A hazai kkv-k következő egy évre vonatkozó várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index 7 pontos csökkenést követően jelenleg -18 ponton áll. A negatív irányú változás hátterében főként a közterhekkel, a gazdaságpolitikával és a vállalati hitelkamatokkal kapcsolatos várakozások romlása áll. A romló várakozások minden árbevétel kategóriában megfigyelhetők, de továbbra is a középvállalkozások a legbizakodóbbak – derül ki K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb adataiból.
Alig egy negyedévvel korábban még a vállalkozások átlagosan 4,95 százalékos árbevétel-növekedést feltételeztek, szemben a tavalyi évre jellemző 4 százalék körüli árbevétel-növekedéssel. A vállalkozások több mint fele (54%) 0–6 százalék közötti árbevétel növekedéssel számolt, míg közel minden harmadik cég (30%) 7 százalék feletti árbevétel-növekedést valószínűsített. Mindezek mellett 22 százalékról 16 százalékra csökkent azon cégvezetők aránya, akik cégük árbevételének csökkenésével számoltak.
Az 500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás megkérdezésével szeptember elején végzett negyedéves K&H kkv bizalmi index értéke az előző negyedévi ugrásszerű javulást korrigálta, és 7 pontos csökkenést követően jelenleg -18 ponton áll. A javuló hangulat után újra erősödő bizonytalanság annak tudható be, hogy a közterhekkel, a gazdaságpolitikával és a vállalati hitelkamatokkal kapcsolatos várakozások jelentősen romlottak az előző negyedévhez képest, miközben egyedül a munkaerő részindexnél tapasztalható számottevő javulás. „Ebben a negyedévben az a ritka helyzet állt elő, hogy a kkv index és a fogyasztói index teljesen ellentétes pályán kezdett el mozogni. Ennek hátterében feltehetően az áll, hogy a rezsicsökkentésre irányuló törekvéseket máshogy ítéli meg a lakosság és a vállalkozások” – mondta el Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.
Jelenleg a vállalkozások jövőbe vetett bizalmát meghatározó 10 tényező közül a közterhekkel kapcsolatos várakozások részindex értéke a legalacsonyabb, 11 pontos csökkenést követően -47 ponton áll. „A negatív hozzáállás azzal magyarázható, hogy a vállalkozások közel fele (49%) növekvő közterheket prognosztizál, további 29 százalék szerint azonos szinten maradnak, míg minden tízedik vállalkozás a közterhek csökkenésére számít. A gazdaságpolitikával kapcsolatos pesszimista várakozások hátterében pedig az áll, hogy 8 százalékponttal nőtt azon kkv-k aránya (39%), amelyek szerint a kormányzat elmúlt három hónapban hozott döntései negatívan fognak hatni versenyképességükre, miközben minden harmadik kkv véli úgy, hogy a kormányzat következő egy évi munkája inkább vállalkozásellenes lesz. Az egyetlen számottevő javulás csupán a munkaerővel kapcsolatos várakozásoknál figyelhető meg. A javuló tendencia annak köszönhető, hogy a vállalkozások nagyobb béremelést terveznek a következő egy évben” – részletezte az eredményeket Németh László
Az eredmény azért meglepő, mert szeptemberben a GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint a nyári stagnálás után az üzleti és különösen a fogyasztói várakozások érezhetően javultak, idei csúcsukra jutottak. A konjunktúraindex értékének trendje 2012 végétől emelkedő, s a mostanival megegyező érték utoljára 2011 tavaszán volt tapasztalható. Az üzleti szférán belül a szolgáltató cégek kivételével minden ágazat várakozásai kedvezőbbek lettek
Hasonló eredményekről számolt be a Policy Agenda is: a gazdasági recessziót maga mögött hagyta a magyar gazdaság, és ez abszolút érződött a cégvezetők várakozásain is. Míg 2011. IV. negyedévétől 2013. III. negyedévéig 46 százalék alatt volt az IBS-Policy Agenda kkv Konjunktúra Index értéke, a 2013. IV. negyedévi adatok már egyértelműen optimizmusra adnak okot. Az egy negyedévvel ezelőtti 45,4 százalékról most 46,4 százalékra emelkedett az index értéke,
