Saját személyzettel is megoldható jól az a szolgáltatás, amit egészségügyi privatizációnak tartva máshol külső működtetőkre akarnak bízni – fogalmazza meg tapasztalatait a tatabányai kórház főigazgatója. A gyógyintézmény tenderén a Roche Magyarország Rt. nyert jogot a laboratórium megújítására, az új technológia költségtakarékos mivoltát bizonyította be a megyei kórházban.

A gazdaságpolitika egyszerre akar élni a restrikciós és az élénkítő intézkedésekkel, hiszen a növekedés egyetlen lehetséges megoldásaként a belső közösségi fogyasztás külső finanszírozását célozza meg a következő évi költségvetésben – ítéli meg a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a jövő évi büdzsé törvénytervezetét.

Az energiamérlegben 12 százalékos arányt kell elérnie a megújuló energiaforrások hasznosításának az Európai Unióban. Ennek a programnak a határideje 2010. A hazai és a nemzetközi szakértők az információhiányra vezetik vissza azt, hogy a lehetséges módon sem élnek sok országban a természeti erőforrásokkal. Például a szélenergia hasznosítását vélhetően azért ellenzik a zöld mozgalmak, mert keveset tudnak az e célú eszközökről – hangzott el egy szakmai tanácskozáson.

A mindössze kétszereplőssé vált lakástakarék szektor – és persze a lakosság – számára jótékony hatással bírt a pár hónappal ezelőtt korszerűsített jogszabály. A nagyobb megtakarításra ösztönző lehetőséggel élnek is az emberek. Az OTP Lakástakarék, illetve a Fundamenta-Lakáskassza nem véletlenül igyekszik újszerű termékekkel bővíteni az ügyfélkört.

A honi állami privatizőr meghozni készül döntését, eladja kereskedelmi bankját, a Postabankot, s megszabadul a politikai vádaskodások egyik ismert alapegységétől. Nem lesz több VIP-lista, nem jutnak könnyű forráshoz az államnak, a politikának kedves(ebb) szervezetek, cégek és emberek. Ha csak ennyi történik, már megérte.

Elbocsátaná az önkormányzati alkalmazottak tíz százalékát az MKIK, hogy 330 milliárd forintnyi kiadástól mentesítse a büdzsét. Ezt a lépést az államigazgatás más területein sorra kerülő kormányzati hátterű létszámleépítésen túl tartja szükségesnek a kamara, már csak azért is, mert a helyhatóságoknál dolgozó 530 ezres létszám duplája a rendszerváltás utáni időszakban foglalkoztatottak számának.

A szülők és az őket alkalmazó cégek is éltek a lehetőséggel: igénybe vették a jobb feltételeket kínáló beiskolázási utalványokat. Az ennek a támogatási formának az üzleti hátterét jelentő magyarországi vállalat a forgalmi adatokból következtet a konstrukció sikerére.

Az inflációs célkövető rendszer megbukott – jelentette ki az Ecostat igazgatója, aki a magyar gazdaság fejlődéséről készült előrejelzést ismertetve éppen az idei éves infláció alakulását nevezte az egyetlen sikersztorinak. Ellentétes előjellel viszont a folyó fizetési mérleg alakulását ismertette, azt pedig csak reméli: a reáljövedelem, a fogyasztás növekménye az ideihez hasonlóan a jövőben már nem haladja meg a GDP-növekedését.

Az utazási szolgáltatók nehéz éve lesz 2004.: az EU-s csatlakozás hátrányt jelent az árversenyben. Az unióban alkalmazandó újszerű szabályozás a - Deloitte & Touche szerint - az egész EU helyzetén is ront.

A lassuló növekedés, az ipar belföldi értékesítésének stagnálása, a béralapú versenyképességi mutató romlása, a külkereskedelmi hiány emelkedése, a folyó fizetési mérleg növekvő deficitje ellenére is optimista a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium.

