A 6 területet lefedő alindexek közül kiemelkedő változás a digitális jelenlét esetében, hogy jelentősen emelkedett a Google Cégem fiókkal rendelkezők aránya (16 százalékról 30 százalékra), ugyanakkor visszaesett az ügyfélszolgálati chatet vagy chatbotot használó cégek aránya (17 százalékról 8 százalékra). Az informatikai biztonság alindex mérése során pedig az derült ki, hogy egyre több cég használ VPN-t (19 százalék helyett 24 százalék).

A Digiméter, a digitális „méterrúd” a tavalyival megegyező módon közel 50 kérdéssel, 6 területen vizsgálta meg a cégek digitalizációját (digitális jelenlét, digitális mindennapok, vállalkozásvezetés, értékesítés és marketing, digitális pénzügyek, informatikai biztonság). A 2021. augusztus-szeptemberben végzett hibrid, online és telefonos adatfelvétel 757 hazai kkv válaszai alapján rajzol országosan reprezentatív képet a hazai helyzetről.

Ma már nem digitalizálódik tovább

A Digiméter eredményekben leginkább szembeszökő a változás látszólagos hiánya. A főindex stabilitása meglepte a mérés készítőit is, akik arra számítottak, hogy ha kis mértékben is, de évről-évre érzékelhető lesz a hazai cégek fejlődése a vizsgált területeken.

Az okokat keresve a legvalószínűbb magyarázatnak az tűnik, hogy a mögöttünk álló másfél év különleges volt a kkv-k életében is. 2020 márciusa után a legtöbb cég kényszerdigitalizáción ment keresztül, amikor több újítást is bevezettek (például új, online értékesítési megoldásokat próbáltak ki, távmunkára tértek át), ezek egy része azonban vagy nem vált be, vagy a járvány lecsengésével egyszerűbb volt visszatérni a jól megszokott régi folyamatokhoz, amik nélkülözik a legmodernebb digitális megoldásokat.

Így a tavalyi, 2020. őszi felmérés egy részben „felturbózott” állapotot mutatott a cégekről –, valószínűleg nagyobb ugrást láttunk volna 2019. és 2020. között, ha egy évvel korábban kezdődött volna a kutatás. Ezt kompenzálhatja a 2021-ben tapasztalt változatlanság.  A digitális pénzügyek kivételt képeznek, továbbra is a legfejlettebb területnek számít a vállalkozások digitalizációs tevékenységei között.

(Fotó: Pixabay)

„Az világosan látszik, hogy a pénzügyek területén a hatósági szabályozás segített beindítani, felgyorsítani a digitalizációs folyamatokat. Ha elkezdik használni a számlázóprogramot a vállalkozások, hamar rájönnek, hogy további automatizmusokkal jelentősen csökkenthetik a pénzügyi adminisztrációra fordítandó időt, erőforrást. Természetesen emögött komoly edukációs erőfeszítések is meghúzódnak, az a célunk, hogy minél jobban segítsük a vállalkozókat a saját céljaiknak megfelelő megoldások megtalálásában” – mondta Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezetője. – „Bízunk benne, hogy a számlázóprogramok által, majd a komplexebb pénzügyi automatizmusok kiépítésével a vállalkozások egyre tudatosabbak lesznek a pénzügyeik terén és “rákapnak” a digitalizációra.”

Hallgat a felszín, beszél a mély

Persze, ha mélyebben megnézzük az adatokat, a felszínen lévő mozdulatlanság több apró, ám annál érdekesebb változást rejt. Ha például a vállalkozások méretét vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a nagyobb (50-249 főt foglalkoztató) kkv-k fejlődni tudtak: fő Digiméter indexük 49-ről 52-re nőtt – csak ezt ellensúlyozza, hogy a náluk kisebb cégeknél visszaesés vagy stagnálás volt megfigyelhető. A vállalkozások székhelye szerint is láthatunk eltéréseket: a közép-dunántúli cégek indexe a tavalyi 41-ről 36-ra, a dél-dunántúli cégeké 39-ről 33-ra, az észak-magyarországiaké pedig 39-ről 35-re csökkent, amit a fő index szintjén a közép-magyarországi cégek fejlődése takar el.

