Nemzetközi mentorszolgáltatások váltak elérhetővé.

A magyarországi vállalkozások bevétele átlagosan 11,4 százalékkal csökkent a koronavírus-járvány okozta válság kezdete óta, de a cégvezetők többsége fellendülést vár, és nem kényszerült elbocsátásokra – közölte a CIB Bank saját kutatási adataira hivatkozva.

Bár az egyeztetések még zajlanak a jövő évi minimálbérrel kapcsolatban, már most minden jel abba az irányba mutat, hogy nemzetközi viszonylatban a felzárkózás helyett a leszakadás útján halad tovább Magyarország ebből a szempontból.

A vállalatok 15 százaléka érzi magát egzisztenciális veszélyben a koronavírus-válság miatt.

Távolságot tartunk, nem érintkezünk, sőt, leginkább ki se mozdulunk otthonról – de a pénzügyeket attól még változatlanul intéznünk kell. Hogy ezt könnyebben és biztonságosabban tudjuk megtenni, abban segítenek a PSC CEE és az Ff.next megoldásai. Mindkét magyar fintech cég a gödör helyett a kihívást látta meg a járványhelyzetben, és némi iránymódosítással, valamint annál több innovációval mindketten sikeresen reagáltak is rá. További közös vonásuk, hogy mindkettejüket az OXO csoport támogatja.

Nem nőtt számottevően az otthonról dolgozók száma a koronavírus első hullámához képest, a kollégák teljesítményének nyomonkövetése azonban még mindig problémát okoz a magyar cégeknél – derült ki egy friss kutatásából. 

Legutóbb egy kétrészes cikksorozatban bemutattuk azt a hét leggyakoribb árulkodó viselkedési jelet, amelyek közül legalább egy tetten érhető a céges belső csalások legnagyobb részében. Ebben a cikkben arra mutatunk egy hatékony módszert, hogy hogyan lehet már a kiválasztási eljárás során kiszűrni azokat az állásra jelentkezőket, akik később jó eséllyel magas kockázatot jelentenek a cég vagyonára.

Az állam is beszállt - nem is kevéssel.

Októberben az újonnan induló építőipari cégek száma nemcsak hogy évtizedes rekordot döntött, de a cégtörlések számához képesti különbség is soha nem látott magasságokba került.

A válság hatására befagyott a vállalati felvásárlások globális piaca, ám az elmúlt napokban óriási pezsgésnek lehettünk szemtanúi. A jelek szerint a befektetők megnyugodtak, ami a kilábalás újabb jele lehet.

Élesedő versenyre szmítanak és bizonytalanságtól tartanak a munkaerőpiacon a magyar munkavállalók - derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából.

Októberben több mint 3 ezer cégalapítás történt Magyarországon, több mint 6 éve nem láttunk ilyen magas havi cégbejegyzési értéket. Közben a cégekre a kivárás a jellemző, miközben a végrehajtások száma tovább növekedhet.

Négyszer-ötször többen dolgoznak így, mint tavaly.

Közzétették a kereskedelemre vonatkozó jövő évi országos hatósági ellenőrzések tervét. Ebből többek között kiderül, melyek lesznek a kormányhivatalok főbb szempontjai, hol lehet majd komolyabb ellenőrzésre számítani. Persze ezek még csak irányok és nagyívű tervek, a koronavírus-járvány mindent boríthat.

Évről évre közel 30 ezer új vállalkozást jegyeznek be az országban, de kevés közöttük az igazán új szereplő. A koronavírus következtében létrejövő kényszervállalkozások viszont befolyásolhatják ezt a trendet.

Állami vagy önkormányzati segítséget remélnek.

A koronavírus-járvány jelentősen megváltoztatta az álláspiac dinamikáját: a korábbi jelölthiány után a jelentkezésszámok megugrottak, a keresleti piac kínálativá vált. Hogyan befolyásolja ez a változás a cégek jövő évi toborzási terveit? Többek között csökkenő toborzási időre számítanak – derül ki egy friss körképéből. Az álláspiac változása a cégek bővülési terveinek megvalósítását is segítheti.

A budapesti hotelek tetszhalottként várják a külföldi turizmus feltámadását. A pillanatnyi helyzet ellenére a szállodákra lenne kereslet a befektetők részéről, de érdemi kínálat szinte egyáltalán nincs. A jelenlegi tulajdonosok inkább kitartanak, ameddig lehet, pedig nem biztos, hogy ez a legjobb stratégia. Minél előbb kell lépnie azoknak, akik nem akarnak finanszírozni egy, akár évekig tartó kilábalást.

Nyár végétől újra fellendült a külföldi kölcsönzött munkaerő iránti igény - számolt be az egyik munkaerőkölcsönző vállalkozás. A járványhelyzet megkövetelte biztonsági intézkedések terheit a közvetítő és az alkalmazói oldal megosztja, így az ellátási láncok fenntartása úgy tud megvalósulni, hogy nem növeli a vírus terjedésének kockázatát.

