Az idei harmadik perpatvar vette kezdetét a gyógyszerpiacon. Az első a tavasz elején pattant ki, a piacnyitásnak már a gondolatát is támadták a patikusok. Akkoriban egy versenyhivatali tanulmány került a támadások kereszttüzébe, mivel meg merték állapítani a szerzők, hogy a gyógyszerárak támogatásában, szabályozásában és a készítmények kiskereskedelmének szabályozásában több, a piaci versenyt indokolatlanul korlátozó tényező található. Azóta tudjuk, hogy minden maradt a régiben, s például sem a drogériák, sem a benzinkutak nem értékesíthetnek semmiféle patikaszert. E tilalom kőbe vésése után nem sokkal elindult, de félbe is maradt egy újabb össznépi vita a gyógyszertárak ügyeleti rendszeréről, arról, hogy nekik, a patikusoknak kerül nagyon sokba, hogy éjszaka és ünnepnap is értékesíteniük kell az fájdalomcsillapítót, görcsoldót, egyebet. Ilyen előzményekkel érkezett el a társadalom ahhoz, hogy a gyógyszerpiac szereplői felszólították a kormányt az augusztus közepére tervezett gyógyszerár-támogatási rendszer – szakmai elnevezéssel: Globális Támogatás Volumen Rendszer - visszavonására.

Pedig az államháztartás jelentős hiányára is tekintettel, a kabinet nem akarja engedni a társadalombiztosítási büdzsé további túlköltekezését, ami a számítások szerint már meghaladhatja a 20 százalékot. A kabinet az év hátralevő részére havonként bocsátaná a szakma rendelkezésére a társadalombiztosítási támogatás esedékes összegét. Megakadályozná azt is, hogy a gyártók egyike se növelhesse az indokoltnál nagyobb arányban forgalmát. A patikák megkapják az árrés száz százalékát, s csaknem ezer orvosság támogatása 120 forinttal meg is emelkedik. A kormányzat számítása szerint a patikák bevétele általában még nőhetne is.

A túlköltés az új szisztéma ellenére is bekövetkezhetne, de azt nem a büdzsé, hanem a gyártók fizetnék meg. Emiatt azonban nem csupán a gyógyszerészek kontra kormányzat vitája erősödött fel, hanem a gyógyszergyáraké is, mégpedig egyszerre több síkon. A Piac & Profitnak már július végén megfogalmazta Bogsch Erik, a Richter Rt. vezérigazgatója: annak a hazai gyártóktól származó felszólításnak nincs foganatja, hogy a büdzsé túlköltéseit csak azon cégekkel fizettessék meg, amelyek miatt a nagyobb kiadások keletkeztek. Az egészségügyi kormányzat mindenesetre csak a túlköltésről hozott nyilvánosságra információt, arról nem, hogy milyen mértékről van szó. Így nem tudni, hogy milyen kell a magyarországi gyártónak fizetniük a nem magyarországi gyártók túl erős lobbyja miatt. Bogsch Erik a legfurcsábbnak azonban azt tartja, hogy 1997 óta folyamatosan protestálnak a támogatási rendszer ellen, ám a harmadik kormányzat sem vállalkozik az érdemi változásra, s így a magyarországi gyógyszeripar komoly hátrányokkal léphet be az Európai Unióba.

De hogy mennyire nem napi torzsalkodásról van szó, azt jól bizonyítja a két gyártó tábor érdekellentéte a főleg a múlt évre jellemző forinterősödés időszakától kezdve. Alig másfél év alatt 21 milliárd forint költségvetési gyógyszertámogatás ment ki az országból, ennyi többlethasznuk keletkezett a hozzánk szállító külföldi gyártóknak. Ezeknek az importkészítményeknek a forgalmazói ugyanis változatlan szinten tartották a forintban kifejezett termékárakat. Ugyanakkor a magyarországi gyártók – ők egy évtizede alacsony szinten befagyasztott áron értékesítenek, miközben sokkal magasabb inflációs környezetben dolgoznak, mint külföldi versenytársaik – nem kaptak lehetőséget áraik emelésére az elsősorban a társadalombiztosítási rendszer által szabályozott magyar piacon. A kompenzációnak a mértéke a forinterősödés másfél évében mintegy 1,5-2 milliárd forint lett volna, ez az összeg áll szemben a 21 milliárd forinttal. Egyáltalán nem meglepő, hogy most, amikor a jelenlegi kormányzat újfajta megoldással akarja elejét venni a túlköltésnek, a hazai gyártók kikelnek magukból, ugyanis megint ők fizetnek a külföldi vetélytársaik helyett.

A kormányzat új támogatási rendszerét a gyártóknál is hevesebben utasították vissza a gyógyszerészek, sőt egy piaci képtelenséggel is fenyegetőztek. Azzal a populáris hatású bejelentéssel álltak elő, hogy teljes áron adják el azokat a gyógyszereket is, amelyek amúgy támogatottnak számítanak. E zsarolásnak, a gyártók reklamálásának és több más tárgyalást sürgető felszólításnak hatására mind az egészségügyi tárca vezetője, mind a kormányfő késznek mutatkozott az akut probléma megvitatására. Végül augusztus közepe helyett csak szeptemberben vezetik be a gyógyszertámogatás új rendszerét. A kormányszóvivő nyilvánosságra hozta, hogy az addig is folyó vitában a kabinet „a betegek érdekeit képviseli, és védi az adófizetőket is attól, hogy nekik kelljen kifizetniük a gyógyszerkassza állandó túllépésének pluszterheit". Ami az adókat illeti, a következő évre az áfa megváltoztatása érinti a gyógyszerárakat, ezért a gyártók, forgalmazók, patikusok vélelmezik, hogy az emberek készleteket igyekeznek felhalmozni otthon az esztendő végén. A korábbi években is jellemző volt, hogy a második hat hónapban több milliárd forinttal nagyobb forgalmat mutattak ki, mint az első hat hónapban. A kormányzat az idei gyógyszerbüdzsét csaknem 240 milliárd forintban állapította meg úgy, hogy a korábbi időszakokban tapasztalt élénkebb évvégi forgalmat bekalkulálta. A másodi félév 120 milliárdos gyógyszerkasszáját a kormányzat elégségesnek tartja, s azt sem gondolja, hogy számolni kellene túllépéssel a gyógyszertámogatás új rendszere miatt.