Debrecenben kezdi, majd Pécsett, Szegeden, Miskolcon és számos más hazai városban folytatja a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az úgynevezett nyílt napjait, meg akarja szólítani az egész ország lakosságát. Mondandójának lényege a befektetésre ösztönzés, pontosabban az, hogy az ebbéli kínálat mind több lehetőségével éljenek az emberek. Horváth Zsolt, a BÉT Rt. vezérigazgatója a Piac & Profitnak azonban a sorozatot megelőző ugyancsak nagy és propagandisztikus rendezvényük tudnivalóiról beszélt. Az intézményi befektetők augusztus 28-i találkozójára a Nemzetközi Bankárképzőben kerül sor. Alapok, alapkezelők, elemző cégek munkatársai jönnek össze. Természetesen ott lesznek a tanácskozáson a legnagyobb hazai kibocsátók vezetői, a Matáv, a Mol, a Nabi mellett például azok a pénzintézetek is, amelyek a viszonylag új termékeknek számító jelzáloglevelekkel jelentek meg a piacon.

A tőzsde a magánbefektetői kör számottevő bővítésében bízva indította el az országjáró programját. A nyitó nyílt napra még a tavasszal került sor a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen. Horváth Zsolttól megtudtuk, hogy október elsején lesz az első országjáró napjuk, mégpedig Debrecenben. Ezt követően havonta keresnek fel egy-egy megyeszékhelyet. A vezérigazgató a program szükségességét azzal magyarázza, hogy jelenleg igen rossz a megtakarítások szerkezete – 60 százalékban készpénzben, otthon őrzik a szabad pénzeiket az emberek –, s etekintetben Magyarország roppant módon lemaradt Európa többi államától. A cél világos, az, hogy mind nagyobb hányadot tegyenek át az emberek hosszabb távú befektetésekbe, értelemszerűen részvényekbe is. A Budapesti Értéktőzsde saját fennállása időszakából is jegyez olyan éveket, amikor a lakosság tíz százaléka tartott részvényeket, míg ma ez az arány 3-4 százalék körüli. Ez utóbbi adatot kommentálva Horváth Zsolt elmondta, hogy a legtöbb európai országban legalább 15 százalék körül fektet be a helyi lakosság részvényekbe.

A BÉT vezérigazgatója elfogadja azt a „tankönyvi” nézetet, hogy az emberek szabad pénzeinek befektetési portfoliójában helyesen a harmadik befektetési változatként ajánlható a részvény, a bankbetétet, az állampapírt a kisebb kockázat miatt javasolják előbbre sorolni. Horváth Zsolt a Piac & Profitnak azonban egy másik „tankönyvi tételre” is hivatkozik: hosszú távon a részvényekbe történő befektetések a kockázattal arányosan magasabb hozamot biztosítanak. Ezzel együtt is igaz, az embereknek maguknak kell eldönteniük, hogy a szabad pénzeiknek milyen időtávra és mekkora rizikót jelentő megtakarítási formát keresnek. Az országjáró körútnak az is a mondandója, hogy a lakosságnak már megadatik nem csupán tíz, húsz, száz, vagy ezer Mol-, Matáv-, vagy más részvényt vásárolni, mivel a piacon vannak már az úgynevezett portfolió típusú alapkezelők, melyek professzionális módon mérséklik a kockázatokat.

A gazdasági környezet az utóbbi másfél-két évben inkább lankasztotta, mint javította a megtakarítási kedvet. Elegendő arra gondolni, hogy a lakossági hitelállomány a körülbelül 600 milliárd forintról 1300 milliárdra duzzadt. Márpedig a gazdaság finanszírozásának lényeges eszköze a lakossági megtakarítás. Vagyis minél nagyobb mértékben adósodnak el az emberek annál nagyobb mértékben csökken a megtakarítási lehetősége. Mindemellett megjelent a piacon egy „feltörekvő” befektetési kínálat is, mégpedig a termőföld vásárlása, egyes szakértők szerint jövő májusig, az európai uniós csatlakozásig felkúsznak a termőföld árak a burgenlandi földárak körülbelül 40 százalékáig. (A mostani hektáronkénti átlagárak ott 800-900 ezer forintnak felelnek meg, így jövő év májusára nálunk átlagosan 300-350 ezer forint a várható ár, azaz most még nem éri el a 250 ezer forintot sem.) Nem lesz könnyű dolga tehát a Budapesti Értéktőzsde szakembereinek, amikor az egyetemi városokat, megyeszékhelyeket nyílt napokat tartva fölkeresik. Arra a kérdésre ugyanis mindenképpen adekvát választ illik adniuk, hogy éppenséggel miben is takarítsanak meg az emberek. Horváth Zsolt elismeri, hogy túl könnyű lenne az a válasz, hogy értékpapírokba, azon belül is részvényekbe fektessen a lakosság. A válasza azonban mégsem ez, hanem egy közvetett információ. A BÉT hamarosan megjelentet egy elemzést a reálhozamok fogalmáról és összehasonlíthatóságukról. Ilyen segédletek kellenek ugyanis ahhoz, hogy az emberek képesek legyenek ebből a szempontból is biztonsággal értékelni a befektetéseket. Ugyanis bármennyire is „kínálja magát” a lakás, az ingatlan, a termőföld, mint megtakarítási lehetőség, mégis számolni illik a különféle járulékos költségekkel, vagy éppen a likviditással például.

A BÉT propaganda hadjárata logikus és érthető dolog, a magánbefektetők elfordulásán, s egyáltalán a készpénzben történő megtakarítási „stíluson” valóban célszerű változtatni. Csakhogy szinte évente pattannak ki olyan ügyek, amilyenek legalábbis óvatosságra késztetik az embereket. Volt már Ybl Bank-, Láchíd-, geotermikus hőerőmű ügy a múltban, megtanulta az ország Tribuszerné nevét, az év eleje óta hangos az ország az ingatlanbefektetési szövetkezetek miatt, legújabban pedig a K & H Bank és befektetési cégek borzolja a kedélyeket. Horváth Zsolt ez utóbbi kapcsán is csak a Budapesti Értéktőzsde hivatalos véleményét fogalmazza meg. Lényegében azt, amit a BÉT közleménye is tartalmazott: folyamatban lévő ügyre nem akar reagálni a tőkepiaci intézmény. A vezérigazgató azonban a tőzsde forgalmáról éppen ebben az összefüggésben kíván értékelést adni. Tény ugyanis, hogy a börzén nagyobb arányban kereskedtek az idén, mint 2002-ben. A 2003-as első félévet, a napi átlagforgalmat tekintve 7,1 milliárd forintos szinten zárta BÉT. Júliusban minden kereskedési napon magasabb volt az átlagforgalom, mint 2002. hetedik hónapjában, s ugyanez jellemző az idei eddigi augusztusi napokra is. Nem látni tehát forgalom-visszaesést, sőt a K & H Bank ügyének kipattanását követő időszakban sem zavarodott meg a tőkepiac, bővülő mértékű kereskedést mutat a BÉT statisztikája.