Az elektronikai szektorban tevékenykedő az Elektronikai és Mechanikai Kft. felszámolása elkerülhetetlen, de megmentése lehetséges, amire már csak azért is szükség lenne, mert az iparág már kezd kilábalni a dekonjunktúrából – mondja Gulyás Imre ügyvezető igazgató. A munkahelyteremtéssel egyenértékűnek tűnik a munkahelyek megtartásának politikája – ilyen jellegű aktív kormányzati gazdaságpolitikára is szükség lehet napjainkban.

Ludas Matyi módjára háromszor verte vissza az Elektronikai és Mechanikai Kft.-n a gazdaság… Hogy mit is? Azt nem tudni. Csak azt, hogy az informatikai termékek piacának krachja mellett az Orbán kurzus árfolyam- és minimálbér politikája, majd a Medgyessy kormány idején bekövetkezett januári nagyon erős forint, legutóbb pedig a sáveltolás és kamatemelés miatti bizonytalanság együttesen padlóra vitte a budapesti székhelyű, Nógrád és Pest megye északi részén üzemeket működtető magyar céget.

Gulyás Imre, a cég ügyvezető igazgatója mindenekelőtt egyetlen számot ismertet a Piac & Profittal: 1,2 milliárd forint veszteséget hozott a kft.-nek az Orbán kormány idején elkezdődött drasztikus forint felértékelés. Az Elektronikai és Mechanikai Kft. Ugyanis termékei döntő hányadát exportálja, s a megváltozott forint kurzus komoly mértékben rendítette meg a vállalatot. A cégvezető összehasonlító adatokkal segít megérteni, mit is jelent esetükben az 1,2 milliárd forint. Ez az összeg több mint a társaság összes tartózása. Avagy: a kft. éves bevételének 25-30 százalékának felel meg az elszenvedett veszteség. Ha a forint felértékelődés után stabilizálódik az árfolyam 260-265 forinton, akkor is képes lett volna a vállalat az ellensúlyozásra. De nem ez történt, sőt jött a következő csapás, a kétszeri minimálbér emelés. Az Elektronikai és Mechanikai Kft. ezt a költségnövekedést is csak jóval lassabban, kisebb mértékben tudta érvényesíteni a piacon. Gulyás Imre szerint 300-400 millió forintos veszteséget tud be ennek a kormányzati intézkedésnek.

A kft. Magyarország egyik vezető elektronikai cégének, a televízió gyártás meghatározó bázisának számított. A Grundig tévék „dobozán”, képcsövén és hangszóróján kívül gyakorlatilag minden a magyar vállalatnál készült. Ez a holland partner az Elektronikai és Mechanikai Kft. forgalmának 30 százalékát tette ki, a többi produktum is hasonlóan magas elektronikai szállítói szintet követelt – összegzi Gulyás Imre, hozzátéve, hogy a vállalat magáénak tudhatta a szükséges nemzetközi minőségbiztosítási tanúsítványok mindegyikét. Az beszállítói tevékenységet jellemzendő az ügyvezető igazgató az elmúlt pár év árbevétel adatait is rendelkezésünkre bocsátotta. Eszerint 1999-ben 3,7 milliárd forintot, 2000-ben 4,8 milliárdot, 2001-ben 4,2 milliárdot, 2002-ben pedig 2,8 milliárd forintot könyvelhettek el. A 2001-es esztendő már láttatta az elektronikai ipar megkezdődött deknjunktúráját. De a 2000-res, illetve a 2001-es forgalom 600 milliós különbségét a kft. esetében még nem a nemzetközi piaci hatások, hanem a forint felértékelése eredményezte.

A Grundig saját belső helyzete – 16 ezer embernek adott évi 200 millió eurós „privát” nyugdíjat adott például – külön is „begyűrűzött” beszállítójához, hiszen a költségeit nem tudta kitermelni a fokozatosan romló piaci helyzetben. Gulyás Imre szerint a partner okozta bajokat ez áprilisáig még egészen jól lehetett kezelni. A tavasz óta nem sok idő telt el, ám a megelőző időszak exportőröket sújtó problémáival együtt már valós működési veszély lépett fel az elektronikai kft.-nél. Gulyás Imre éppen emiatt mondja keseregve: 2003 nyarára, ha elektronikai boomról nem is lehet beszélni, enyhe piaci növekedésről már igen. „Most vagyunk olyan helyzetben - folytatja -, mint az a jó állapotú, jól menő autó, amelyiket balról eltalál egy másik kocsi, s a kérdés az: a továbbra is megfelelő motorral, futóművel rendelkező járművet viszonylag gyorsan rendbe lehet-e hozni, adottak-e a javításhoz a feltételek? Ha nem is lesz olyan szép az autó, mint megelőzőleg, de képes tovább haladni.” Magyarán, a forint árfolyamának csökkenése segítség számukra, de az már nem, ha nem lehet látni a stabilitását, kalkulálhatóságát legalább egy félévnyi időre előre. Gulyás Imre lábjegyzete pedig az, hogy az általa vezetett cég 1990 óta még soha, semmilyen kormányzati, állami támogatást nem kapott. Most viszont „helyzetben van” a vállalata, a korábbi árfolyam-, minimálbér politika, illetve a Grundig cég miatti veszteségek együttesen a piaci fellendülés küszöbéhez érő cég felszámolását idézték elő. A bérgarancia alapból a szaktárca segít a bérek kifizetésében, de ezt a pénzt vissza kell adni az államnak. (A kft. szécsényi üzemében 500, váci részlegében 250 ember dolgozik.)

A Grundig-tehertől, ha meg tudna szabadulni a kft., akkor azonnal talpra tudna állni. Vevői ugyanis változatlanul vannak, s számolnak is a cég termékeivel. Gulyás Imre ezért is gondolja úgy, hogy ha a kormányzat és a jegybank nem avatkozik be a gazdaság folyamataiba úgy, mint a nyár elején, az üdvös lenne az üzleti szférának, de most már nem elégséges. Főleg az exportáló magyar tulajdonú vállalatok nem kapnak legalább olyan mértékű támogatást, mint amilyet az országba betelepült külföldi vállalatok, akkor sokaknak nem lesz elég muníciójuk megerősödni, vagy éppen talpra állni. Amennyiben az Elektronikai és Mechanikai Kft. kénytelen teljes mértékben lehúzni a redőnyt, akkor magával ránt legalább 80 magyar céget. Az ügyvezető igazgató értelmét látja egy olyan bank működtetésének, amelyik a magyar cégeknek lenne úgy a partnere, hogy állami forrásokat felhasználva alkalmilag finanszírozza a bajban lévő, de életképes termelő cégeket. Ilyen van külföldön, lehetne idehaza is. Gulyás Imre „mentségül” azzal érvel, hogy például az általa vezetett cég évről-évre bevételének 30-34 százalékát – évente több mint egymilliárdot – befizette. A folytatás is ilyen lehetne, ha nem menne tönkre a kft. A vállalatot, de leginkább a tevékenységét jó oka lenne megmenteni a kormányzatnak.



A kormányfő álláspontja

Demján Sándor: Válságban...

Parragh László: Becsomagolva

Jancsó Péter: El a kezekkel...

Zwack Péter: Üdvös az enyhén növekvő infláció

Vereczkey Zoltán kamarai alelnök szerint ideje cselekedni

A Kopint-Datorg adatai szerint nincs válság