Lekerült a napirendről a társasági adó csökkentésének – legkevesebb elfelezésének – az indítványa. Sem a gyáriparosok, sem a kamarai vezetők nem szónokolnak már e könnyítés szükségességéről, pedig egy fél éve még ez volt a vesszőparipájuk. Most az össztüzet az iparűzési adóra zúdítják. Meg arra, hogy nagy és drága az államapparátus. Eltartani a közszolgálat embereit képtelenül sok adóból lehet.

Újabb tagokkal bővült a Tőzsdeképes Cégek Klubja: ezúttal egy alig több mint tíz éves és egy klasszikus hazai társaság bizonyította börzeérettségét a nyilvánosság számára is ismertetett gazdálkodási adataival, illetve üzleti terveivel. A biotechnológia itthon kevéssé ismert, ám szokatlan fejlődési pályát befutó immáron nagyvállalata mellett a közúti fuvarozás, szállítmányozás, vámszolgáltatás regionális lépték szerint is számottevőnek számító társasága láttatta: az Európai Unió valós élettér számukra. Mindeközben a Budapesti Értéktőzsde is „nyit”, legközelebb Frankfurtba szervezi road show-ját.

Nem a fogyasztásnövelésnek, hanem a fejlesztésnek az időszakát kell, kellene élnünk - hangzott el a közgazdászok szeptember 7-én kezdődött vándorgyűlésén Sopronban. Ez a felszólítás egybecseng a kormányzat gazdaságpolitikájával, mely a jövő évi büdzsében komoly mértékű finanszírozás-növekedéssel számol. Mindeközben azonban a reálszféra változatlanul versenyképtelennek tartja az adók mértékét, az államigazgatási apparátus létszámát, a szakképzés állapotát, féknek a magas irányadó kamatot.

Magyar építők az Uralban, orosz metrócégek Budapesten keresnek szerencsét, az olaj- és gázipar óriásai pedig startra készek: a Mol eladandó gázüzletágáért versenyeznek majd. Mindeközben a magyar üzleti szféra szereplői sokszor elbukják az évről-évre növekvő vásárlóerejű orosz piacon a tendereket, a nemzetközi tolongásban a mieink még a klasszikus magyar mezőgazdasági exportcikkek árait sem tudják a vetélytársaké alá szorítani. A sok éves politikai indíttatású piaci kivonulásunknak az idén szerencsére vége szakadt, bővülni kezdett a magyar export, s készek vagyunk teret adni az orosz áruknak és befektetéseknek. A javuló klíma kínál alkalmat az orosz miniszterelnöknek, Mihail Kaszjanovnak, hogy szeptember 8-án Budapestre látogasson. Kíséretében megállapodásokat aláíró miniszterek érkeznek, s több cégóriás vezetői is üzleti lehetőségekről készek tárgyalni.

Kamatcsökkentést szorgalmaz a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara azért, hogy élénkíteni lehessen a gazdaságot, s az üzleti szféra ne lehetetlenüljön el. Parragh László elnök sem tartja lehetetlennek, hogy a kormányzat egyfajta tartaléknak tekinti a kínálkozó lehetőséget, hiszen a költségvetés kiadási oldalán mindenképpen találnia kell olyan csökkentési tételeket, amilyenekkel „ellentételezhetők” az eredeti adómérséklési programok. Az irányadó kamat csökkentését azonban helytelen lenne kapkodva meglépni. A gazdasági köztestület szerint jól járna a büdzsé, ha az államadósságot a forintfinanszírozás helyett devizafinanszírozással oldaná meg a kabinet.

Tudásközpontnak nevezi saját magát a „Strukturális és Kohéziós Alapok KépzőKözpont”, mely az európai uniós pénzek megpályázásának technológiáját igyekszik oktatni a magyar szakemberek körében. Eszközeik közé tartózik egyebek között az e-learning képzés is.

