Nagy arculcsapás érheti azokat a cégeket, melyek az otthoni vagy hibrid munkavégzés és a digitális üzletmenet sikeres bevezetését követően nyugodtan hátradőlnek. A pandémia számos új kihívást hozott a vállalatoknak, és a vezetők még éppen csak kóstolgatják, hogyan tarthatják fenn a munkahelyi elégedettséget a jelentősen megváltozott körülmények között. Az egyik legnagyobb kihívást az „onboarding” vagyis az új kollégák beillesztése jelentette az elmúlt év távmunka és online meetingek tarkította napi rutinjában. Hogyan lehet mégis sikeres az új kollégák integrálása 2021-ben és hogyan segíthet a hálózatelemzés a legjobbak megtartásában? A válaszokat most érdemes megtalálni, hiszen ősszel már az irodába – legalább részben - visszatérő munkaerő előtt kell bizonyítani - aki pedig nem készül fel időben, lemondhat a legjobb munkavállalóiról.

Az alkalmazottak 54 százaléka megfontolná, hogy állást váltson, ha nem nyújtanak számára rugalmas munkavégzést a veszélyhelyzet elmúltával - közölte az EY.

A GVH bejelentette, hogy kivizsgálja történt-e kartellezés az építőanyag-kereskedelemben. Ha a hatóság megállapítana egy esetleges összefonódást, akkor az építtetők vagy új építésű ingatlanvásárlók elviekben akár kártérítést is követelhetnének.

A pandémia felgyorsította a munkaerő-piaci folyamatokat, hatékonyabb és rugalmasabb lett a munkaszervezés. Nyárra ismételten kialakult a korábbi évekből már ismert munkaerőhiány, ami miatt az egyre bővülő hiányszakmák esetében hosszabb toborzási idővel és nagyobb költséggel kell számolni a munkaadóknak. A korábbiaknál komolyabb és felelősségteljesebb feladatok várnak az atipikus keretek között foglalkoztatottakra, mert már nemcsak a multinacionális nagyvállalatok, hanem a KKV szektorba tartozó cégek is közülük választanak jelölteket a betöltetlen pozíciókra tette közé az összesen 420 ezer atipikus keretek között foglalkoztatott dolgozók kétharmadát képviselő tagszervezeteik legfrissebb adatai alapján a DiákÉSZ, a KÖZÉSZ és az MMOSZ.

Egy év türelmi idő után mától most már valóban hatályba lép az új szabályozás: betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását Magyarországon. A lépés indokolt, de a csomagolásgyártók szerint a törvény több helyen finomításra szorul.

A koronavírus járvány-helyzet miatti korlátozások alatt távmunkában dolgozókat kérdezték arról, várhatóan milyen formában folytathatják a közeljövőben a munkát.

Már több mint 5 éve elfogadta az Európai Bizottság azt a javaslatot, amely alapján az EU-ban működő, 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégek számára adatszolgáltatást írnának elő.

A magyar ipar és külkereskedelem számára kiemelten fontos a német autóipari cégek helyzete. Bár a német állam jelentős támogatásokat nyújtott az ottani vállalatoknak, az autóipari cégek egy része nem felelt meg a kritériumoknak, ennek eredményeként 32 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma – derül ki a Coface hitelbiztosító elemzéséből.

A koronavírus-járvány gazdasági hatásait vizsgálja a hazai vállalkozások válságkezelő intézkedései és árbevételének változása szempontjából friss elemzésében az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI).

Áprilisra több, mint háromszorosára nőtt a meghirdetett pozíciók száma a hazai vendéglátó és turisztikai szektorban a márciusihoz képest. A nyitás következtében pedig májusban is hasonló ütemben folytatódott a tendencia: a márciusihoz képest több, mint ötszörösére emelkedett a területen feladott hirdetések száma, az elkövetkezendő hónapokban pedig fokozatos helyreállás várható az iparágban – derül ki a Profession.hu által publikált friss adatokból és a Magyar Vendéglátók Ipartestületének állásfoglalásából.

