Becsei András a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataira hivatkozva elmondta, hogy mintegy 220 ezer jelzáloghitel-szerződés tartozik a kamatstop hatálya alá. Közülük mintegy 19 ezer ügyfél tekinthető sérülékenynek az MNB szerint. A jegybank meghatározása alapján ebbe a körbe azok az adósok tartoznak, akiknél a kamatstop kivezetése legalább 5 ezer forintos havi törlesztőrészlet-emelkedést eredményezne, miközben jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatójuk (JTM) meghaladja a 40 százalékot, vagy az intézkedés bevezetése óta nyugdíjasok lettek.
Becsei András elmondta, hogy a bankok számára jelentős a tét, így bízik benne, hogy a következő hetekben megszületik az a jogszabály, amely szeptember 30-ig tartja fent a jelenlegi feltételek mellett a kamatstopot.
A bankoknak a nemzetközi pénzügyi szabályok (IFRS) szerint a várható pénzáramlások megváltozását azonnal figyelembe kell venniük. Ez a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint mintegy 125 milliárd forintos egyszeri veszteséget eredményezhet szektorszinten, ugyanakkor lehet, hogy a pénzintézeteknek ennél szigorúbb értelmezést kell figyelembe venniük: ha úgy tekintik, hogy a kamatfelár-kiesés tartósan fennmarad, akkor akár 300 milliárd forintos számviteli veszteséget is el kellene számolniuk, amit a szabályozás megváltozásával vagy a hitelek kifutásával visszaírhatnak
– ismertette.
A vezérigazgató-helyettes felidézte, hogy a kamatstop 2021 végi bevezetése váratlanul érte a bankszektort, miközben a hitelintézetek már évek óta a változó kamatozású hitelek fix kamatozásúra történő kiváltását ösztönző kampányokat folytattak. Több bankkal együtt az OTP az Alkotmánybírósághoz fordult, legutóbb májusban, fél évvel az újabb hosszabbítás után: indítványukat a legfőbb bírói szerv befogadta.