Az utolsó előtti percben áll elő javaslatával a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara: talán megakadályozhatja egy tíz évvel ezelőtt alkotott jogszabály 2004. január 1-jei mechanikus hatályba lépését. Indítványozzák: az üzlethelyiségek bérleti jogának gépies felmondása helyett a kereskedőknek rendelkezésére álljon az előbérleti jog intézménye. Így nem sérül az 1993. évi LXXVIII. törvény 77. paragrafusa, mely azt mondja ki: a helyiségre fennálló szerződés cserehelyiség biztosítása nélkül tíz évig nem mondható fel. Azaz: 2004-ben fölmondható.

Új karokkal kezdi meg a tanévet a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, a szeptember 1-től hatályos kormányrendelet szerint az egykori Kertészeti Egyetemet kapta meg a Szent István Egyetemtől. A budai karok „közgázosítása” Chikán Attila rektor szerint nem kényszermegoldás, az integráció mind a tudományt, mind a diákok sokirányú képzését segíti.

Elérte a 380 milliárd forintot a költségvetésben megjelentetett állami kötelezettségvállalásnak, illetve veszteségrendezésnek a mértéke. A Magyar Fejlesztési Bank immáron tiszta lappal folytathatja tevékenységét, mert kikerültek a könyveiből az előző kormányzat állami költségvetést pótló finanszírozási feladatai.

Bár világszerte leépít a holland nemzetközi nagyvállalat, Győrött, az ipari parkban nemrégiben korszerűsített üzemét vélhetően megtartja. A kisalföldi városban jelentős hozzáadott értéket tartalmazó termékeket állítanak elő a Philips dolgozói. Az ipari parkban más világcég is letelepül, s több kisebb hazai vállalkozás ugyancsak kihasználja a lehetőséget: az idén indított beruházás fejében két évig nem kell iparűzési adót fizetniük.

Kamatemelésre kényszerül az új tanév kezdetekor a Diákhitel Központ Rt., igaz, mindössze 0,42 százalékkal kerül többe a diákhitel. Így nem számolnak azzal, hogy kevesebben vennék igénybe a pénzügyi szolgáltatást, ellenkezőleg, a 2003/2004-es tanévben decemberre akár már 163 ezer fiatal vezetheti valamelyik bankban a számláját.

Magyar termék és hungarikum mozgalom – nagyon is helyes, legyen csak. De ne pusztán azért, hogy megkíméljük a boltokat más országban. A normális vevő jót és olcsón akar vásárolni, s akkor büszke igazán, ha a jó és olcsó magyar gyártmány, hungarikum. Meg akkor, ha eljut egy London melletti Tescoba, s azt látja, hogy a brit polgár is örömmel veszi le a jót és olcsót a polcról, amely ráadásul magyar gyártmány, hungarikum.

Nem okozott visszaesést, zavart a Budapesti Értéktőzsdén folyó kereskedelemben a K & H-nál kipattant botrány: a forgalom nőtt júliusban és augusztusban is. A befektetői kedv és bizalom erősítése érdekében országos körútra készülő börze-vezetés szeretné elérni, hogy a lakossági megtakarítások rossz szerkezete végre megváltozzon.

Pekingbe készül a magyar kormányfő, orosz kollégája pedig hamarosan Budapestre látogat. Kína is, Oroszország is különleges bánást kap a magyar gazdaságdiplomáciától, sok egyéb mellett a mindkét relációban különösen nagy külkereskedelmi passzívumunk miatt.

Medgyessy Péter csatlakozott Matolcsy Györgyhöz. A kormányfő az előző kurzus gazdasági miniszterének lelkesedését kölcsönözve zengett örömódát egy aktuális gyógyfürdő projekt megtekintése során. A gyakorló miniszterelnök Egerszalókon járt, ott, ahol a jövő év elejétől megjelennek a gépek és átformálják a tájat: a különleges, de eddig csak a helybéliek félnomád fürdőzését szolgáló gyógyvízre alapozva szállodát építenek, s olyan létesítményeket, amilyeneket jobb vendégek sokasága vesz majd birtokba, hogy enyhítse ilyen-olyan kórsága okozta fájdalmait.