Nem csökkent, így továbbra is óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által hétfőn kiadott, a tavalyi előzetes adatokat tartalmazó jelentésből.

Az Intrum 23. alkalommal tette közzé a 2021-es európai fizetési jelentését, az EPR-t. Az európai vállalatok körében végzett felmérésből kiderül, a cégvezetők fele szerint már az is szerencse, hogy vállalkozásuk túlélte 2020-at. Az év gazdasági eredményei ugyanakkor mégsem alakultak olyan sötéten, mint azt sokan várták, ami részben a kormányzati programoknak, részben pedig az új, digitális üzleti modellek térnyerésének köszönhető. Bár sok vállalatot megviselt a válság, ők most egy felívelő időszakra számítanak.

Egy cég életében sokszor előfordul, hogy annak korábbi egyszemélyi tulajdonosa és menedzsmentje szétválik. Ilyen felállásban a tulajdonos elemi érdeke, hogy magánál tartsa a végső ellenőrzést. Ez viszont sokszor csak speciális jogi eszközökkel biztosítható.

A vásárlóknak ma már nem elég a jó termék vagy szolgáltatás, élményt is akarnak. A pozitív vagy negatív ügyfélélmény hatása pedig messze túlmutat egyetlen vásárláson. Az ügyfelek egy rossz tapasztalat után elfordulhatnak a cégtől, néhány kellemetlen ügyfélélmény pedig a vevőkör akár 60 százalékának elvesztését is okozhatja – derül ki egy friss felméréséből.

Idén is díjazta vállalkozó nők legjobb ötleteit a Startupher programon keresztül a Hiventures - közölte a tőkebefektető társaság.

Hosszú várokozás után, Magyarországon is elindul a tényleges tulajdonosok nyilvántartása. Mire lesz jó, miért szükséges ez, mik a teendők?

Az elektronikus fizetés és az online számlázás nemcsak a pénzügyi szolgáltatásokat teszi könnyebbé, gyorsabbá és biztonságosabbá, de a gazdaság kifehérítését is nagyban segíti.

Az elmúlt egy év hullámvasút volt a cégek számára. A járvány három szakasza igen eltérően érintette a vállalatokat cégmérettől és szektortól függően, mára azonban egyre többen látják annak kedvező hatásait is – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index kutatásából.

2022. július elsején lép hatályba az új szerkezetátalakítási törvény, amely megoldást nyújthat a fizetésképtelenség határára sodródott vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelésére, talpra állításuk ösztönzésére, valamint fizetőképességük helyreállítására. Az új, fizetésképtelenséget megelőző szerkezetátalakítási eljárás leginkább a csődeljárás alternatívája lehet; ebben az esetben azonban az adós alapvetően maga döntheti el, hogy mely hitelezőivel tárgyal és kiket von be a folyamatba. A DLA Piper Hungary szakértői összefoglalták az új reorganizációs lehetőségekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

A pályaváltás összetett kihívás, sikeresen véghez vinni pedig különösen nehéz feladat. A karrierváltáson gondolkozókban kételyek, félelmek merülhetnek fel, viszont tudatos tervezéssel és döntéshozatallal lényegesen nagyobb az esélyünk, hogy a számukra megfelelő hivatást megtaláljuk. A folyamat során felmerülő nehézségeket és lehetséges megoldásokat járta körül a Profession.hu Az Emberi Oldal kezdeményezésének konferenciája.

Számokban is kimutatható nyereséget vagy veszteséget jelent egy vállalatnak, ha erősen elkötelezett vagy épp destruktív vezetők irányítják, fogják össze a csapatokat. Ez még jobban igaz az válság idején. Az úgynevezett ripple effectet, vagyis hullámhatást úgy képzeljük el, mint a vízbe hajított kavics utáni fodrozódást. A jelenségről Bakos Réka, a Kincentric vezető tanácsadója beszélt az elkötelező vezetők hatásait vizsgáló kutatásuk adatait összegezve.

