Gazdasági visszaesésre számítanak a vezérigazgatók világszerte.

Három hónapos növekedés után 2019 januárjában októberi szintjére ment le a GKI konjunktúraindexe. Kissé az üzleti és a fogyasztói várakozások is romlottak, s főleg ez utóbbiak az egy évvel korábbinál is kedvezőtlenebbek. Ugyanakkor mindkettő továbbra is erős optimizmust tükröz.

A munkatermelékenység javulási ütemének folyamatos lassulása a világgazdaság növekedési kilátását terhelő egyik legnagyobb kockázat - áll a Moody's Investors Service csütörtökön Londonban ismertetett globális előrejelzésében.

Az agrártámogatások és a zöldítés idei módosításai, valamint a következő, 2020-ban kezdődő új uniós ciklus támogatásainak bizonytalansága komoly kihívás elé állítja a mezőgazdaságot. A K&H agrárkutatása szerint az agrárvállalatok többsége a gazdaság teljesítményének lassú növekedésére számít, beruházási szándékuk erősebb, mint a nem mezőgazdasággal foglalkozó vállalatoké, azonban a kormányzati gazdaságpolitika érzékenyen érintheti őket.

Történelmi csúcson vannak a vállalkozások várakozásai. Az adó- és járulékcsökkentési tervet követően a K&H kkv bizalmi index az elmúlt 12 év legmagasabb eredményét érte el, jelenleg 11 ponton áll. Az index történetének legmagasabb értékét leginkább a közterhek csökkenésére, a vállalkozásbarát gazdaságpolitikára és a javuló versenyhelyzetre irányuló pozitív várakozások eredményezték.

Idén az uniós forrásokból finanszírozott beruházások helyett a lakásépítések lendíthetnek az építőipar teljesítményén, de ennek hatása az év végére jelenhet meg a januári adatokat értékelő szakértők szerint.

Jelentősen javult az üzleti bizalom Magyarországon az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) januári vállalati konjunktúra vizsgálata szerint az előző negyedévben.

A K&H nagyvállalati növekedési index legfrissebb, második negyedéves eredményei alapján egyértelműen kivárás jellemző a legnagyobb hazai cégekre. A következő egy évben alacsony, csupán 1,6%-os árbevétel és 1,1%-os profitnövekedést terveznek, miközben nem látható a dolgozói létszám vagy a beruházások számottevő növelésének szándéka.

Májusban némi hullámzás mellett már ötödik hónapja stagnált a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke, melynek szintje így továbbra is viszonylag optimista hangulatot tükröz. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások kissé rosszabbak, a fogyasztóiak viszont valamivel jobbak lettek az áprilisinál.

A tavalyi szerény növekedés után ismét romlott a kkv-k hangulata, 5 pontos csökkenés után a K&H kkv bizalmi index -15 ponton áll. Ennek oka, hogy a gazdaságpolitikára és a közterhek változására vonatkozó várakozások, valamint az uniós pályázati források elérhetőségének megítélése meghatározó mértékben romlott.

A kis- és közepes vállalkozások várakozásai a beruházási aktivitások kivételével kismértékben javultak az elmúlt negyedévben. Az MKIK GVI áprilisi felmérésének eredményei alapján a kkv-k konjunktúraindexe az előző három hónaphoz képest némileg emelkedett.

Mint rendszerint a választások előtt, ismét csúcsra jár a fogyasztói bizalom. A magyarok azonban ezúttal óvatosan remélnek: nem tervezik a vásárlásaik felpörgetését, viszont a munkanélküliségtől sem tartanak annyira.

Az eurózóna átlagát jelentősen meghaladó mértékben bővül várhatóan a magyar gazdaság idén és a következő négy évben. A magyar GDP-bővülés mértéke 2,2 százalék lehet ebben az évben, szemben a valutaunió 1 százalékos átlagával.

Nyolcéves csúcson a fogyasztói várakozások a választások előtt, miközben az üzleti várakozások nem romlottak. Végeredményben Magyarországon a választások előtt folytatódik a több mint másfél évtizede nem látott optimizmus.

Optimistábbak a cégvezetők várakozásai az előző negyedév(ek)hez képest, de a tartós fellendüléshez az kellene, hogy ez az optimizmus a következő időszakban is megmaradjon. A jelek szerint azonban kezdenek kimászni a magyar vállalatok a gazdasági depresszióból.

Az előző negyedévi ugrásszerű javulás után most ismét pesszimistább hangulatba kerültek a vállalkozások. Ugyan még mindig a középvállalkozások a legbizakodóbbak, de a romló várakozások minden árbevétel kategóriában tetten érhetők.

Az előző negyedévi ugrásszerű javulás után most újra romlott a vállalkozások hangulata. Az előzetes adatok jelentős visszaesést mutatnak, mivel a cégek sokkal borúlátóbbak lettek a gazdaságpolitikát és a hitelkamatokat illetően is.

A Policy Agenda várakozásai szerint 2013-ra változatlanul csupán minimális gazdasági növekedés várható, 2014-ben pedig egy enyhe, valamivel egy százalék feletti GDP-bővülés feltételezhető.

Szeptemberben a GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint a nyári stagnálás után az üzleti és különösen a fogyasztói várakozások érezhetően javultak, idei csúcsukra jutottak. A konjunktúraindex értékének trendje 2012 végétől emelkedő, s a mostanival megegyező érték utoljára 2011 tavaszán volt tapasztalható.

Augusztusban kissé emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index értéke. Ez az üzleti várakozások javulásának következménye, a fogyasztói bizalmi index ugyanis csökkent. A gazdasági várakozások a tavaszi javulás után a nyár folyamán összességében nem változtak lényegesen.