Tiszta büdzsét és tiszta, prudens fejlesztési bankot kívánt létrehozni a kormányzat akkor, amikor a hitelintézet portfoliójából kivette az autópálya-építés finanszírozási ügyleteit, a diákhitelezést és a szövetkezeti üzletrészekkel, továbbá a privatizációval összefüggő pénz-, illetve tulajdonlási ügyeket. Így viszont ezek a „tételek” közvetlenül megjelentek a folyó költségvetési kiadások részeiként. Ezzel a lényegében technikai műveletsorral annak azonban elejét vette mind a Magyar Fejlesztési Bankot felügyelő gazdasági tárca, mind maga az állam hitelintézete, hogy évek múltán jelenjenek meg azok a kiadások a költségvetésben, amelyek eleddig a bank veszteségeiként könyvelődtek el, illetve céltartalékot kellett képezni miattuk.

A Magyar Fejlesztési Bank Rt. köteles évente beszámolni a kormányzatnak a megelőző évről, erre került sor augusztus végén is. Gaál Gyula, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára, valamint Czirják Sándor bank-vezérigazgató a kabinet ülésén elhangzottakról azt a tájékoztatást adta, hogy az elmúlt esztendő felemás volta teljesen természetes, hiszen félidőben került sor a kormányváltásra. Megszüntették az előző kabinet egérút jellegű finanszírozási technikáját: immáron megjelenik a büdzsé megfelelő fejezeteiben az állami finanszírozás, illetve garanciavállalás minden olyan tétele, amilyen eddig az MFB-re volt testálva. A banki befektetések miatt keletkezett veszteség, a 60-70 milliárd forintnyi céltartalék így kikerült a hitelintézet könyveiből. A múlt esztendő második felében már folytak átvilágítás jellegű vizsgálatok, így az Állami Számvevőszék, illetve könyvvizsgáló cégek vettek részt a banki ügyletek revíziójában. Emellett a befektetések egyik szakértő ügyvédi cége is áttekinti a banki tevékenységet.

Az államtitkár és a vezérigazgató ezúttal is nyilvánosságra hozta az MFB néhány jellegzetes tavalyi gazdálkodási adatát. A mérlegfőösszeg 508 milliárd forintot tett ki 2002-ben, a keletkezett veszteség pedig 137 milliárd forint. A kormányzati értékelés is leszögezte, hogy a bank nem a hazai kis, közép- és nagyvállalkozások közvetlen, vagy a hitelintézetekkel partnerségben kialakított hitelezését tekintette stratégiai feladatának, hanem döntően az állami költségvetést pótló finanszírozást látott el. Az így képződő veszteséget a büdzsé tőkeágon, vagy külső forrásbevonással kompenzálta.

A kormányváltás után a legtöbb „bankidegen” ügylet elkerült a banktól, például jelentős részben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-hez. A 2003-as költségvetés megvásárolta a bank Nemzeti Autópálya Rt.-ben, az Állami Autópálya Kezelő Rt.-ben és a Diákhitel Rt.-ben lévő részesedéseit. Ez a mintegy 100 milliárd forintos ügylet kiegészült azzal a 60 milliárddal, amellyel a bank veszteségeit rendezte az állam. Még ezen tételeken túl is keletkeztek MFB-hez kötődő kiadásai a költségvetésnek. Összesen 380 milliárd forintos állami kötelezettségvállalás és ráfordítás vált szükségessé, hogy a bankon keresztül végrehajtott állami feladatok költségei, illetve a keletkezett veszteségek az Európai Unió normái szerint könyvelődjenek el.