Ingatlanbefektetések: nő a bedőlt ingatlanok szerepe itthon
A kontinens egészét tekintve az ingatlanbefektetési volumen nem változott érdemben 2011-hez képest. Köszönhetően az erős forgalomnak Nyugat-Európa bizonyos térségeiben (Németország és skandináv országok) a tavalyi évben a teljes európai befektetési volumen elérte a 120 milliárd eurót, azaz változatlan maradt az előző évihez képest. Habár a közép- és kelet-európai régióban csökkent a forgalom, az orosz és a lengyel piac decemberi szárnyalása sokat javított az összképen. Lengyelország ráadásul 2006 óta a legjobb negyedévet zárta 2012 utolsó időszakában, az éves forgalom mindazonáltal elmaradt 2011-hez képest – hangzott el a CBRE évnyitó sajtókonferenciáján Budapesten.
A magyar piacon az év végi tranzakciók ellenére is alacsony maradt a teljes forgalom, mintegy 80%-os csökkenést mutatva a 2011. évihez képest. Ugyanakkor a nem jövedelemtermelő ingatlanok esetében növekedésnek indult a piac, ami elsősorban a bankok intenzívebb projektértékesítési tevékenységének tudható be. A bedőlt ingatlanhitelek mögött álló ingatlanprojektek megjelenése a piacon főleg az opportunista, helyi befektetők számára kínál alkalmas beszállási pontot. 2013-ban három irányból érkezhet tőke az ingatlanpiacra: a bedőlt ingatlanok értékesítése és újrahasznosítása által, néhány „ingatlantrófea” levadászása révén nyugat-európai alapokból és kiegyensúlyozott pénzáramot biztosító ingatlanok tulajdonosváltásából.
„A piac kettévált: a legjobb kategóriában kevés az elérhető termék, az opportunisták számára viszont több lehetőség kínálkozik manapság. Ez utóbbi kifejezetten készpénzes piac, itt pár millió euróról beszélhetünk. Habár a tranzakciószámot ezek az ügyletek emelik, komoly volumennövekedést ebben a szegmensben nem várhatunk.”- tette hozzá Tim O’Sullivan, a CBRE ingatlanbefektetésekért felelős társigazgatója.
A bérlői irodapiac Budapesten
A 2012. év egyetlen komoly fejlesztését a Skanska adta át Budapest újra felfedezett irodalokációjában. A projekt már az átadáskor magas bérbe-adottságot ért el, ami a Váci út többi fejlesztője számára is bizakodásra adhat okot, hiszen további közel 70.000 m2 magas minőségű iroda áll fejlesztés alatt a város ezen részén. Ugyanakkor az előbérleti értékesítés alapvetően nem jellemző a budapesti piacon, míg a teljes kereslet 50%-át már a bérlői újratárgyalások adják. Ez a két jelenség összefügg Katkó Károly, a vállalati bérbeadásért felelős üzletágvezetője szerint, és legfőbb okként a hosszú távú tervezhetőség hiányát emeli ki. „Egy előbérleti szerződéshez 7-10 éves stratégiát kell kidolgozni egy cégnek, máshogy nem érdemes belevágnia. Sajnos ez az előre tervezés ma nem jellemző, a cégek inkább rövid távú döntéseket hoznak. Ebbe a képbe nagyon jól beleillik, hogy egy újratárgyalással esetleg azonnal tudnak a cégek spórolni a működési költségeken, míg egy előbérlet esetében ez a pozitív hatás csak később jelentkezhet.”
Az irodai kihasználatlanság 2013 elején 21%-on állt, ami enyhe csökkenést jelez októberhez képest. Az év utolsó negyedében pozitív volt a nettó abszorpció, azonban az év egészét tekintve nagyobb irodaterület ürült meg, mint amit új bérlők használatba vettek. A havi bérleti díjak szintje lényegében változatlan, az ’A’ kategória esetében 11-13 euró közé esett az átlag 2012-ben. A szórás azonban tovább nőtt, az agglomerációban 7 eurós bérleti díjnál indul az irodakeresés, míg a Belvárosban a legfelső kategória meg tudta tartani az árazási prémiumot havi 20-21 eurós bérleti díjjal.
