A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki közlése szerint az idén január–augusztusban a bruttó átlagkeresetek 3,4, a nettó átlagkeresetek 4,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 3,5 százalékkal nőttek. A költségvetés területén, a közfoglalkoztatás súlyváltozásának hatását kiszűrve, átlagosan 4,5 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése.
Augusztusban a várakozásokat meghaladó mértékben, 4,7 százalékkal nőttek a bruttó bérek az egy évvel ezelőttihez képest, míg a nettó bérek növekedése 6,2 százalékos volt, ami az augusztusi 1,3 százalékos infláció mellett 4,8 százalékos reálbér-növekedést eredményezett – emelte ki Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank senior elemzője. A közfoglalkoztatottak bérének lefelé torzító hatása nélkül a bruttó bérek dinamikusabban, 5,5 százalékkal, a nettó bérek 7 százalékkal nőttek - mutatott rá.
A bérnövekedési ütem elsősorban az egészségügyi bérek növekedésének köszönhető, az orvosi bérrendezés hatására a humán, egészségügyi, szociális ellátás ágazatban 19,1 százalékkal emelkedtek a bérek augusztusban – tette hozzá elemzésében a szakember. A versenyszférában 4,5 százalékról 3,8 százalékra lassult a bérnövekedés, az elemző szerint feltehetően részben a kevesebb munkanap hatására, a rendszeres, bónuszoktól megtisztított bérnövekedés is 3,8 százalék volt az előző havi 4,9 százalék után.
A költségvetési szférában 7,4 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek az egy évvel korábbihoz képest, a közcélú foglalkoztatás hatását kiszűrve azonban a költségvetési szférában ennél jóval nagyobb, 9,9 százalékos bérnövekedés valósult meg. Az elemző úgy látja, hogy a pedagógusbér-emelések az őszi hónapoktól tovább gyorsítják a bérnövekedés ütemét, a reálbérek növekedése pedig az infláció további visszaesése miatt erősödhet. Suppan Gergely az idén összességében csaknem 4 százalékos bruttó és 5-5,5 százalékos nettó bérnövekedésre számít. A reálbérek növekedése a következő hónapokban felgyorsulhat, éves átlagban pedig megközelítheti a 3,5 százalékot.
A nettó bérek emelkedése jelentősebb, a „szuperbruttó" kivezetése miatt haladja meg a nettó növekedés mértéke a bruttó bérekét – közölte az elemző. A reálbérek 4,8 százalékos emelkedésében nagymértékben közrejátszott a rezsicsökkentés, a kormányzati intézkedés ugyanis jelentősen csökkentette az inflációt – mutatott rá Gabler Gergely.