Minden családi vállalkozás életében vannak olyan fordulópontok, amikor újra kell definiálniuk önmagukat és a céljaikat. Az egyik ilyen mérföldkő, amikor a cégvezető úgy dönt: átadná a stafétabotot a fiatalabb generációnak. De vajon hogyan lehet megoldani zökkenőmentesen, sőt, prosperálóan a váltást? Mit tanulhat az Y generáció az X-től, milyen bukkanókkal és kihívásokkal találkozhatnak a generációváltás alatt? És egyáltalán: honnan tudjuk, hogy eljött az ideje?

Magyarország szeptember 1-jétől újfent lezárta határait a nem magyar állampolgárok előtt. Az akkor bevezetett rendelkezések eltörölték a zöld, sárga és piros országok trikolór rendszerét - ezzel gyakorlatilag minden országot vörösnek minősítettek. Az akkor bevezetett szabályok a jelenlegi módosítás szerint december 1-ig hatályban maradnak.

A kormány kiemelt célja a jogszerű foglalkoztatás elősegítése, a gazdaság további fehérítése, ezért törvénymódosítási javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről - jelentette be Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A gyógyszergyártókon kívül más cégek is nagyot nyerhetnek azon, ha végre meglesz a koronavírus elleni vakcina. Milliárdokat kaszálhatnak és erre már most felkészülnek az őket kiszolgáló egyéb vállalkozások is.

238 cégtörlés mellett 511 új induló társas vállalkozással zárta a szeptembert az építőipar, és az 5 százalékos lakás ÁFA hatása még csak ezután jön.

A végrehajtási eljárás nyomán eddig kiadott TAO-számlák a költések és beszerzett termékek, szolgáltatások mellett is tartogatnak még magukban érdekességeket. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen cégek jutottak bevételhez a Felcsút TAO-költésének köszönhetően.

Alig 1 százalékkal több vállalkozást regisztráltak az országban az év első felében tavalyi év ugyanezen időszakához viszonyítva. Nem meglepetés, hogy a vállalatok csaknem negyede a fővárosban működött, minthogy az sem, hogy ugyancsak itt a legnagyobb a beruházások értéke. A koronavírus-járvány azonban itt is megmutatkozott.

Amíg tavaly a szakemberhiány miatt aggódtak leginkább, addig idén egyértelműen a COVID-19 miatti gazdasági bizonytalanságot értékelik a legnagyobb külső kockázatnak. Az új helyzetben az automatizáció mellett csapatuk motivációjának fenntartását és a folyamatok átszervezését élik meg legnagyobb kihívásként. 

Kóka János 1996-ban szerzett diplomát a SOTE-n, nevét mégsem az orvosi hivatással, hanem a politikával, jobb esetben az informatikával kötheti össze az olvasó. Lancz Róbert a Doktor24 vezérigazgatójaként az egyik legnagyobb hazai foglalkozás-egészségügyi és járóbeteg-ellátó cégcsoportért felel. Évtizedek óta együtt dolgoznak Kóka Jánossal üzlettársként a magán-egészségügyi intézmény élén. A közelmúltban a Doktor24 két külföldi befektető segítségével hajtott végre tőkeemelést. A döntés hátteréről, a hazai egészségpiac helyzetéről és a koronavírus-járvány okozta változásokról is kérdeztük a Doktor24 vezetőit.

Augusztus végéig jelentkezhettek a cégek három munkahelyvédelmi programra, bár igény lett volna rá, nem hosszabbították meg a pályázatokat. Az elmúlt egy hónapban alig 11 ezer dolgozó állását sikerült megmenteni – legalábbis ez olvasható ki a számokból.

Már 100 ezer felett az 1980 után született Y generációs cégjegyzésre jogosult vállalkozó, lemorzsolódóban az X-esek.

Mekkora a valós veszély? Hogy védekezzünk? Jelenleg a leggyakoribb vállalati reakció a kivárás, a készenlét és az akut helyzetek gyors kezelése.

A COVID második hullámának ellenére tömegesen indulnak új vállalkozások Magyarországon, újra az elmúlt évek trendje tükröződik a szeptemberi adatokban.

Perényi Tamás DLA építészt, a Budapesti Műszaki Egyetem Lakóingatlantervező tanszékének tanárát kérdeztük a tervezők és az ingatlanfejlesztők olykor feszült kapcsolatáról, a társasházi stílus hullámokról és a főváros historikus magjának megújítási esélyeiről.

A küldetés-vezérelt vállatok, a fenntarthatóságot szem előtt tartva, egy biztos értékrend mentén működnek. Nemcsak felismerik a társadalmi kihívásokat, hanem azokra értékteremtő módon és hitelesen reagálnak, ezáltal fokozzák eredményességüket és a különféle stakeholder csoportok bizalmát is erősítik a vállalat iránt.

Tanulniuk kell az elmúlt fél évből!” – ezzel a felütéssel rendezte meg online konferenciáját a Profession.hu. A legfontosabb tapasztalat, hogy a magyar cégek és munkavállalók kölcsönös lojalitásukról tettek tanúbizonyságot a koronavírus első hulláma alatt: a szolidaritás és a megoldáskeresés jellemezte az együttműködést ebben az időszakban. A kezdeti bizonytalanság és kényszerintézkedések után júniustól erős konszolidáció volt megfigyelhető, a tendencia a régi rend visszaállása felé mutatott: a home office-ból sokan visszaülhettek az irodába, a korábban csökkentett fizetések pedig elkezdtek visszaállni az eredeti állapotukba – a helyzetről, és a jövő kilátásairól releváns iparágak HR vezetői beszéltek az ország vezető állásportáljának online konferenciáján.

