Hiába várjuk a csodát, minimális lesz csak a növekedés, nem javul érdemben a foglalkoztatottság – Kép: Monthy Python's Flying Circus, Life of Brian

Az egyes szektorok túladóztatása, a választási ígéretekkel teli  jövő évi költségvetés a régóta várt fejlődést ellehetetlenítik – írta havi elemzésében a 2013-as, 2014-es kilátásokról a Policy Agenda. A gazdálkodással kapcsolatos biztonság hiányát mind a hazai, mind a külföldi tulajdonú vállalkozások egyre erőteljesebben kifogásolják. Érthetetlenül tovább folyik, sőt fokozódik az állam beavatkozása a gazdaság szabályozásába. A kormány a három éve folytatott fiskális politikájával csak látszólagos, rövid távú sikert ért el. Az éves költségvetések folyamatos módosításai, az átláthatatlan tervezés és a jelentős mértékű különadókkal elért, de ténylegesen megalapozatlan hiánycsökkentés idén akár már újra 3 százalék fölé emelhetné a hiány mértékét.

Változatlanul látszik, hogy a kormánynak a fiskális lépései során túlzott forráskivonást hajtott és hajt végre, folyamatosan rontva a vállalkozások és a lakosság teherbíró képességét. A jövő évi költségvetés kapcsán ismert adatok alapján azt látjuk, hogy a reálisnál magasabbra tervezik a GDP-t, ezzel együtt a várható bevételeket is. Amennyiben a várakozásaink szerinti GDP-növekedés következik be, akkor ez 0,8 százalékkal alacsonyabb, mint a kormány prognózisa szerinti. Ez pedig erős költségvetési kockázatot jelent. (Hasonló következtetést vont le az adatokból a GKI is, amely szerint hatalmas veszély leselkedik a magyar gazdaságra.)

Jövőre sem lesz foglalkoztatási csoda

A foglalkoztatás bővítésében – a kormánykommunikációban elhangzottak ellenére – változatlanul nincs számottevő előrelépés. Az ágazati különadókat a kormány 2013-ban ígéretei ellenére sem szüntette meg. Ez a gyakorlat 2014-ben változatlanul fennmarad, továbbra is akadályozva a növekedés alapjainak biztosítását. (A pannon puma inkább csak kúszik, mint ugrik.)

Ebből következően a nyílt munkaerőpiacon való munkahelyteremtés még mindig várat magára, és csak az állam, azon belül is csak a közfoglalkoztatás adhat lehetőséget. Várakozásaink szerint a mesterségesen erőltetett közmunka miatt a választásokat megelőző hónapokban, főleg január és februárban relatív kedvező foglalkoztatási adatok lesznek. Ennek oka, hogy a kormány kifejezetten a téli hónapokban egy jelentős közfoglalkoztatási programot indít. Emiatt év elején akár az előző évhez képest 100 ezerrel több foglalkoztatottat is ki tud majd mutatni a kabinet. Az év teljes részében azonban visszarendeződés várható, és elmarad a foglalkoztatás területén a kiugrás.

Az építőipar és a lakossági fogyasztás jövőre talán nőhet

2013-ban a külkereskedelmi aktívum növekedése lassul, és ez folytatódni fog a jövő évben is. Ez évben a nettó magyar működőtőke-behozatal jelentősen lecsökken, folyamatos a tőkekivitel. A gazdaság reálszféráját tekintve idén kedvező lesz a mezőgazdaság teljesítménye, és mintegy 20 százalék körüli bővülése várható. Az építőipari állami megrendelések ez évben és jövőre is enyhe, 1-2 százalékos növekedést biztosítanak. Az iparban a 2013. első félévi jelentős lassulást követően 2013-ban összességében 1 százalékos termelésbővülést feltételezünk, amit 2014-ben 2 százalékos bővülés követhet. A források csökkenése következtében az üzleti és közösségi szolgáltatások ez évben továbbromlanak volumenükben és minőségükben, 2014-ben pedig várhatóan szinten maradnak.

A lakosság fogyasztása 2013-ban – a választások következtében megvalósuló bruttó 4-5 százalék körüli béremelkedés és a 3,5-4 százalékos nettó béremelkedés ellenére – nem növekszik, míg 2014-ben már enyhe bővülést feltételezünk. Az infláció alacsony, 2-2,5 százalék közötti mértékét figyelembe véve a foglalkoztatottak 1,5-2 százalékos, míg a nyugdíjasok mintegy 3 százalékos reáljövedelem-bővülése nem éri el majd az érezhető javulás mértékét.