Elképesztő számokat produkál az elmúlt másfél évben a hazai e-kereskedelem: a GKI Digital kutatása szerint 909 milliárd forint volt a hazai online kiskereskedelem forgalma 2020-ban. Az előző évhez mért 45 százalékos növekedés jelentős részben a koronavírus-járvány által okozott körülményeknek köszönhető, az eredmények pedig még nemzetközi összevetésben is átlagon felülinek mondhatók.
Gál Kristóf, a Klikkmarketing alapítója szerint ez a robbanásszerű növekedés okozza a munkaerőhiányt az e-kereskedelemben.
„Több olyan cégről is tudunk, amelynek vissza kell fognia a marketingjét, mert egyszerűen nem tudja kiszolgálni a keresletet. Van, aki hétvégére le is állítja az online hirdetéseit, mert hétfőre olyan sok rendelés halmozódik fel, amit már nem tudna a vállalt időre teljesíteni erőn felül sem. Ez egyértelműen azzal magyarázható, hogy nincs elég alkalmazott a vállalkozásban” – fogalmazott.A webshopok 30-40 százalékát érinti a probléma
A szakértő arról is szót ejtett, nem mást kell csinálni most, mint a járvány előtt, hanem ugyanazt, csak jobban. A cégek nem toboroznak jól online, és igazából jó munkaadó hiány alakult ki a piacon.
„Amelyik cégnek van értékrendje, jövőképe, jó fizetést és megfelelő munkakörülményeket tud biztosítani és megbecsülik a munkavállalókat, ott biztosan lehet hatékony és képzett munkatársakat találni. Sok cégnél van jelen tünetként a munkaerőhiány, de valójában csak rosszul szervezik a folyamatokat” – magyarázta.A Klikkmarketing alapítója példaként említette, hogy ha a hőmérő 35 Celsius-fokot mutat, még nem attól van olyan meleg, csak a helyzetet szemlélteti, ami egy külső körülmény következménye. A legtöbb vállalkozás egyszerűen nem profitábilis, nem tud elég hatékonyan működni és ezért nem képes megfelelő béreket kínálni. Mindez pedig egymásra épül.
Meglátása szerint a webshopok 30-40 százalékát érintheti ez a probléma, hiszen idén olyan durván felpörögtek, hogy a korábban leggyengébb hónapokban is kétszer annyi forgalmat tudnának lebonyolítani, mint karácsonykor.
Az új toborzás a megtartás
Gál Kristóf azt javasolja, a munkaszervezést kell jobban átgondolni stratégiai szinten. Nem egyedi eset, hogy az első negyedévben valakinek nagyon jól pörgött az üzlet, de a nyári uborkaszezonban visszaesett a kereslet. Így egyszer 15 emberre van szükség, máskor csak 5-re, amit bele kell szőni a tervekbe. Ezt a legjobban úgy lehet kivitelezni, ha valaki nem fix munkavállalókkal, adott esetben diákokkal dolgozik együtt.
„Megy fel a munkaerő ára, ehhez alkalmazkodni kell. Az új toborzás egyértelműen a megtartás, sokkal fontosabbá vált megőrizni a legjobb embereket, nagyobb figyelmet szentelni nekik. Az is megoldás lehet, ha a hatékonyságon javít egy cég, mert nem elképzelhetetlen, hogy csökkentett létszámmal is meg lehet ugyanazt a munkát oldani” – sorolta.Hozzátette, a cégek rosszul ítélik meg, hogy milyen időigényes és mekkora költség új munkatársat szerezni. A Facebookon akár 300 ezer forintot is el lehet költeni, mire megtalálják a megfelelő embert, de a legtöbben nem hajlandók ennyi pénzt áldozni erre a célra. És minél drágább egy munkatárs, annál többet kell költeni a „leigazolására” is.
A munkaerőhiányt a vásárlók is megérzik, hiszen lassabban válaszol az ügyfélszolgálat, később érkeznek házhoz a megrendelt termékek, amik hosszú távon rontanak egy cég renoméján. Ha valaki a legjobb akar lenni, akkor fel kell nőnie ehhez a feladathoz és jó munkaadóvá kell válnia.
