Kis lépésekben, összességében sem jelentősen, de szeptemberhez képest folyamatosan javulgat a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.
A felmérés szerint decemberben az üzleti várakozások harmadik hónapja, a fogyasztóiak pedig második hónapja emelkednek. Az év végi várakozások valamivel kedvezőbbek a 2012 eleji, pénzpiaci krízissel fenyegető helyzetben mért szintnél, de továbbra sem érték áprilisi, egyébként akkor is igen alacsony értéküket.
Decemberben az üzleti szférán belül az ipari várakozások nem változtak, az építőipariak és a kereskedelmiek romlottak, a szolgáltató cégeké viszont jelentősen javult. Az iparban a rendelésállomány megítélése romlott, a termelési szinté és kilátásoké, valamint a készleteké javult. Az építőipari bizalmi index értéke – a novemberi jelentős emelkedés után – decemberben „korrigált”, azaz számottevően csökkent. Az előző három hónap termelési színvonalának és a rendelésállománynak a megítélése is lényegesen romlott az előző hónaphoz képest. A kereskedelem növekvő pesszimizmusát a rendelésállomány romlása magyarázza, az eladási pozíciót kissé jobbnak érezték a válaszolók. A szolgáltatói bizalmi index értéke 2012 decemberében folytatta a novemberben megkezdett javulást, így jobb lett az elmúlt időszaki forgalom és létszám megítélése.
Forrás: GKI Konjunktúraindex
Még a stagnálásnak is örülhetünk jövőre
A magyar gazdaság 2012-ben recessziós pályán haladt, 2013-ban magas infláció és munkanélküliség, valamint lassú növekedés, vagy akár recesszió várható. A 2013-ra idén szeptemberben várt 0,8%-os növekedést a GKI stagnálásra módosítja, mindenekelőtt a növekedés-ellenes, a befektetői bizalmat tovább erodáló gazdaságpolitika miatt. A magyar GDP 2012-ben az EU átlagánál (0,3%) lényegesen nagyobb mértékben, 1,5%-kal csökken. Noha a visszaesésből a mezőgazdaság mintegy 0,7 százalékpontot magyaráz, a magyar visszaesés enélkül is jóval nagyobb az EU átlagánál. A beruházások 4%-kal, a fogyasztás 2%-kal esik vissza. A magyar bankrendszerből a 2012 szeptemberét megelőző egy év alatt 2300 milliárd forint külföldi forrás tűnt el, ez 28%-os csökkenés. Ezt a bankok nagyrészt hitelleépítéssel, kisebb részben betétgyűjtéssel ellensúlyozták. Miközben az anyabankok folyamatosan vonják ki forrásaikat a perspektívátlan magyar piacról, az előírtnál is nagyobb tőkeemelést hajtottak végre magyarországi leánybankjaiknál. A 2012 őszén viszonylag kedvező hazai pénzügyi folyamatok nagyrészt a bő nemzetközi likviditásnak és a magas magyar piaci kamatszintnek köszönhetők. Ezért – a nemzetközi intézmények kritikáit és leminősítését is figyelembe véve – a viszonylag erős forint és a kamatcsökkentési folyamat tartóssága kétséges.
Az iparban, a szolgáltató cégeknél és kissé a kereskedelemben is kedvezőbb lett a foglalkoztatási szándék, az építőiparban viszont sokkal rosszabb. A lakosság munkanélküliségtől való félelme enyhült. Az iparban és a szolgáltató cégeknél az áremelési törekvések nem változtak, az építőiparban ismét erősödött az árcsökkentési kényszer, a kereskedelemben viszont az áremelési várakozás lett erősebb. A fogyasztók inflációs várakozása mérséklődött. A magyar gazdaság kilátásainak pesszimista megítélése az ipari és szolgáltató cégek valamint a lakosság körében némileg enyhült, az építőiparban és a kereskedelemben viszont romlott. Javulásra ugyan továbbra sem számít szinte senki, de az iparban már csak a válaszolók valamivel kevesebb, mint fele vár további rosszabbodást.
A GKI fogyasztói bizalmi index decemberben a novemberi emelkedés után, annál kisebb ütemben nőtt tovább, s elérte szeptemberi szintjét. A fogyasztók a következő egy évben várható megtakarítási képességüket és pénzügyi helyzetüket hasonlóan látták, mint novemberben, a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét viszont javulónak érzékelték.
Ezt az adatot nem tesszük ki az ablakba
Magyarország bruttó hazai terméke 2012 III. negyedévében 1,5%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az információ, kommunikáció, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az építőipar nemzetgazdasági ág teljesítménye növekedett. A csökkenést jelentősen befolyásolta a mezőgazdaság teljesítmény-visszaesése, valamint a költségvetési szigor fékező hatása. 2012 első három negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye 1,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