Széles Gábor, három hazai cégcsoport első embere szerint ugyan egyre jobbak a vállalatokon belüli környezeti feltételek, de viszonylagosak is: az ő cégei sem kérhetik számon bolgár vagy román vállalataiknál azt, amit itthon megkövetelnek.

Jól jár a lakosság, és jól a gyógyszerészek társadalma – állítja a kormány az augusztus közepéről szeptemberre halasztott új gyógyszertámogatási rendszeréről. A gyártók pedig állni kénytelenek a gyógyszerkassza túllépésének számláját. A cégek is, a patikusok is protestálnak, a kormányzat viszont megelégelte, hogy a tb-büdzsét 20 százaléknál is nagyobb arányban túllépik.

A „ki mit tud az informatikában” társasjátékot mifelénk a nemzedékek vívják? Látszólag igen. Pontosabban: ők mindenképpen. Itt, az informatika világában a leglátványosabban. De a gazdaság, a társadalom megannyi más területén is számos hasonló ütközőzónát találunk. Pedig a világ már egyre több helyen megbocsát az idősebb korosztályoknak.

Nem fájt a legutóbbi, főben járó pénzpiaci döntés, a kamatváltoztatás a lakáspiacnak. Nem is fájhatott, hiszen a június közepi kéthetes jegybanki kamat 9,5 százalékra emelése a hitelt is igénylő vásárlókat közvetlenül nem érintette. Az azonban nem lehetetlen, hogy lesznek pénzintézetek, amelyek a legmacerásabb területről, a lakásfelújítás üzletágából kivonulnak.

A mozgalmi indulót – miszerint a Vörös Csepelnek a Váci út felel – ha énekelné valaki, akkor bölcsen tenné, ha megcserélné a szövegben szereplő két „intézményt”: Csepel feleljen a Váci útnak. Az angyalföldi, újpesti korszerű közlekedési infrastruktúra a két városrésznek a fejlődést, míg a csepeli úthálózat túltelítettsége a XXI. kerületnek a lemaradást hozta. Eddig. Újabban azonban eretnek gondolattal álltak elő a csepeliek.

Lebontják a Rákóczi úti Athenaeum Nyomdát, az épületet már elkerítették, a munkálatokra hamarosan sor kerül. Az évek óta üresen álló ház helyén szállodát – alá garázst – építtet egy olasz szállodaipari cég, mely az épülettömb átellenes részén lévő New York-palota felújításának hamarosan a végére ér.

Debreczeni Józsefnek, Bod Péter Ákosnak és Katona Tamásnak tisztelettel jelentjük, Bokros Lajos hazaérkezett és csomagol. Kicsomagol. A bőröndjéből. A három jobboldali politikus a minap egymás mellett és az ATV kamerája előtt ülve azon morfondírozott, hogy nem az Antall-, Boros- és nem az Orbán-kormány okolható az akkori, illetve a mai gazdasági bajokért, hanem a két kurzus búcsúja utáni szocialista győztesek helyben járása, nevesítve: akkor Békesi, jelenleg László gazdaságpolitikája. Meg is jegyezték, anno jogosan jött Bokros Lajos és csomagja.

Áremelést jelentett be a kormányzat – drágább lesz az áram, átlagosan 9 százalékkal. De ezt a döntést sem tekinti sorozatunk mostani szereplője, a Magyar Villamos Művek Rt. vezérigazgatója kormányzati válságmenedzselő intézkedésnek.

Lehet, hogy van Medgyessy-csomag, de az biztos, hogy a kartondobozt és a spárgát az Orbán-kabinet készítette oda a József nádor térre. Lehet, hogy a múlt és a jelen ölelkezett össze a minapi kormányülés után, amikor a jegybankelnök, illetve a miniszterelnök pénzügyminisztere társaságában a 2008-as euró-bevezetésről, az átálláshoz vezető út nagyon is szigorú gazdaságpolitikai követelmény-rendszeréről nyilatkozott.

