Ötmillió dolláros alapítványt hoztak létre a ’90-es évek közepén amerikai és nyugat-európai szervezetek azért, hogy Közép-Kelet-Európa legelmaradottabb térségében jobb élet- és munkakörülményeket lehessen teremteni, a lakosság ne kényszerüljön elvándorolni. Az eredetileg 1995 és 2000 közötti időszakra szóló évi egy millió dolláros keretnek az volt a feltétele, hogy ha a Kárpátok Alapítvány sikeres lesz és egyben képes is arra, hogy újabb támogatókat szerezzen, akkor a létrehozó amerikai C.S. Mott Alapítvány nem zárkózik el a további, rendszeres támogatástól sem. Azóta beigazolódott, hogy a kassai székhelyű alap életképes, s jelenlegi éves költségvetése már eléri az 1,5 millió dollárt. A pénz jelentős részét helyi civil szervezetek és önkormányzatok által készített programok finanszírozására fordítják.

„A támogatást nem adjuk könnyen, jól átgondolt, konkrét eredményeket hozó pályázatokat fogad be az öt ország képviselőit magában foglaló adományozási bizottság, illetve az alapítvány kuratóriuma” – fogalmazta meg Köles Sándor, a kassai székhelyű Kárpátok Alapítvány ügyvezető igazgatója. A térségfejlesztő, gazdaságszervező, kultúratámogató alap felöleli Lengyelország, Szlovákia, Magyarország keleti részét, Nyugat-Ukrajnát, illetve Észak-Nyugat-Romániát.

Nem a Kárpátok Alapítvány volt az első a régióban. A ’90-es évek elején a térség több civil szervezete volt azon, hogy le kell másolni Felső-Elzász, a baseli kanton, a délbadeni térség együttműködését. Ebben a baseli központú régióban a három tájegység összehangolta a gyorsvasúthálózatot, a tömegközlekedést, az egyetemi képzést is. A kelet-európai adaptálása érdekében először a lengyelországi Krosno vajdaság tett lépéseket, megszervezve a Kárpáti Régiót. Hasonló kezdeményezés nemzetközi dokumentumai születtek meg 1993 elején Debrecenben is. De pénze és 650 működő projektje csak az 1995-ben létre hozott, részben amerikai és európai hátterű Kárpátok Alapítványnak van. Köles Sándor emlékeztet rá, az első időkben össze is tévesztettek őket hasonló nevű alapokkal, s úgy mentek hozzájuk is, mint azokhoz a szervezetekhez, amelyek szénás villával szórták a pénzt. Az öt országban öt helyi központtal működő alapítvány a regionális kohézió erősítését finanszírozza elsősorban. A 140 ezer négyzetkilométeres „hatókörükben" 14,5 millió ember él. Közép-Európa e keleti végein a legmagasabb a születésszám, de innen vándorolnak el a legtöbben a nehéz megélhetés, a gazdasági és társadalmi feszültségek miatt. Az alapítványnak az is célja, hogy a lakosság ne a lábával szavazzon.

Kilenc, nem csak direkt gazdaságfejlesztési témát jelöltek meg a pénz adományozói. A mikro támogatásra évente 5 ezer dollár jut. Ennek során a kisebbségi csoportok gazdasági és kulturális helyzetének javítására várnak pályázatokat. Köles Sándor kifejtette: hazánkban többnyire csak a határon túl élő magyarságra figyelnek, holott lengyelek élnek Ukrajnában, ukránok Romániában. A régió lakosságának 30 százaléka sorolható valamelyik kisebbséghez. A Kárpátok örökség program egyrészt a kulturális értékek megmentését, másrészt a turizmust kapcsolja össze. Lengyelek kaptak pénzt ortodox templomok tatarozására és arra, hogy ikon örökség kiránduló utakat szervezzenek. Az integrált vidékfejlesztést is támogatja az alapítvány: a határral kettévágott mikro régióktól fogadnak be pályázatokat a közös gazdaságfejlesztésről.

Jó néhány magyarországi szerveződéssel egyelőre csak szavakban tud együttműködni az alap. A vállalkozói, illetve különleges övezetek magyarországi intézményesített rendszerét hat-nyolc évvel ezelőtt már kormányzati programba foglalták. Az utolsó 5-6 évben azonban e kezdeményezéseket elsorvasztották.

A Nagykaposi Regionális Vállalkozásfejlesztési Központ, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének Gazdaságirányítási Társasága és a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány nyolc évvel ezelőtt létrejött Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetségét így legalább nem nyomja a központi, kormányzati akarat súlya. Csak mostanában jutott el oda a három ország szomszédos térségének szerveződése, hogy információs irodát működtessen vállalkozói számára, kiállításokat, vásárokat, üzletember találkozókat intézményesítsen, a partnerkeresés hatékonyabbá válásáért hírlevelet, alkalmi promóciós kiadványokat nyomtasson és terjesszen több nyelven, határátkelők nyitásáért közösen lobbizzon. A Kárpátok Alapítvány az ilyen típusú közös gazdaságfejlesztési kezdeményezéseket tartja finanszírozásra érdemesnek. Köles Sándor kifejtette: az alapítvány akkor tudja hatékonyabban támogatni a keleti végek civil szerveződéseit, ha forrásai tovább bővülnek..