A gazdasági kutatók elemzéseiből kitűnik – fejti ki Vereczkey Zoltán -, hogy a magyar gazdaság nem bírja azokat a terheket, amelyeket az elmúlt években az elvonások jelentenek számára. A kamara már a 2002. évi országgyűlési választásokat követően – a kormány megalakulásakor – figyelmeztette a gazdaságpolitika alkotóit, hogy a teljesítménynövekedés nélküli jövedelem kiáramlások ellenértékét a későbbiekben maguknak az érintetteknek, de elsősorban a vállalkozásoknak kell majd megfizetnie. A költségvetés kiadásainak, valamint a reálbéreknek a gazdaság teljesítmény-növekedését meghaladó mértékű emelkedése nem tartható tovább. Elengedhetetlen egy olyan, összehangolt, lehetőleg politikai konszenzussal végrehajtott lépés-sorozat, amelynek eredményeként érdemben és tartósan csökkennek a költségvetési szféra kiadásai, de emellett lényegesebb, hogy csökkenjen a gazdaság szereplőinek adóterhelése, s egymást erősítő lépések sorozata növelje a versenyképességet. A növekedés serkentése, a meggyengült versenyképesség erősítése érdekében egyidejűleg kell lépéseket tenni a költségvetési kiadások csökkentése, valamint a versenyképesség feltételeinek javítása terén. Az általános alelnök számszerűsíti is érvelését, idézzük, intézkedések eredményességének szerves feltétele az összehangolt monetáris politika, a forint árfolyamának viszonylagos stabilitása, a mérsékelt kamatszint, az exportorientáció szempontjából az árfolyam kívánatos szintjének alsó határa 250-255 forint/euró.
Az állami kiadások volumene alapvetően meghatározza az általános adóelvonás mértékét. Az állami kiadások csökkentése nélkül tartósan lehetetlen az állami adóbevételek csökkentése, következésképpen bármilyen bejelentett program e lépés nélkül nem lehet tartós és sikeres. Magyarország a csatlakozó országok között - az EBRD adataira utal Vereczkey Zoltán - a második helyen van a GDP-arányos újraelosztásban, nála kizárólag Csehországban rosszabb a helyzet, Szlovákia és Szlovénia mutatói - miként az EU átlag is – lényegesen jobbak.
A költségvetés legnagyobb problémája az alacsony hatékonyság és a túlfoglalkoztatottság. Az elmúlt 15 évben a gazdasági élet szereplői a folyamatos verseny kényszerében állandóan racionalizáltak, ésszerűsítettek, költséget csökkentettek. Erre a költségvetési szféra egyszer sem kényszerült. Az adópolitika racionalizálása egyébként nem jár törvényszerűen az adóbevételek csökkentésével – hivatkozik az alelnök is a korábbi idők tapasztalatára, a társasági adó hajdani jelentős mérséklésére. Valószínűsíthetően a fehérgazdaság szereplőinek terheléscsökkentése együtt járhat a szürke- és feketegazdaság bevételeinek, úgymond tetten érésével. Ahhoz, hogy a gazdaság szereplői valóban érzékeljék terheik mérséklődését, összességében minimálisan 200-300 milliárd forinttal csökkenteni kell az adóterhelést. A kormányzat immár egy évtizede a tőkevonzás fő eszközeként kezeli a nyereség alacsony adóterhelését. Az adókedvezmények változásának fényében azonban a társasági adó 18 százalékos kulcsa immár nem tekinthető alacsonynak. Emellett a nyereséget sújtja a fokozatosan emelkedő iparűzési adó is, amelynek átlagos mértéke már 1,8 százalék és összege meghaladja a nyereségági adóbevételek kétharmadát. A vállalkozói szféra romló versenyképességének, a gazdaság tőkevonzó képességének némi javulásához a társasági adó 3-6 százalékpontos, az iparűzési adó felső határa fél-egy százalékpontos csökkentése jelenthetné az első lépést. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az újabb befektetők inkább a középmezőnyből fognak kikerülni – vélekedik Vereczkey Zoltán -, akiknél a költségérzékenység küszöbe jóval alacsonyabb, mint nagyobb társaiké, a kisebb településeket preferálják és igen rosszul tűrik a különböző költségszint-növelő elemeket, a ráfordításként viselkedő és a vállalkozás eredményességétől független helyi adókat. A helyi adóbevételek kiesését a helyben maradó adók hányadának felemelésével, a környezetvédelmi szempontok következetes érvényesítésével kell és lehet kompenzálni. A környezetvédelmi tárca környezetterhelési díj bevezetésének előkészítésén munkálkodik, amely a tervek szerint légszennyezési, vízterhelési és talajterhelési díjból tevődik össze. Az alelnök a kamarára hivatkozva mondja, annak lennének hívei, hogy a díjak legalább 70 százalékban a települési önkormányzatokhoz folyjanak be.
A kormányfő álláspontja
Demján Sándor: Válságban...
Parragh László: Becsomagolva
Jancsó Péter: El a kezekkel...
Zwack Péter: Üdvös az enyhén növekvő infláció
A Kopint-Datorg adatai szerint nincs válság
Vereczkey Zoltán kamarai alelnök szerint ideje cselekedni
A reálgazdaság a nyugalomra vágyik. Arra, hogy az állam ne avatkozzon bele a mindennapok történéseibe, illetve ha segíteni akar, akkor tegye: olyan jogi, szabályozás, elvonáspolitikai, támogatáspolitikai klímát teremtsen, amilyen a gazdaság versenyképességét segíti. A Graboplast elnök-vezérigazgatója, Jancsó Péter és a nevével fémjelzet cég tulajdonosa, Zwack Péter után most Vereczkey Zoltánt, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnökét kérdeztük.
Hamarabb hazahozná az uniós pénzeket egy Tisza-kormány, mint az Orbán-kormány?
Maradt még szövetségese Magyarországnak Európában?
Online Klasszis Klub élőben Szent-Iványi Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves külpolitikai szakértőt!
2025. július 30. 15:30
Véleményvezér

Szijjártó Péter meghívott egy homoszexuális házaspárt Budapestre
Szijjártó Péter szerint szabad a szerelem Magyarországon.

Orbán Viktor személyeskedve rontott rá arra az egyetlen emberre, aki megjósolta az oroszok háborúját
Gyanús lett Orbán Viktor egy orosz szakértőnek.

Hűtlen kezeléssel vádolja Pokorni Zoltán volt fideszes polgármestert utóda
Pokorni Zoltán annak idején kéz levágást ígért azoknak, akik lopnak.

Az Orbán-kormányt gyanúsítják a kárpátaljai templom elleni támadással
Orosz-magyar közös titkosszolgálati akció?

A kárpátaljai templom elleni támadás mögött az orosz titkosszolgálat is állhat
Gyanús körülmények a kárpátaljai templom felgyújtási kísérlete körül.