A gazdaság nincs válságban, s nem is vette arra az irányt – szögezhető le a sorozatunkban eddig megszólaló üzletemberek véleménye alapján. De rögvest hozzá kell tenni, hurráoptimizmusra sincs ok. A választások előtti és utáni gazdaságpolitika – más-más kormányzati háttérrel persze – egyaránt hozzájárult az üzleti élet szereplőinek, a befektetőknek az elbizonytalanodásához. A korábban megkérdezett vállalati vezetők még nem ismerhették a legújabb bejelentéseket, a jövőre esedékes adópolitikai intézkedéseket, a 2008-as euróbevezetés tervét. Fodor István, az Ericsson Magyarország elnöke már igen.

A bölcs üzletember nem hitte el a Kánaánt, készült a nehezebb időszakokra is. De amit nem tervezhetett, az a káosz volt. Ennyire egyszerű az a képlet, amit a Cél Csoport tulajdonos vezetőjével, Vadas Tamással folytatott beszélgetés után felállítottunk magunknak. A Graboplast Csoport, a Zwack Unicum Rt., az Elektronikai és Mechanikai Kft. vezetőivel, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnökével – sorozatunk korábbi szereplőivel – már megkezdtük a kép felrajzolását, kiderítve, hogy az elmúlt pár év reálszférát sújtó gazdaságpolitikai öröksége után nem következett be 180 fokos fordulat, mi több a nyár elejei forintleértékelés és az azt követő kamatemelés rendesen megzavarta a piacot. Vadas Tamás meglátásai is hasonlóak.

Jól prosperáló céget vitt padlóra az elmúlt pár év gazdaságpolitikája, aminek megmentését az államtól várja - sorozatunk legújabb interjúalanya - az Elektronikai és Mechanikai Kft. ügyvezető igazgatója, Gulyás Imre. Ő egészen más szempontok szerint ítéli meg a gazdaság helyzetét, mint az előtte korábbi megszólalók: Jancsó Péter, a Graboplast, Zwack Péter, a Zwack Unicum első embere, illetve Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke.

A reálgazdaság a nyugalomra vágyik. Arra, hogy az állam ne avatkozzon bele a mindennapok történéseibe, illetve ha segíteni akar, akkor tegye: olyan jogi, szabályozás, elvonáspolitikai, támogatáspolitikai klímát teremtsen, amilyen a gazdaság versenyképességét segíti. A Graboplast elnök-vezérigazgatója, Jancsó Péter és a nevével fémjelzet cég tulajdonosa, Zwack Péter után most Vereczkey Zoltánt, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnökét kérdeztük.

Vajon mekkora a sivatag Moszkva és Budapest között? Mert hogy van, azt nehéz lenne tagadni. Ha csak néhány homokszem, az nem baj, de ha egy emberöltőnyit kell bolyongani ebben a sivatagban, az bizony nem bölcs a 21. században Az orosz – barna (!) medve – kezdi jól érezni magát otthon, de szívesen jön a mi málnásunkba...

El a kezekkel a gazdaságtól! – fogalmazott a Piac és Profit on-line újság sorozatában, kérdéseinkre válaszolva - tegnap Jancsó Péter, a Graboplast Csoport elnök-vezérigazgatója. De mondhatta volna: ne avatkozzon be ennyire közvetlenül, avagy vonuljon ki a versenyszektorból az állam. Az üzleti szféra szereplői vérmérsékletüknek, piaci hátterüknek megfelelően reagálnak az elmúlt hetek, hónapok történéseire. Demján Sándor egyebek között a mainál is jóval gyengébb forint/euró kurzust tartana üdvösnek, Parragh László pedig megfelelőnek gondolja a jegybanki, kormányzati 250-260 forint/eurós árfolyamot, ám most ő szorgalmazza a közszféra létszámának csökkentését. Jó okunk van tehát folytatni a helyzetértékelést, Jancsó Péter után ezúttal Zwack Péter érvelésére voltunk kíváncsiak.

