Szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva a termelés az előző havi szinten volt júniusban. Az első félévben az építőipar termelése 7,2 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A termelés júniusi növekedéséhez - a rendkívül alacsony előző évi bázis mellett - az épületek szerkezetépítését végző és az út- és vasútépítéssel foglalkozó szervezetek termelésének emelkedése járult hozzá a KSH szerint. Az építőipar termelői árai a második negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,8 százalékkal emelkedtek korábbit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön. (Az építőipar a gazdasági növekedéshez is hozzájárult.)
Májusban a kiigazítatlan és a munkanaptényezővel korrigált adatok szerint is 11,2 százalék volt a bővülés. Szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva a termelés májusban 0,8 százalékkal maradt el az előző havitól. Az év első öt hónapjában pedig 7,5 százalékkal nőtt az ágazat termelése az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Júniusban mindkét építményfőcsoport termelése emelkedett. Az épületek építése az egy évvel korábbi jelentős visszaesést követően 18,2 százalékkal volt nagyobb a tavaly júniusinál, amely az alacsony bázis mellett ebben a hónapban is több ipari épület építésén végzett munkából adódott. Az egyéb építmények építése 6,5 százalékkal nőtt, elsősorban az út- és vasút-felújítási munkák következtében. Szezonálisan kiigazított indexek alapján az épületépítés teljesítménye 2,8 százalékkal nagyobb volt, mint májusban, míg az egyéb építményeké 0,9 százalékkal csökkent.
Az építőipari vállalkozások június végi szerződésállományának volumene 11,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 0,9, az egyéb építményeké 16,7 százalékkal volt magasabb, mint tavaly júniusban. (Az építőiparban tapasztalható fellendülés mellett a kkv-k hangulata is egyértelműen javulóban van.)
Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője szerint az építőipar teljesítménye elsősorban az állami megrendeléseknek köszönhetően nő az év eleje óta, miközben havi összehasonlításban az év második felében lelassult a szektor emelkedése. Az éves növekedés azért lehetett 12,4 százalék, mert tavaly éppen a júniusi hónap volt a leggyengébb az építőiparban - tette hozzá. Az Erste elemzője arra számít, hogy a felemás kilátások ellenére - miközben várhatóan az állami megrendelések húzzák az építőipar teljesítményét - éves átlagban érdemi emelkedést tud majd felmutatni a szektor. A növekedés mértékét az elemző nem számszerűsítette, mivel ehhez véleménye szerint az év hátralévő részében is emelkedés szükséges havi szinten is, amely azonban még bizonytalan.
Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője a frissen közölt adatok kapcsán hangsúlyozta, hogy az ágazat, évek óta tartó mélyrepülés után a kilábalás jeleit mutatja. Kifejtette, hogy az utóbbi 3 hónapban a stabilizálódás, óvatos javulás jeleit mutatta az építőipar, és ezt a mostani adat is megerősíti.
Lipcsei Gábor, az Óbuda Group elnöke úgy vélekedett: az év végére - a 2013-ban véget érő EU-s költségvetési ciklus végére - felgyorsult az uniós támogatások felhasználása, a még jelenlévő szabad források odaítélése és sikeres lehívása is kapaszkodót jelenthet az ágazat számára az elkövetkező évben.
Bizakodásra ad okot szerinte, hogy az építőipar volumenének folyamatos csökkenése megállni látszik, ugyanakkor az elmúlt évek alacsony kibocsátása egyértelműen érezteti negatív hatását az ágazat teljesítőképességén. A szakértő szerint a tavalyi alacsony bázishoz képest a júniusi és az első féléves adat is jelentős növekedés, bár a 2007 óta tartó folyamatos visszaesés miatt fordulatról egyelőre korai lenne beszélni.