A mélyben zajló változásokat részletekbe menően mutatja be a Digiméter oldalán elérhető 2021-es tanulmány. Ezek közül a legfontosabbak:

• digitális jelenlét: 2020-hoz képest (18 százalék) kevesebb cégnek van webáruháza (13 százalék), míg számottevően emelkedett a Google Cégem fiókkal rendelkezők aránya (16 százalékról 30 százalékra), illetve jelentősen visszaesett az ügyfélszolgálati chatet vagy chatbotot használó cégek aránya (17 százalékról 8 százalékra)
• digitális mindennapok: miközben az otthoni munkavégzés lehetősége nem változott (a cégek 23 százaléka biztosítja), kismértékben nőtt a telekonferencia szoftvert (27 százalékra) és kollaboratív csevegőszoftvert használó cégek aránya (10 százalékra)
• vállalkozásvezetés: csökkent a vállalatirányítási rendszerrel rendelkező cégek aránya (45 százalékról 34 százalékra), de emelkedett a papíralapú összesítéseket használó cégek aránya (33 százalékra), és több cég gyűjt adatokat, hogy megalapozza a döntéseit (66 százalék helyett 74 százalék)
• értékesítés és marketing: nem szignifikánsan, de csökkent az online hirdető cégek aránya (41 százalékra) és az online ügyfélszerző eszközök használata (26 százalékra)
• digitális pénzügyek: változatlanul ez a terület a legfejlettebb a hat közül, mivel a hazai szabályozás elvárja a digitalizációt. Az utóbbi egy évben nőtt a számlázórendszert használók aránya (összességében 79 százalékról 86 százalékra, felhőalapú rendszert (is) alkalmazók esetén 16 százalékról 19 százalékra), és csökkent azok aránya, akik nem bocsátanak ki/nem fogadnak el elektronikus számlát (18 százalékról 11 százalékra), eközben a banki mobilappok használata esett (58 százalékról 48 százalékra).
• informatikai biztonság: több cég használ VPN-t (19 százalék helyett 24 százalék), de a vírusirtó használata visszaesett (összességében 88 százalékról 84 százalékra, felhőalapú szolgáltatást (is) használóknál 15 százalékról 8 százalékra) és egyre kevesebb cég nem készít biztonsági másolatot (tavaly 17 százalék, idén 14 százalék)

A kis- és középvállalkozások digitalizációja kapcsán tetten érhető egyfajta kettősség. Míg a cégek vezetői, döntéshozói és alkalmazottai magánemberként az internet- és digitáliseszköz-használatukban feltehetően nem térnek el szignifikánsan a hazai átlagtól, addig a munkahelyükön, cégüknél mégis megelégszenek a meglévő folyamatokkal, analóg megoldásokkal.

A Digiméter megbízásából a konzorciumban részt vevő Reacty Digital 2021 szeptemberében végzett a 18-79 év közötti magyar lakosságra reprezentatív felmérést, hogy feltárja, milyen eltérés van a hazai kkv-k és a lakosság gyakorlata között. Ebből kiderült, hogy a felnőttek 71 százaléka szokott terméket vagy szolgáltatást vásárolni online hirdetés hatására, miközben a kkv-k 41 százaléka hirdet csak online.

Míg a hazai felnőttek 92 százaléka keres terméket vagy szolgáltatást a Google keresővel és 78 százaléka keres üzletekre, irodákra, vendéglátóhelyekre a Google Térkép segítségével, addig a kkv-k 27 százaléka található meg a Maps-en, 30 százaléknak van Google Cégem fiókja, 25 százalék hirdet Google Ads-szel, 11 százalék használ Google Shoppingot és 7 százalék keresőoptimalizálást.

A lakosság 88 százaléka szokott családtagokkal vagy barátokkal chatelni és 59 százalék videochatel (pl. Zoom, Google Meet), ehhez képest mindössze a cégek 27 százaléka vesz igénybe telekonferencia szoftvert és 10 százaléka chatet a munkavégzéshez. A magyar kkv-k számos területen lemaradnak tehát a lakossághoz képest, nem aknázzák ki a digitális eszközökben rejlő lehetőségeket, nem használják ki a munkavállalóik meglévő digitális készségeit.

Végeredményben tehát azt látni, hogy látszólag a hazai kkv-k digitalizációja egy helyben toporog ugyan, a háttérben a cégek egy része fejleszti a folyamatait. Mindeközben további jelentős potenciál nyugszik a magyar cégek digitalizációjában, csak meg kell tanulniuk jobban kamatoztatni az alkalmazottaik digitális készségeit és megfelelni az ügyfeleik hétköznapi online gyakorlatának.

A kutatás teljes elemzése elérhető a https://digimeter.hu/kutatasok/ weboldalon.