Annak ellenére, hogy továbbra is magas az induló társas vállalkozások száma, az egyéni vállalkozói forma népszerűségével nem vetekszenek a társas vállalkozói formák.

Az elmúlt 12 hónap alatt soha nem látott módon növekedett az üzleti és vállalati felelősségvállalás szerepe. A nemzetközi trendek itthon is láthatóak, ezt a magyarországi vállalati jógyakorlatok is alátámasztják.

A koronavírus-járvány gazdasági hatásait vizsgálja a hazai vállalkozások válságkezelő intézkedései és árbevételének változása szempontjából friss elemzésében a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet.

A ManpowerGroup munkaerőpiaci előrejelzése 8 százalékos létszámbővítési mutatót tartalmaz a harmadik negyedévre, ez a munkaerőpiaci bővítési szándék olyan magas szintjét mutatja, amilyen legutóbb 2019 első negyedévében volt

A fitnesztermekbe a májusi újranyitást követően a járványhelyzet előtti - 2019-es, 2020. januári - adatokhoz képest a vendégeknek csupán 30-60 százaléka tért vissza, az arányok régiónként változnak - mondta Nyárasdi Zsolt, a Magyar Fitnesztermek Országos Szövetségének (MAFORSZ) elnöke.

A vállalatok többsége átszervezheti a munkarendjét, ami az irodaszolgáltatói piacot is átalakítja - közölte a New Work irodaszolgáltató társaság.

Egy év alatt közel 20 százalékkal nőtt az 1 milliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező családi vállalkozások száma.

A Hunguest szállodalánc is megszenvedte a koronavírus-járványt: tetemes veszteség jött össze, igaz a szintén tetemes állami támogatás bőven kompenzálta a károkat.

A taxisok az elsők között érezték meg tavaly a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait. Ez a számokon is látszik: a forgalom a felére csökkent, a legnagyobb cégnél a 300 millió forintos nyereség 200 millió forintos veszteségbe fordult. A kormánytól és az önkormányzatoktól is több támogatást reméltek.

A kis- és középvállalkozások dolgozói Európa-szerte attól félnek, hogy kénytelenek lesznek az irodai munkavégzéshez visszatérni, mert távmunkában nem tudnak eléggé az ügyfélélményre és a vállalkozás növekedéséhez hozzájáruló feladatokra koncentrálni.

A nyitással megindul a verseny az új piacokért és ezzel együtt a munkavállalókért is. Ha egy cég eldönti, hogy mindent megtesz a magas színvonalú túlélésért, akkor viszont borítékolható a siker, legalábbis mérséklődnek a vele járó nehézségek. 

A járvány harmadik hulláma jelentős változásokat hozott a fiatal munkakeresők preferenciáiban. Több stabilitást és figyelmet,  kevesebb rugalmasságot és kihívást keresnek a pályakezdők. A pozitív munkahelyi légkör, a támogató vezetők és a cégen belüli előrelépési lehetőségek a legfontosabb munkahely választási szempontok. A fiatalok többsége akár 5 évig is dolgozna első munkahelyén.

A járvány rányomta a bélyegét a mindennapjainkra, így a munkahelyi hatékonyságra is. A Harvard üzleti szaklapja egy egyetemi kórház példáján keresztül mutatta be, mennyit számíthatnak a menedzsment döntései.

Smart Budapest Ötletversenyt hirdet a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK). A pályázatokat július elsejéig várja a város, az ötletverseny győzteseit pedig – egy többkörös zsűrizést követően – szeptember elején hirdetik ki. Az ötletverseny célja, hogy Budapest a 21. század kihívásaira hatékonyan reagálni képes, okosabb várossá váljon az elkövetkező években.

Lényegesen derűlátóbbak lettek a legnagyobb cégek a tavaly év végéhez képest, legalábbis ami a saját kilátásaikat illeti – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index legfrissebb, 2021. első negyedéves adataiból. Az index 13 pontos ugrással jelenleg 3 ponton áll, megközelítve ezzel a pandémia előtti értékeket, ami annak köszönhető, hogy a cégek saját kilátásaik tekintetében kifejezetten optimisták.

