„A budapesti kamara áfa-kezdeményezéseit sajnos feláldozták a költségvetés egyensúlyának oltárán – jelentette ki Wieszt János, a BKIK közgazdasági osztályának vezetője. A legmagasabb áfa-kulcs 23 százalékra történő csökkentésének javaslata menet közben kikerült a költségvetési tervezetből, s az áfa átsorolások sok szakmát sokkszerűen értek. A 25 százalékos áfa kulcs ugyanakkor a környezetünkben az egyik legmagasabb, így a magyar kereskedelem versenyképességét rontja”. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) értékelte a kormányzatnak az adókra, illetve a büdzsére vonatkozó törvénytervezetét, vizsgálódásukkal arra fókuszáltak, hogyan hatnak a gazdaságpolitikai döntések a vállalkozók üzleti lehetőségeire, tevékenységük versenyképességére, finanszírozhatóságára.

Ami a központi költségvetést illeti, a BKIK arra az álláspontra helyezkedik – tudtuk meg Wieszt Jánostól -, hogy a kormányzat minden vállalkozói rétegnek igyekszik kedvezményeket nyújtani. Az eva kiterjesztésének értelmezésével elégedett is a kamara. A nagyokat a társasági nyereségadó csökkentése érinti kedvezően. A közepes nagyságú cégekre a befektetési adókedvezmények hathatnak jól. Sajnálatos azonban, hogy a munkabérek és közterheik csak mérsékelt ütemben csökkennek, azaz szja mértéke ugyan kevesebb lesz, de az egészségbiztosítási járulék nő – még ha csak egyetlen százalékkal is. A BKIK szerint az innováció támogatása, illetve az infrastruktúra fejlesztése a magyar gazdaság fejlesztésének a legjobb útja. Általánosabb érvényű megállapításokat téve, s némiképp visszatekintve az időben azt is hangsúlyozza az BKIK, hogy a megelőző években végrehajtott hatalmas léptékű reálbéremelés forrásai kimerültek, a reálbéremelés további lehetősége csak igen korlátozott, ráadásul mind a költségvetési bevételekben, mind pedig a kiadásokban minden további emelés a költségvetés felborulásával jár. A világpiaci folyamatok az elmúlt két évben a magyar gazdaság szempontjából nem voltak a legkedvezőbbek, az amerikai és a német gazdaság stagnált, a magyar gazdaság - mely mára mintegy háromnegyedében az Európai Unió piacán értékesíti termékeit – fejlődésének piaci alapja pillanatnyilag hiányzik. Új piacok feltárása hatalmas befektetés, mely csak hosszabb távon hozza meg eredményét. A belső piac finanszírozása, mely a növekedés motorja volt 2000-től, a fizetési mérleg felborulásával fenyeget.

Az európai uniós csatlakozás évében számolni kell a tagsági díj befizetésének kötelezettségével, a korábbi vám- és illetékbevételek csökkenésével. E „tételek” fiskális szempontból problémát jelentenek. A kamara kitér arra, hogy a csatlakozás megnyitja a hazai munkaerőpiacot a csatlakozó államok munkavállalói előtt. Tekintve, hogy a régióban relatíve magasnak számítanak a magyar reálbérek, vonzóvá teheti ezen országok munkavállalói számára az országot, s ez a körülmény segíthet a reálbérek mai szinten tartásában.

Ebben a helyzetben a jövő évre tervezett gazdaságpolitika egyszerre akar élni a restrikciós és az élénkítő intézkedésekkel, hiszen – informálta a Piac & Profitot a kamarai megítélésről Wieszt János - a növekedés egyetlen lehetséges megoldásaként a belső közösségi fogyasztás külső finanszírozását célozza meg a következő évi költségvetésben. Az elsősorban infrastrukturális fejlesztésekre összpontosító uniós források teljes felhasználását célul kitűző gazdaságpolitika ugyanis a belső keresletet nem hitelszerű forrásokból finanszírozza, ezért a növekedés lehetővé válik költségvetési restrikciós intézkedések mellett is, ami az euroövezethez való csatlakozás szándékában deklarálódott. Közismert azonban, hogy az uniós források hozzáférésének több esetben is feltétele az önkormányzati - illetve más típusú – önerő rendelkezésre állása.

Wieszt János, a kamarai elnökséget idézve arról adott tájékoztatást, hogy a 2004. évi költségvetéstől és az adótörvényektől azt várják el a vállalkozók, hogy e jogszabályok szolgálják a vállalkozások versenyhelyzetének javítását, segítsék a nemzetgazdaság hosszú távú hatékony működését. Fontosnak tartják tehát a hatékony államot és a hatékony közszolgáltatást, javasolják a nagy költségvetési elosztó rendszerek reformját. Helyénvalónak tartják azt is, hogy az EU-s pályázatok elnyerését segítendő a költségvetésben forrásokat különítenek el.

Önmérsékletre utaló álláspontja a BKIK-nak, hogy a bérek csak a termelékenység emelkedését meg nem haladó mértékben emelkedjenek. A 2004 évi bértárgyalásokon javasolja is a reálbérszint változatlanul tartását. A büdzsével összefüggő megállapítása az elnökségnek az, hogy kedvezőtlen a folyamatot és annak eredménye, hogy az összlakosságnak mindössze 40 százaléka tartozik a foglalkoztatotti körbe, illetve e körből több mint 20 százaléknak a közszféra ad munkalehetőséget. A költségvetésnek is hosszú távú feladatot és jelentős kiadást jelent a környezetvédelem helyzete, ezért javasolja e kérdések kiemelt kezelését.

A kamara közgazdasági osztályának vezetője szerint a bérek és jövedelmek túladóztatottak, a vállalkozások versenyhelyzete javításának ez jelenti a legnagyobb akadályát. Ezért – az elnökség is leszögezte - támogatják a 2004-es, korábban már elfogadott személyi jövedelemadó tábla változatlanul hagyását. De csak az általános forgalmi adó kulcsainak változásaival értenek egyet, az átsorolásokkal azonban már nem. Ugyancsak ellenzi a BKIK az új adónemek bevezetési szándékát, de a regisztrációs adót – mint átmeneti megoldást – kényszerűségből elfogadja. A vállalkozói versenyképesség szempontjait figyelembe véve pedig azt javasolja a kamara, hogy vizsgálja felül a kormányzat a jövedéki termék adóját. Wieszt János jelezte: a köztestület pozitívan értékeli az egységes vállalkozói adó alkalmazását, ezért is javasolja a 15 millió forintos árbevételi határ 30 millió forintra történő felemelését. A költségérzékeny kisvállalkozások számára pedig javasolja az „eva+” néven meghirdetett egyszerűsített vállalkozói átalányadó bevezetését. Hasonlóan fontos a vállalkozók számára felmerülő költségek érvényesíthetőségét, a reprezentációs költségek, az utazási költségek, a napidíjak, étkezési hozzájárulások és a gépjármű kilométer költségelszámolhatóságának felülvizsgálatát, új reális értékszintek meghatározását.