Az utóbbi időszak legkedvezőtlenebb jelensége a termékegységre jutó, euróban mért bérköltség növekedése volt. Ugyanakkor annak is látni jelét, hogy a bér versenyképessége a vállalati szférában némi javulásnak indult. A bruttó keresetek kiáramlása az első félévben enyhén mérséklődött, ezt elsősorban a költségvetési szférában lehetett tetten érni. A Kopint-Datorg 2003/2., aktuális konjunktúrajelentése alapján is kiderül, Magyarországon nincs jele a válságnak, az első negyedéves növekedés 2,7 százalék volt, az idei egész esztendei pedig 3-3,5 százalék körül alakul.

A 250-260 forint/euró árfolyamot tartja szükségesnek, elérendőnek, megőrzendőnek Jancsó Péter, a Graboplast Csoport első embere. Véleménye szerint az eddig csak látszat együttműködésre vállalkozó monetáris és fiskális politika akkor cselekszik jól, ha végre érdemi kapcsolatokat alakít ki. Ekkor ugyanis valóban nincs szükség további megszorításokra, a megfelelő árfolyampolitika mellett ugyanis a gazdaságot nem fenyegeti a válság veszélye, sőt.

A gyakorló kormányfő jelenlétében nem egyebet fejtegetett az idei szárszói találkozón Lengyel László, mint azt: nem lehet vásárolt népszerűséget kipróbálni, a választót félrevezetni. Hogy ma ezt mégis meg lehet tenni Magyarországon, az azért van, mert még mindig itt van a kádári világ, még mindig el lehet hitetni az emberekkel, hogy közérzetet javító intézkedésekkel lehet a problémákat arrébb tolni. Ez Európában nem megy már.

Farkasházy Tivadar mégis kaput nyit: beengedi kertjébe, házába a vitázó, érvelő, s vélhetően munícióra is szert tevő értelmiségieket. A július elejei szárszói találkozónak most mintha nagyobb lenne a tétje, mint amilyen a korábbiaknak volt.

Másfél magyarországnyi terület 14,5 millió polgárát kész segíteni a Kárpátok Alapítvány. Öt ország elmaradott régióiból pályázhatnak támogatásért a szervezetek. Az alap felkarolja azt a határmenti vállalkozói övezetet is, amelyet az elmúlt években a hivatalos környezet hagyott elsorvadni.

Sem a költségvetésről, sem az adóról, sem a sáveltolásról nem vitáztak a kormányzat, illetve a munkavállalókat, munkaadókat képviselő szervezetek vezetői. A gazdasági kabinet tanácskozásán résztvevő munkaadók a középtávú gazdaságpolitika kidolgozásának felgyorsítására bíztatták a kormányzatot.

Talán sejtheti is Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének az elnöke, kik rendelték meg a megveretését – él a gyanúperrel Karsai Béla, a Karsai Holding Rt. tulajdonos vezetője, akinek cégét látszólag helyzetbe hozza a felügyelet Pannonplastot elmarasztaló döntése. A holding tavasszal nem léphetett szövetségre a nagytétényi műanyagipari céggel, de – dacára annak, hogy a PSZÁF-határozat visszaállítja a közgyűlés előtti állapotot – nem is akar már együttműködni a vetélytárs vállalattal.

A villamos áram piacnyitását januártól a földgázpiac liberalizációja követi. A parlamenti döntés azonban nem oldja meg a tárolókapacitás bővítését, a hálózat korszerűsítését. Abba azonban könnyen beletörődhetünk, hogy akár Oroszországtól, akár Nyugat-Európától importálunk, ugyanazt a szibériai gázt kapjuk.