Az Országgyűlés előtt fekvő turisztikai törvénymódosítás egységes szempontok alapján, egytől öt csillagig tartó besorolás alá vonja valamennyi magyarországi szálláshelyet - mondta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója.

Egy helyet előre lépve a dobogón a Samsung lett a legvonzóbb hazai munkáltató, a második helyet a LEGO nyerte el, a harmadik helyezett pedig a Mercedes lett. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idei eredmények szerint is az IT-szektor a legvonzóbb a hazai munkavállalók számára. Továbbra is a fizetés, a munkahelyi légkör és az állás tartós biztonsága a legfontosabb munkahelyválasztási szempontok.

Május 21. a sokszínű kultúrák nemzetközi napja. Ennek apropóján publikálta az Egyenlítő Alapítvány felsővezetői kiválasztási folyamatokat vizsgáló kutatását, amelyben részletesen megvizsgálták a cégkultúra hatásmechanizmusait, az életkor, a társadalmi elvárások, az előítéletek és számtalan más érzékeny területét a témának.

Átfogó elemzést jelentetett meg az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) a hazai vállalkozások helyzetéről. Eszerint 2020 áprilisához képest az összes vizsgált kategóriában számottevően növekedett a konjunktúramutató értéke, a koronavírus-járványt megelőző, 2018–2019-es időszak adataihoz képest azonban jelentős elmaradás tapasztalható a legtöbb vállalati kategóriában.

Várhatóan július 1-jén lép hatályba a szerkezetátalakításról szóló törvény, amely egy uniós irányelvet a magyar jogba ültetve lehetővé teszi, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő, de nem fizetésképtelen jogi személy vállalkozások szerkezetátalakítás révén elkerüljék a fizetésképtelenné válást és a csődhelyzetet. A Kapolyi Ügyvédi Iroda értékelése szerint ez Magyarországon is sok vállalkozáson segíthet.

Lassan a 100 milliárd forintos keret felét lekötik a vállalkozások, amelyek igényelték a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsönt. A járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások az OTP Banknál már több mint 18 milliárd forint összegben nyújtottak be hitelkérelmeket, a legfeljebb 10 millió forintos, 3 éves türelmi idővel kínált konstrukcióból.

Több mint kétszer annyi az új cég, mint tavaly ilyenkor, és több mint három hónapja rekord magasságokban a hazai cégbejegyzések száma.

A hazai kisvállalati szektor járvánnyal kapcsolatos helyzetét vizsgálta a Pázmány Péter Egyetem professzora által most publikált felmérés. Többek között kiderült, hol történt a legnagyobb elbocsátás, hányan terveznek a közeljövőben új termék, új szolgáltatás bevezetését. Arra is rávilágított, hogy milyen támogatást hiányoltak leginkább a vállalatok.

A kis- és középvállalkozásokat általában a rugalmassággal és az optimizmussal társítják, ennek ellenére igencsak megviselte őket a koronavírus-járvánnyal járó egészségügyi és anyagi bizonytalanság. Ám az olyan családi vállalkozásokra jellemző értékek, mint a generációk közti együttműködés, a közösségi szerepvállalás és a hitelesség a jövőbeli sikerük katalizátoraivá válhatnak.

Kiemelten ellenőrzik az árverseny tisztaságát.

Hogyan élhetik túl a cégek a mostani válságot, mit tett jól, mit rontott el a kormány a válságkezelés során? A VOSZ korábbi főtitkárát kérdezik kollégáink az élő interaktív műsorban, május 13-án 15:30-tól.

Amennyiben a Gazdasági Versenyhivatal nem emel kifogást, akkor a 175 éves múltra visszatekintő C. Thywissen GmbH szakmai befektetőként kisebbségi üzletrészt szerez az Ökoil Kft.-ben. E társaságban jelenleg még az a KITE Zrt. az egyedüli tulajdonos, amely részvényeit csaknem teljes egészében az OTP-vezér birtokolja.