Két évtizeddel ezelőtt még gyógynövény-nagyhatalomnak számítottunk, mára az ágazat jelentősen zsugorodott annak ellenére, hogy a kereslet számottevően nőtt. Miért nem tudunk profitálni a kézimunka-igényes iparág globális növekedéséből?

A Deloitte negyedik alkalommal készítette el félévente megjelenő felmérését Kelet-Közép-Európa vállalati pénzügyi vezetőinek körében, a régió gazdasági kilátásaira vonatkozóan. A 12 ország részvételével zajlott felmérés mind vállalati, mind általános pénzügyi és gazdasági kilátások terén részletes képet nyújt a pénzügyi vezetők várakozásairól.

Habár sorozatos felmérések azt tanúsítják, hogy javulóban van az üzleti hangulat Magyarországon, a BMI index májusban sok éve nem látott mélységbe zuhant. A vállalkozások többsége áprilishoz képest kedvezőtlenebb folyamatokról számolt be.

A magyar gazdaság júniusban kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól, ám ennek érdekében az elmúlt években bevezetett tíz új adó azonban akadályozza a gazdasági fejlődést. Az infláció és az alapkamat csökken, a költségvetés finanszírozási feltételei javulnak, de ez nagyrészt a nemzetközi pénzbőség következménye. A magyar gazdaság iránti politikai és befektetői bizalmatlanság tovább erősödik, a GDP idén csak stagnál.

A hazai vállalatok harmada már a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre koncentrál. A megkérdezettek 32 százaléka bízik a magyar gazdaság 1 és 3 százalék közötti növekedésében, többségük hasonló eredményre számít a világgazdaságban is. 28 százalékuk tervezi bővíteni munkahelyeinek számát.

A válságban jelentős piacot vesztő turisztikai szektor az elmúlt években magára talált, legalábbis erre utalnak a hivatalos számok. Sok más szektorhoz hasonlóan egyre több cég jelenik meg a főszezon előtt álló utazásszervezők piacán, amelyek a gyengébb 2009-es évet leszámítva az elmúlt években összesítve egyre nagyobb nyereséget könyvelhettek el. Emellett az érintett cégek viszonylagos stabilitására utal, hogy a Bisnode által mért bedőlési mutató elmarad az átlagtól.

Az áprilisi jelentős romlás után májusban kétéves csúcsára ugrott a GKI–Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke, s ezzel folytatódott a 2012 őszétől tapasztalható emelkedés. A felmérés szerint az üzleti várakozások utoljára egy évvel ezelőtt, a fogyasztóiak több mint két éve voltak ilyen kedvezőek.

A Kopint-Tárki tavaszi feldolgozóipari konjunktúratesztje kedvező változásokat mutat az ágazatban: mind a jelenlegi helyzetet, mind a kilátásokat mérő indikátorok elmozdultak a tavaly téli mélypontról, és bár egyelőre nincs növekedés, a zuhanás legalább megállt.

Kiemelkedő mértékben javult a fogyasztói bizalmi index Magyarországon idén az első negyedévben, bár az európai átlaghoz viszonyítva még mindig alacsony. A legtöbben személyes pénzügyi helyzetüket tartják kedvezőnek a magyar válaszadók közül.

Megállt a feldolgozóipari beszerzési menedzser-index (BMI) javulása áprilisban: a BMI szezonálisan kiigazított értéke 51,7 pontra csökkent a márciusi 55,7, és a februári 54,1 pont után - közölte a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) csütörtökön.

Az előző negyedévhez viszonyítva érezhetően pesszimizmusra ad okot a monetáris folyamatoknál tapasztalható helyzet, míg ezzel lényegében megegyező mértékű erősödés figyelhető meg a háztartások gazdálkodásánál. A vállalati gazdálkodás mutatói esetében a változatlanság kedvezőtlennek mondható, az elmaradt fejlődés a kibontakozás esélytelenségére utalhat.

A Policy Agenda Kkv Konjunktúra Indexe változatlanul a szektor nehéz helyzetét tükrözi, messze van a 2011 elejei hangulattól, és jelenleg 45,2 százalékon áll. Az adatok azt mutatják, hogy a kis- és középvállalkozások vezetői szerint még várat magára a gazdaság fellendülése, és a cégek fejlesztési szándékai terén is kedvezőtlen az összkép.

