Ami a saját területet illeti, Fodor István szerint az Ericsson magyarországi tevékenységében nem érzékeny a gazdasági helyzet napi hullámzásaira. Az Ericsson elsősorban infokommunikációs infrastruktúrák gyártásával, szállításával, kiépítésével foglalkozik, amelyek nagyobb lélegzetű, hosszabb távú üzleteket jelentenek. Amint részletezte is, a Westel, illetve a Matáv telekommunikációs hálózatainak építése oly annyira jelentős, dinamikus beruházói program, hogy nem „sugárzik át” rajtuk az ország aktuál gazdaságpolitikája. Az Ericsson számára sokkal fontosabb a hazai beruházói aktivitás, a piac liberalizáltságának mértéke. Ugyanakkor a recessziót is érzékelik a megrendelők és az infrastruktúrát építők, hiszen ilyenkor általában nincs elég tőke, nincs igazi verseny, s nincsenek megfelelő mértékben beruházások. Ez az oka annak, hogy az iparágnak világviszonylatban is zsugorodik a piaca.

Az infrastruktúra megrendelői legfeljebb annyiban „képezhetnék le” a hazai gazdaságban bekövetkezett kedvezőtlenebb helyzetet, hogy beruházásaikkal takarékosabban bánnak, elodázzák fejlesztéseiket. Az Ericsson Magyarország elnöke szerint nem ez a jellemző partnereikre, de nem szabad túlbecsülni az ő helyzetüket sem: roppant erős lett a verseny, s szűkösek a forrásaik. Szűkebbek a mozgásterek, s azok a beruházások kerülnek előtérbe, amelyek gyakorlatilag azonnal jövedelmet termelnek. E cégek sem képesek a régi nagy lendületre, de főleg azok a vállalatok „csendesedtek le”, amelyek alternatív szereplők a nagyok piacán.

A gazdaságban élő, cselekvő és felelősen gondolkodó ember persze igyekszik tágabban is szemlélődni – fogalmazott Fodor István kérdésünkre válaszolva, mikor is a hazai makrogazdaság állapotát nem csupán az Ericsson szempontjából elemezte. A gazdaságnak ebben a kivételes történelmi időszakban, amit az integráció jelent, fejlődésre, dinamizmusra, gyorsításra van szüksége. „Ezért nem hiszem, hogy az lenne a legfontosabb, hogy egy rövidebb időszak jellemzői alapján zaklatott, vagy nyugodt a piac, illetve a gazdaság szereplői. Látható, hogy a forint erőssége körüli pillanatnyi indulatok és kezelésük több kárt okozott, mint hasznot. Célszerű lenne jobban figyelembe venni, hogy a gazdaság szabályai, törvényszerűségei racionálisak, és veszélyes nem racionális érdekek, szempontok eszközévé degradálni. Ennek alapján minden olyan döntés, program örvendetes amely a gyorsuló, hatékony fejlődést segíti, és minden, rövid távú, vagy részérdeket szolgáló nem kivánatos. Nagyon kell vigyázni arra, hogy az összefüggések miatt az egyik területen elindított jó programok hatását ne rontsa le a kapcsolódó másik terület eltérő érdekei által vezérelt intézkedések, döntések, például oktatáspolitika, tudomány- és technológia politika, ipar- és kereskedelem-politika” – mondja Fodor István. Általános érvényű hiányosságnak látja azt is, hogy az ország gazdaságának olyan átfogó, professzionális, egymással összehangolt programokra van szüksége, amelyekben minden jó szakember részt vesz politikai szimpátiájától függetlenül, hisz a gazdaság egy racionális világ. Nem lehet jelentős gazdasági programokat kettéosztott szakmai társadalommal és ciklusonként megtörve, módosítva végrehajtani. Ezt a szabályt több, fejlődésnek indult, hasonló méretű európai ország már egy-két évtizeddel ezelőtt megtanulta.

E politikai jellegű kérdésen túl a fő problémát abban látja az Ericsson hazai elnöke, hogy a források pont akkor szűkülnek, amikor a fordítottjára, a bővülésre – az integráció kezdeti szakaszában nagyobb dinamizmusra, lendületre – van szükség. „A futóversenyen, amikor a sportolók a célegyeneshez érnek, elkezdenek gyorsítani – hozza az analóg példát az atlétika területéről Fodor István, hozzátéve: mindez nem csupán a módszertannak, hanem a többletenergia meglétének is a kérdése. Persze mindemellett hinnie is kell a sikerben.” Véleménye szerint például a kutatás-fejlesztés forrásai tűnnek most is kevésnek. A források ugyanis némiképp átrendeződve, jövedelemként, majd fogyasztásként jelennek meg, s nem a többletértékek termelését segítik elő. A hosszabb távú programnak is tekinthető 2008-as euróbevezetés természetesen akkor reális program, ha a feltételek megteremtését tartalmazza. A rövidebb időszak gazdaságpolitikai intézkedései közé sorolandó jövő évi adópolitikai elképzelések piacmegnyugtató hatásait még nem látja az Ericsson magyarországi vállalatának elnöke. A bejelentések még túl frissek, túlságosan újak, nem lehet tapasztalatokról beszélni.

Fodor István szerint a források mellett sok minden más is segítően hathat a gazdaságra. Olyan intézményrendszer létrehozását sorolja ide, mint amilyen például a pályázati rendszereket támogatná professzionális támogatást nyújtana. Az integráció küszöbén nem mindegy, hogy vannak-e olyan módszertani, tartalmi, tanácsadói jellegű intézményi szolgáltatások, amelyek a kis- és közepes vállalatok hatékonyságát, felzárkózását támogatják. A gazdaság egészséges fejlődése sok új szereplőt igényel. Olyanokat, akik az uniós elvárásoknak meg tudnak felelni és versenyképessé válnak. Ehhez pedig szemléletváltozásra van szükség. Ezt a változtatást csak nagyon kevesen képesek maguk „megcsinálni”. Módszertanilag széles körben szemléletváltást elérni olyan folyamat eredményeképpen lehet, mint például a hittérítés, vagy a tanítás. Ehhez szándék, elkötelezettség, hozzáértés szükséges és legkevésbé sok pénz. Nem minden pénz kérdése – fejezi be gondolatait Fodor István.


Kapcsolódó anyagok:

A Kopint-Datorg adatai szerint nincs válság

A kormányfő álláspontja

Demján Sándor: Válságban...

Parragh László: Becsomagolva

Jancsó Péter: El a kezekkel...

Zwack Péter: Üdvös az enyhén növekvő infláció

Vereczkey Zoltán kamarai alelnök szerint ideje cselekedni

Gulyás Imre az állam talpraállító politikájában bízik

Vadas Tamás remél

Koji László egyetért Demján Sándorral