Az 500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás megkérdezésével végzett negyedéves K&H kkv bizalmi index eredménye szerint kétségtelenül túljutott a mélyponton a hazai vállalkozások beruházási szándéka, ugyanis egy éve folyamatosan növekszik a beruházásban gondolkodó kkv-k aránya.(A KSH első három hónapra vonatkozó adatai viszont éppen azt mutatják, hogy a beruházások jelentősen visszaestek az első negyedévben.)
„Jelenleg a cégvezetők 59 százaléka tervez valamilyen fejlesztést az elkövetkezendő egy év során. Ez az érték jóval meghaladja az egy évvel ezelőtti adatot, amikor is a vállalkozások kevesebb, mint fele (49 százalék) tervezett fejlesztést. A kkv-k legnagyobb része (33 százalék) továbbra is az informatikai beruházásokra készül. Sőt, mi több, egyedül ennél a beruházási célnál figyelhető meg számottevő, 4 százalékpontos emelkedés az előző negyedévhez képest. Ezt követi a gépekre, berendezésekre vonatkozó beruházási szándék, amit minden ötödik vállalkozás tervez. A gépjárművek korszerűsítésében is közel minden ötödik (18 százalék) kkv gondolkodik” – részletezte az eredményeket Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.
A különböző szektorokat tekintve visszafogottabb beruházási szándék figyelhető meg az ipari, építőipari (55 százalék) és a kereskedelmi (56 százalék) cégeknél. A szolgáltató vállalkozások és a mezőgazdasági cégek ennél bátrabban tervezik a következő egy évet, az előbbiek 61, az utóbbiak 66 százaléka tervez valamilyen fejlesztést. A beruházás tárgyát tekintve a kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások körében az informatikai fejlesztések állnak az élen, az ipari és agrárcégeknél pedig a gépek, berendezések fejlesztése élvez elsőbbséget. Azonban a tevékenységi kör mellett a cég mérete is nagymértékben hatást gyakorol a beruházási tervekre, hiszen a cégmérettel párhuzamos nő a beruházási szándék: a mikrovállalkozások mindössze 55 százaléka gondolkodik fejlesztésben, a kisvállalkozásoknál ez az arány már 61 százalék, a középvállalatok pedig több mint kétharmada (69 százalék) tervez valamilyen fejlesztést.
A hitelprogram részleteiről innen tájékozódhat!
A jegybank tudatában vannak annak, hogy ez a 750 milliárd forint – bár elsőre soknak tűnhet -, valójában a vállalati hitelpiacon nem elegendő a hitelezés beindításához, de a gazdasági növekedés beindításához sem. Ezért azt tervezik, hogy a Növekedési Hitel 3. pillérével fogják a bankokat további hitelezésre ösztönözni, az első két pillér a hitelpiac felébresztéséhez lesz csak elegendő. Az első három hónapot esetleg újabb hitelkeret kibocsátása követheti – amennyiben az MNB úgy látja, hogy nem csak hitelkiváltásra, hanem beruházásokra is jut a pénzéből.
Szakértőnk véleménye szerint már az is siker, hogy ilyen alacsony kamatrés mellett hajlandóak a bankok hitelezni, továbbá a gazdaságot élénkíti minden forint, amely a vállalati szféránál marad – hiszen számszerűsíthetően kevesebbet fizetnek a banknak a programba bekerülő vállalkozások a lecsökkenő hitelterhek miatt.