Áprilisban megtört a GKI–Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értékének fél éve tartó emelkedése. A felmérés szerint most a fogyasztói és az üzleti várakozások is romlottak. Az eddigi javulás hajtóereje a fogyasztói bizalmi index volt, s az áprilisi romlás sem jelentős. Az üzleti várakozások viszont az idei első negyedévi stagnálás után csaknem tavalyi mélypontjukra estek.

Nincs szükség adóemelésre a kelet-közép-európai országokban, ha kitartanak a növekedést támogató politika mellett, és a kiadások reálnövekedési ütemét egy százalék alatt tartják – áll az Erste Group hétfőn publikált elemzésében, amelynek többek között az az egyik megállapítása, hogy Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia profitálhat az EU „hatos csomagjából”, s így csökkenhet az „önsorsrontó megszorítások” veszélye.

Hiába javulnak a várakozások, az év első felében várhatóan az eurózóna és Magyarország is recesszióban marad: minden jel arra mutat, hogy tovább zsugorodik a GDP. Biztató jel lehetne, hogy januárban a vállalati szektor hitelállománya nőtt, de ez a devizakölcsönök állománynövekedésének köszönhető, a forinthitelezés sötét képet mutat a márciusi MFB Periszkóp szerint.

Nem várható érdemi pozitív elmozdulás a magyar gazdaságban a következő legalább két-három negyedévben a Policy Agenda Gazdasági Fejlődés Index elemzése alapján.

Mélypontra esett az elmúlt évben beruházást végrehajtó cégek aránya, azonban kedvező változás, hogy erősödött – sőt a nagyvállalati körben rekordszintre ugrott – a következő 12 hónapra vonatkozó fejlesztési kedv - szűrhető le a Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentésének, valamint az MFB vállalati felmérésének adataiból.

A Kopint-Tárki 1989 óta méri a feldolgozóipari vállalatok jelenlegi helyzetét, valamint azoknak a kilátásait. A friss számok szerint ezek a vállalatok második éve recesszióban vannak, megrendelésük gyakorlatilag nincs. A kilátások tavaly nyáron 1987-es szintekre zuhantak.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a tavalyi 1,5% körüli visszaesés után 2013-ban sem várható növekedés. Az infláció viszont – mesterséges kormányzati lépések nyomán –jelentősen, több mint 1 százalékponttal lassul. A kormányzat fő célja, a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés mindinkább ellentétbe kerül a választási gazdaságpolitika beindításával.

A 2011-es statisztikák javuló ingatlanpiaci környezetre utaltak, azonban 2012 tükrében ez a fellendülés sajnos csak átmenetinek mondható. Az idei évet tekintve minden ingatlantípus esetén láthatók ígéretes jelek, de a gazdasági növekedés hiányát semmi sem tudja ellensúlyozni a szektor egésze számára.

A várakozások ellenére nem lett vége a világnak december 21-én, és Matolcsy György reményeire is rácáfolt a magyar gazdaság 2012-ben. A recessziót jelző GDP-adat, valamint a 2013-as évre vonatkozó nem túl pozitív előrejelzések ellenére azonban javulni kezdett mind a gazdasági, mind a fogyasztói hangulat.

Kis lépésekben, összességében sem jelentősen, de szeptemberhez képest folyamatosan javulgat a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

A magyar munkavállalók többsége úgy érzi, megérdemelné az év végi bónuszt, de csak harmaduk gondolja úgy, hogy valóban meg is kapja azt – derül ki a Randstad kutatásából. Kisebb céges ajándékra is kevesebben számítanak, mint két éve.

Húszmilliós csúcson tetőzik az eurózóna munkanélküliségi rátája jövő év végén, a befektetések aránya pedig egészen 2014-ig nem növekedik majd. Mindezek ellenére 2013-ban már kevésbé komorak a valutaunió kilátásai mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan a magyar gazdaság is javuló tendenciát mutat 2013-tól – derül ki az Ernst & Young legfrissebb Eurózóna Előrejelzéséből.

