Mint az egykori munkácsi magyar, aki ki sem mozdult a városból, de pár évtized alatt legalább négy ország állampolgára volt. A Kertészeti Egyetem diákja a Szent István Egyetemen folytatta tanulmányait, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen képezték, de a diplomáját már a 2004. január 1-én nevet kapó felsőoktatási intézmény adja ki. Pedig nem tett mást, mint oda járt, ahová felvételizett, azt a kurzust végezte el, amire anno jelentkezett. Chikán Attila, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem rektora a többi között e hasonlattal jellemezte a szeptember 1-én hatályossá vált kormányrendeletet, mely lényegében azt takarja, hogy a gödöllői Szent István Egyetem úgynevezett budai karai a Közgáz részévé váltak. Vagyis az élelmiszer-tudományi, kertészettudományi, tájépítészeti, -védelmi és fejlesztési karok – Chikán Attila megfogalmazása szerint – a kölcsönös akarat jegyében kerültek át a Fővám téri felsőoktatási intézményhez. Ez azt is jelenti, hogy szinergikus hatások érvényesülhetnek, beleértve az európai uniós indíttatású tudományos munkát és a hallgatók keresztbe hallgatását is. Ez utóbbi nem csupán azért lényeges, mert a kertészeti szakmákat tanulók például az üzleti tudományokat is könnyebben elsajátíthatják, hanem azért is, mert mindezt fizikai értelemben is egyszerűbb feltételek között tehetik meg: a Villányi útról 15 perc alatt át lehet érni a Közgázra.

Az integráció alatt, amit nem akarnak elkapkodni, erőltetetten lebonyolítani az egyetem vezetői, azt értik, hogy nem egymás mellé rakott karok sokasága lesz a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, hanem ténylegesen együttműködnek majd. Mégpedig azon az alapon, hogy mind a két „előd” a saját területén piacvezető karokkal rendelkezett, minőségi képzés jellemezte tevékenységüket. Arra törekszenek – immáron együttesen –, hogy innovatív feltételek alakuljanak ki a graduális, a doktori képzést elősegítendő. Chikán Attila erre utalva közölte, hogy a budai karok egyike, a tájfejlesztési az államigazgatási karral közösen kialakítja a környezettudományi intézetet. Ezt a tudományos bázist az európai uniós regionális politika értékeli fel igazán. A rektor jelezte, hogy a közeljövőben informatikai kart szerveznek, s a posztgraduális képzés egyik területe lesz a borászoké, akik gazdasági, üzleti, s természettudományi felkészítést kapnak majd. A budai karok agrárcentrummal gazdagodnak, s üzleti tudományos központot alakítanak ki.

A rektor ismertette az egyetem bővítésével összefüggő menetrendet. Várhatóan októberben megválasztják az új egyetemi tanácsot, illetve akkor döntenek az új rektorról is. Ugyancsak záros határidőn belül elkészül a szervezeti és működési, továbbá a gazdálkodási szabályzat, s a jövő év elején már új neve is lesz a felsőoktatási intézménynek. A budai karok „közgázosításával” azonban nem oldódnak meg, sőt inkább súlyosbodnak a finanszírozási problémák. Mindkét egyetem komoly helyiségproblémával küzd, a „pestiek” könyvtárának tulajdonlási ügyei jelentenek tetemes költséget, a „budaiak” pedig kénytelenek lemondani bizonyos ingatlantulajdonukról, hogy a további épületeiket felújíthassák.