A Bisnode Bedőlési Index értéke (BBI), mely a csődök és felszámolások cégszámhoz viszonyított arányát jelzi, 2008-ban még 2,33 százalék volt, de ehhez képest 2012 végére közel megduplázódott és meghaladta a 4 százalékot. A BBI minden esetben 12 hónap felszámolásait és csődeljárásait viszonyítja az átlagos cégszámhoz, így kiválóan megvizsgálható vele a cégek fizetésképtelenségének alakulása. A cégbezárások egyéb eljárásokkal is történhetnek, például végelszámolással, de ezt nem a hitelező kezdeményezi partnere ellen, hanem ekkor a cég indítványozza saját vállalkozása bezárását. Illetve ezek az eljárások is felszámolássá alakulnak kielégítetlen hitelezői igény esetén, így megjelenik az indexben, ha egy cég fizetésképtelenség miatt kénytelen bezárni. Ezért tisztán fizetésképtelenségi eljárásoknak csak a csőd és felszámolási eljárásokat tekinthetjük, amit a BBI is tartalmaz.
Amennyiben a jelenlegi BBI értékét vetjük össze az elmúlt évek értékeivel azt látjuk, hogy 2011-ben és 2012-ben a jelenleginél jóval nagyobb arányban váltak fizetésképtelenné a magyar cégek. A mostani 3,14 százalékos értéke a 2010-es szintet éri el, ami még mindig magasabb, mint a válság elején jellemző 2,33 százalékos arány. A 3,14 százalék azt jelzi, hogy 100 cégből átlagosan 3 fizetésképtelenné válik egy éven belül. A BBI értéke a gazdasági klíma javulását jelzi, összhangban a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataival, amely némi élénkülésről tanúskodik.
Amennyiben a havi adatokat vizsgáljuk jól látható, hogy 2012 októberéig még nőtt a bedőlési arány, ezután azonban elkezdett csökkenni és a jelenlegi érték több mint 1 százalékponttal kevesebb, mint az egy évvel korábbi BBI. Keleti József, a csoport Country Managere elmondta, hogy a bedőlések csökkenő száma jó jel a gazdaság stabilizálódására, azonban a szakember azt is hozzátette, hogy az elmúlt években kiemelkedően magas volt a bedőlési arány, ami 3 százalék feletti értékével még mindig elővigyázatosságra int. Azok a vállalkozások, amelyek a válság óta nehézségekkel küzdöttek, már 2012 vége előtt bezártak, így a jelenlegi cégvilág valamivel stabilabbnak mondható, de még hosszú az út a válság előtti állapotig.
A legnagyobb bedőlési indexszel rendelkező iparágak mindegyikének csökkent a BBI indexe az elmúlt egy évben, ha a 2013. júniusi értéket hasonlítjuk az ezt egy évvel megelőző értékhez. Az építőipar (5, 27 százalék) és a vendéglátás (4,45 százalék) már hosszabb ideje a lista elején szerepel. A bányászat (4,26 százalék) és a nemfémes ásványi termék gyártása (3,63 százalék), azaz az üveg, kerámia, cementgyártás, ami szintén kapcsolódik az építőiparhoz, tavaly még nem volt benne a legrosszabb 10-ben. A bútorgyártás (3,29 százalék), ami egy éve még a 6. legnagyobb bedőlési szektor volt, most kikerült a listából.
A legkisebb bedőlési indexszel rendelkező szektorok mezőnye is stabilnak mondható, és a tavalyi értékhez képeset két iparágnak csökkent annyira a fizetésképtelenségi indexe, hogy be tudott kerülni a legkisebb bedőlési indexű szektorok közé. A vegyipari (1,88 százalék) és a kommunális tevékenységet végző vállalkozások (2,39 százalék) 2012. júniusban még nem szerepelt a legkisebb kockázatú szektorok között, mára azonban beletartoznak az első tízbe.
Remélhetőleg a 7 hónapja elindult javulás tovább folytatódik, és egyre kevesebb vállalkozást sújt majd a fizetésképtelenség. A 3 százalék feletti BBI még mindig meglehetősen magas, ezért nem szabad megfeledkezni az üzletkötés előtti cégminősítésről, az üzleti partnerek megbízhatóságának ellenőrzéséről és a megrendelők kockázatosságának folyamatos figyeléséről. Keleti József arra hívja fel a figyelmet, hogy különösen egy kisvállalkozás esetében akár egy megrendelő nemfizetése is veszélybe sodorhatja a cég fizetőképességét és további lánctartozásokat eredményezhet. Az egyetlen módszer ennek elkerülésére az alapos tájékozódás és körültekintés utólagos fizetés engedélyezésekor.