Meglepően optimistának találta a pénzügyi vezetők körében uralkodó hangulatot a Deloitte könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó vállalat.

A hónapokkal ezelőtt megváltozott munkakörnyezet, a koronavírus-járvány miatt bevezetett távmunka számtalan munkavállaló életét borította fel egyik napról a másikra. Mit tehet ilyenkor egy főnök? Túri Laura, a HRSchool.hu alapítója árult el a Piac & Profitnak olyan praktikákat és stratégiákat, amelyek bármelyik cégvezetőnek hasznosak lehetnek.

A koronavírus miatt a cégek jelentős része átállt az otthoni munkavégzésre. A kellő körültekintés nélkül megtervezett home office folyamatok azonban jelentős adókockázatot rejthetnek magukban. Erre most érdemes tekintettel lenni, mert a hibák utólag már nem javíthatók. 

1994: Egy személyes emlék - Negyedéves egyetemista koromban rövid ideig a Világgazdaságnál gyakornokoskodtam Golubeff Lóri jóvoltából, aki az értékpapírpiacok szekció vezetője volt akkoriban. Nagy örömmel buszoztam fel a Naphegy téri szerkesztőségbe, büszkeséggel töltött el, hogy a vezető gazdasági napilap szerkesztőségét erősíthetem. Ez még az az időszak volt, amikor az újság táblázatos formában közölte valamennyi magyar bank napi devizajegyzését és kamatait.

Komoly csődhullám elé néz a hazai vendéglátószektor, hiszen az itt dolgozó vállalkozások a tartalékaik végén járnak, és a kormányzat részéről sem látnak semmiféle hajlandóságot arra, hogy segítséget kapjanak. Nyitott kérdés még, mi lesz az esküvőkkel.

Csökkent, de még mindig nagyon magas az újonnan induló cégek száma az építőiparban, amit az is mutat, hogy 432 építőipari vállalkozást jegyeztek be egy hónap alatt, ezzel még mindig növekszik a szektorban működő cégek száma.

A 2019. júliusi felmérés óta a késve fizető partnerek aránya kismértékű csökkenést mutatott a vállalkozások körében, a lánctartozást azonban a korábbinál nagyobb arányban érzékelik problémának a hazai vállalkozások.

Nemsokára csak 19 500 forintért végezhetnek koronavírus-teszteket a magán egészségügyi cégek, kérdés, hogy melyikük fog ezek után ilyen feltétellel energiát tenni a kiemelt fontosságú lakossági tesztelésbe. Itt az első fecske, amely az intézkedésnek köszönhetően bedobta a törölközőt.

Habár a legtöbb menedzseri fizetés egymillió forint felett alakult a koronavírus-járvány közepette is, számos felsővezető keresete csökkent az időszakban – derült ki egy friss felmérésből. A költségcsökkentések miatt a leépítési hullám a vezető beosztású munkavállalókat sem kerülte el. A járvány azt is megmutatta, milyen fontos, ha egy vállalat élén határozott és rugalmas vezetők állnak.

A koronavírus terjedése és a járvány megakadályozására tett intézkedések az ellátási láncok megszakadásához és a kereslet hirtelen visszaeséséhez vezettek bizonyos iparágakban. Ez előre nem látott bevétel- és profitkiesést eredményezett a legtöbb szektorban, amire a meglévő transzferárképzési modellek nem voltak felkészülve. A BDO alábbi összefoglalója bemutatja, hogy a NAV múlt héten kiadott iránymutatása milyen válaszokat ad a felmerülő transzferár kérdésekre.

A stressz, vagyis az olyan helyzetek, amikor úgy érezzük, képtelenek vagyunk megküzdeni az elénk tornyosuló kihívással, ráadásul a veszteség lehetősége is feszültséget kelt bennünk, az életünk és a munkánk szerves része – ez a koronavírus-járvány kitörése óta fokozottan igaz. A stressz kezelése nem csak a munkavállalók feladata, abból a munkaadóknak is szükséges kivenni a részüket. Milyen eszközök állnak ehhez a vezetők, HR-esek rendelkezésére? Geszvein Erika tanácsadó szakpszichológus, és Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR vezetője mondja el véleményét.

Gulyás Gergely miniszter szerint nagyobb kockázatot jelent a gazdaság leállása, mint az egészségügyi veszély.

Folyamatosan nő a gazdasági szereplők száma Magyarországon, az utóbbi időben főként az egyéni vállalkozók száma nőtt – derült ki többek között a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarországot bemutató összefoglalójából. A magyar gazdaság teljesítményének jelentős részét továbbra is a nagyvállalatok adják, bár némi elmozdulás a kisebb létszámmal dolgozó hazai vállalkozások irányába.