A magyar gazdaság 2012-ben recessziós pályán haladt, 2013-ban magas infláció és munkanélküliség, valamint lassú növekedés, vagy akár recesszió várható. A 2013-ra idén szeptemberben várt 0,8%-os növekedést a GKI stagnálásra módosítja, mindenekelőtt a növekedés-ellenes, a befektetői bizalmat tovább erodáló gazdaságpolitika miatt.

Túllépett a konjunkturális mélyponton a magyar gazdaság, a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) által készített, a magyarországi reálgazdasági ciklus változásait követő mutató szerint.

Magyarország bruttó hazai terméke 2012 III. negyedévében 1,5%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az információ, kommunikáció, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az építőipar nemzetgazdasági ág teljesítménye növekedett. A csökkenést jelentősen befolyásolta a mezőgazdaság teljesítmény-visszaesése, valamint a költségvetési szigor fékező hatása. 2012 első három negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye 1,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a magyar gazdaság az idei 1,5%-os visszaesés után jövőre is csak stagnálni fog, ami Szlovénia után a leggyengébb teljesítmény lesz a régióban. Az újabb széleskörű adóemelések és további jövő évi megszorítások hatására az államháztartási hiány idén és jövőre is 3% alatt maradhat. Ennek fenntarthatósága azonban kérdéses, így nem biztos, hogy jövőre kikerülünk a túlzottdeficit-eljárás alól. A jelenleg kedvező hazai pénzpiaci helyzet bármikor jelentősen romolhat.

Tíz ünnepnapunk mind munkanapra esik, ezeket nem kell ledolgozni 2013-ban. Emellett 3 olyan áthelyezett napunk lesz, amely hozzáadódik hétvégékhez, ünnepekhez, így összesen 251 munkanap várható jövőre. Az áthelyezett napokon a tapasztalat szerint alacsony a munka intenzitása, a munkaszüneti napok viszonylag nagy száma negatívan hat a versenyképességre.

Keleti irányban érdemes nézelődniük a fejlődő exportpiacokat megcélzó magyar vállalkozásoknak, ugyanis az eurózóna és a tőle függő kelet-európai uniós gazdaságok még évekig gyengélkedhetnek az adósságválság következményei.Az Atradius Economic Outlook prognózisa szerint 0,3%-os hazai csökkenéssel szemben számottevő gazdasági növekedésre lehet számítani többek között Törökországban, Oroszországban és Ukrajnában.

Magyarország, Dél-Korea és Horvátország vezeti a legpesszimistább országok listáját, amelyet a Nielsen piackutató cég állított össze a fogyasztói bizalmi index alapján az idei harmadik negyedéves időszakról - derül ki a Jutarnji list című napilap szombaton megjelent összeállításból.

Május óta lényegében változatlan a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. Az év eleji szerény emelkedést májusban zuhanás, azóta pedig enyhe hullámzás követte. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint szeptemberben az üzleti várakozások kissé tovább romlottak, a fogyasztóiak viszont valamicskét javultak, s megközelítették idei, áprilisi maximumukat.

A kormányzat szerint a magyar gazdaság problémamentes lenne, ha az euróövezet nem nézne komoly gondok elé. Ebből következően az EU/IMF hitelkeret is csupán azért szükséges, mert külső problémákkal kell majd szembenéznünk. A kormány első hallásra reálisnak ható gazdasági pillanatképe azonban hamis, a tények határozottan mást mutatnak.

Kisebb gazdasági visszaesést jelez augusztusban a beszerzési menedzserindex (BMI) - közölte hétfőn a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT). Az MLBKT üzleti jelentése szerint a BMI szezonálisan kiigazított augusztusi értéke 49,5 pont, ami 2,3 százalékponttal alacsonyabb a júliusi 51,8 pontnál.

Újra mélyponton a magyarok „gazdasági hangulata", hiszen idén nyáron a 3-5 évvel ezelőttihez hasonlóan borús a helyzetértékelésük és borúlátók a közeli jövőt illetően.

A második negyedévben 1,2 százalékkal csökkent a magyar GDP értéke a KSH becslése szerint, így ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság recesszióban van, Közben az infláció is megugrott, 5,8 százalékra, ami Európában az egyik legmagasabb. A kormány szerint nincs baj, jövőre jön a növekedés.

