A 2014. januári adatokhoz viszonyítva a Bizonytalansági Index szintén magasabb lett, vagyis a jelenlegi és várható üzleti helyzetük megítélését illetően a vélemények különbözősége némileg nőtt a kkv-k körében. Ám ez az adat még mindig viszonylag alacsony szintű az adatfelvétel korábbi eredményeihez képest. Az eredményeket és a várható létszámváltozást figyelembe véve a foglalkoztatottság összességében növekedő, míg a beruházási aktivitás csökkenő tendenciát mutat.
A KKV Körkép Konjunktúraindexének értéke csekély mértékben emelkedett az előző negyedévhez képest. A növekedés kizárólag az optimista várakozásoknak tulajdonítható, mivel a mutató aktuális helyzetére vonatkozó indikátorok az előző negyedévhez képest kedvezőtlenebb helyzetet jeleznek: a rendelésállomány és a jövedelmezőség szintje csökkent, az üzleti helyzet és a termelési szint pedig stagnált. (A cégvezetők adócsökkenésben bíznak.)
A cégek létszámát tekintve a konjunktúraindex a legkisebb (20–49 fős) cégek körében kismértékben csökkent, a közepes (55–99 fős) cégek esetében stagnált, míg a legnagyobb (100–249 fős) cégek esetében csekély mértékben nőtt. A belföldi piacra termelő vállalkozások esetében az index értékének enyhe csökkenése, a külpiacokra is termelők esetében kismértékű növekedése figyelhető meg. A cégek tulajdonszerkezete alapján elmondható, hogy az index értéke a tisztán és részben külföldi tulajdonban lévő vállalatok esetében magasabb, míg a tisztán hazai tulajdonban lévő vállalatok esetében csekély mértékben alacsonyabb lett, mint az előző felvételnél.
A Bizonytalansági Index értéke szintén emelkedett 2014 januárjához képest, vagyis a vélemények különbözősége némileg nőtt a kkv-k körében a jelenlegi és várható üzleti helyzetük megítélését illetően, azonban ez az adat az adatfelvétel korábbi eredményeihez képest még mindig viszonylag alacsony szinten van.
A várható üzleti helyzet mutatója az előző negyedéves tendenciának megfelelően nőtt: a cégek 32 százaléka számít jó üzleti helyzetre, és csupán 6 százalékuk vár rosszra. Az index értéke a legnagyobb, illetve a tisztán külföldi tulajdonban lévő cégek esetében a legmagasabb. Ágazatok szerint pedig elmondható, hogy a kereskedelmi, a feldolgozóipari és a gazdasági szolgáltató cégek mutatója növekedett, míg az építőiparban az indikátor értéke csökkent.
A kis- és közepes vállalkozások létszámra vonatkozó terveiben pozitív tendencia tapasztalható: a következő fél év során a cégek 13 százaléka tervez munkaerő-felvételt. Gazdasági ágak szerint minden kategóriában növekedés figyelhető meg, de a mutató értéke a feldolgozóiparban a legmagasabb. A várható létszámváltozást és a felvétel során kapott eredményeket figyelembe véve, ha a kis- és közepes vállalkozások vezetői a terveiknek megfelelően cselekszenek, akkor az összlétszám körülbelül 17 ezer fővel fog nőni a következő félévben, amely jelentős emelkedést jelent, hiszen ők januárban még mintegy 7100 fős csökkenésre számítottak.
A várható beruházások mutatója azonban igen jelentősen csökkent: a megkérdezett cégek 48 százaléka nem tervez beruházni, míg januárban ez az arány 30 százalék volt. A beruházási aktivitás visszafogása a cégek exporttevékenységét, létszámát, tulajdonosi szerkezetét és működési szektorát illetően valamennyi vállalati kategóriában megfigyelhető. Ez alól csak a döntően exportáló, illetve a tisztán külföldi cégek jelentenek kivételt: körükben enyhe növekedés következett be.
