (BBI). Mindössze négy ágazatban romlott a mutató, a többiben azonban javult. Területi bontásban Borsod és Nógrád megye ért el látványos eredményt, az ott nyilvántartott cégek bedőlési mutatója több mint 1 százalékponttal csökkent.