Hiába az európai politikusok hangzatos kijelentései, a spanyol gazdaság lassan, de biztosan a csőd felé araszol, a görög ügy pedig már „veszett fejsze nyele" a Saxo Bank vezető közgazdásza szerint. 

A szerdán közzétett júliusi gyáripari beszerzési menedzserindexek (BMI) azt mutatják, hogy a tágabb értelemben vett Közép- és Kelet-Európa gyáripari szektorainak teljesítménye "nem omlott össze" olyan mértékben, mint az euróövezeté, igaz ugyanakkor, hogy nem is nagyon növekszik - vélekedtek londoni felzárkózó piaci elemzők a térségi feldolgozószektorok aktivitásának új mérőszámait értékelve.

Az év egészében a 2012 I. negyedévihez hasonló, 1,5 százalék körüli visszaesés várható. A II. félévben az autóipari beruházások hatására a kivitel emelkedni fog, a belső keresletben azonban nem várható javulás a GKI Gazdaságkutató előrejelzése szerint. Az éves szinten 1,5 százalék körüli cserearány-romlás is szűkíti a belföldön elosztható jövedelmet. A tárgyalások megkezdése az IMF-fel és az EU-val erősítette a forintot és csökkentette a magyar kockázati felárat. Ez azonban átmenetinek bizonyulhat, mivel a kormány politikájában és gazdaságpolitikájában nem látszik az a fordulat, amely szükséges lenne a megállapodáshoz. Az idei és jövő évi költségvetést fellazító döntések még a túlzottdeficit-eljárás jövő évi megszüntetését is veszélyeztetik.

Meredeken lassul 2012-ben a szélesebb értelemben vett közép- és kelet-európai térség gazdasági növekedése az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank idei harmadik jelentése alapján. A pénzintézet előrejelzése szerint ugyanis folyamatosan terjednek kelet felé az euróövezeti adósságválság átszűrődő hatásai. Magyarországon ez év egészére a májusi 1,0 százalékos visszaesés helyett már 1,3 százalékos mínuszt jósol az EBRD, és rontotta a jövő évi magyar növekedési előrejelzését is.

Az EU vezetői 9 órás megbeszélést tartanak, hogy aztán megerősítsék azt, amit már korábban is eldöntöttek. Pluszként további engedményeket adnak a spanyoloknak. Így kapnak egy kis levegőt, a GDP 1%-ra rúgó könnyítést, na meg egy év haladékot.

A feldolgozóipar bővülését jelzi a júniusi Beszerzési Menedzser Index (BMI), a mutató szezonálisan kiigazított júniusi értéke 52,8 pont, ami 0,5 százalékponttal magasabb a májusi 52,3 pontnál.

Magyarország gazdaságilag leszakadóban, gazdaságpolitikailag és politikailag pedig elszigetelődőben van az EU-tól. Az eddigi adatok szerint idén a GDP alakulása Görögország és Portugália után nálunk a legkedvezőtlenebb, s az állampapírok eladásának kamatköltsége is csak ebben a két országban (és esetenként Írországban) magasabb a magyarnál. A GKI Zrt. a 2012-es év egészére 1,5 százalékos GDP-visszaeséssel, 5,7 százalékos inflációval, 11 százalékos munkanélküliséggel és 2,5 százalékos hiánnyal számol legfrissebb prognózisában. A gazdaságkutató szakemberei kétségeket fogalmaztak meg az IMF-megállapodás megszületéséről, amelyet drága és kockázatos magatartásnak tartanak.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatban jövőre tervezett 1,6 százalékos bruttó hazai termék (GDP) növekedés mellett tartható a 2,2 százalékos hiánycél, ugyanakkor 168 milliárd forinttal csökken a makrogazdasági kockázatok ellensúlyozására alkalmas tartalékok összege.

A májusi zuhanás után júniusban minimálisan emelkedett, lényegében stagnált a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások kissé tovább romlottak, a fogyasztóiak viszont érezhetően - bár az előző havi esésnél sokkal kevésbé - javultak.