A munkáltató és a munkavállaló közös érdeke, hogy a pandémia ideje alatt az üzletmenet zavartalanul működjön, a munkáltató továbbra is foglalkoztassa a munkavállalót, aki ezért megkapja a munkabérét így ne legyenek tömeges leépítések és elbocsátások. De mit lehet tenni, ha egy munkavállaló nyíltan osztja meg nézeteit, miszerint a SARS-CoV-2 vírus nem létezik vagy annak súlyát kérdőjelezi meg, adott esetben a védelmi intézkedéseket feleslegesnek vagy túlzónak tartja? 

Még komoly növekedési potenciál van a szektorban. Mindezt a Kifli.hu számai is mutatják.

A kiadókon túl innentől kezdve stratégiai társaságoknak számítanak a felsőoktatási intézmények is.

Átfogó elemzést tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal arról, hogy hány vállalkozás működött tavaly az országban. Miközben 2019-hez képest 0,9 százalékkal több céget tartottak nyílván, az adatokból kiolvasható a járvány hatása is: 2020 végére 103 ezer egyéni vállalkozás szüneteltette tevékenységét.

A vállalatok ügyvezetőinek anyagi felelősségét érintően tavaly jelentős változás történt a Csődtörvényben, amit a koronavírus okozta gazdasági krízis szinte teljesen háttérbe szorított.

Már csak 5 hetük van a vállalkozásoknak a május 31-ei határidővel teljesítendő évzárási feladataikra. Egyrészt most valóban itt az ideje az adó-megtakarításnak, másrészt érdemes odafigyelni az adminisztrációs feladatok részleteire is.

Néhány hete járta be a médiát az OTP korábbi régióvezetőjének sztorija: F. úrnak 260 milliót sikerült meglovasítania, mire végül lebukott. Ha a régió legnagyobb bankját így ki lehet zsebelni, akkor vajon egy magyar kkv hogy tudja ezt megakadályozni?

Magyarországon a vállalkozások jelentős része a tulajdonosok lakcímén működik, a koronavírus járvány alatt pedig még növekedett is az arány egyes szegmensekben.

Az elmúlt több mint egy év minden szempontból megterhelő volt a világ lakossága számára, mentálisan és fizikailag is belefáradtunk a járványba, és bár egyre több jel utal arra, hogy végre valahára talán kifelé tartunk a járványból, optimistának lenni még mindig igazi kihívás. Hogyan hozhatják be a menedzserek a pozitív gondolatokat a pandémia által megviselt munkahelyekre?

A járványhelyzet szükségessé teheti a cégek számára, hogy tisztában legyenek azzal, védettek-e már kollégáik a koronavírussal szemben. Az ehhez kapcsolódó személyes adatokat különös körültekintéssel kell kezelni, mert a jogellenes eljárás több millió forint bírsággal is járhat.

Már lassan 3 év telt el a GDPR Rendelet (2016/679 EU Rendelet) alkalmazási időpontja óta.

A 19 ország 32 500 munkavállalójának részvételével készült globális PwC-felmérés szerint ötből két munkavállaló úgy véli, hogy munkája öt éven belül feleslegessé válik. A távmunkában dolgozók közül csak minden tizedik ember szeretne teljes munkaidőben visszatérni a hagyományos munkakörnyezetébe. Világszerte a munkavállalók 44 százaléka vállalná, hogy a munkaadójuk a technológia segítségével ellenőrizze munkateljesítményüket, beleértve az érzékelőket és a testen hordható eszközöket is.

Ahogy nő az oltottak száma, úgy nő az esélye annak, hogy májusban végre kinyitnak a hazai éttermek. Gerendai Károly szerint viszont a nyitás nem jelenti azt automatikusan, hogy rentábilisan is tudnak majd működni.

Magas szinten stabilizálódik a hazai cégalapítások száma: márciusban 3044 új magyarországi társas vállalkozást jegyeztek be.

A nagyon várt, ám váratlan hirtelenséggel érkező kormányzati enyhítés mellett a legnagyobb hazai kuponos kedvezményt nyújtó vásárlási akciósorozat robbantotta fel a diákmunka iránti keresletet.

A TEMPO Egészség- és Önsegélyező Pénztár beolvadt a Patika Egészségpénztárba, amelynek eredményeként utóbbi taglétszáma nyolcvanezer fő fölé, a vagyona pedig több mint ötmilliárd forintra nőtt.

Bár azzal meglepetést okoztak az eurózóna vállalatai, hogy a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai miatt a fizetésképtelenség terén nem romlott a helyzet 2020-ban, de a következő időszakban változhat a helyzet. A Coface szerint a magyar gazdaságban az építőipar mellett  a szolgáltatási és a ruhaipari szektor is a rizikós ágazatok közé tartozik. 

A járvány hatására megváltozott munkaerőpiaci helyzetben megnőtt a távmunka, illetve home office jelentősége. 2020 tavaszán megugrott az ily módon dolgozók száma, foglalkoztatottakon belüli arányuk a májusi csúcs alkalmával 17 százalékot ért el. Bár a járvány második hulláma nem eredményezett a tavaszihoz hasonló mértékű kiugrást, idén februárban arányuk az egy évvel korábbinak közel ötszöröse volt.

Az új uniós ciklus küszöbén a Via Credit megvizsgálta milyen kutatás-fejlesztés és innováció finanszírozási lehetőségek állnak és álltak az előző és várhatóan a következő uniós ciklusban a vállalkozások rendelkezésre. Milyen támogatásokra számíthatunk az uniótól, melyek a magyar pályázatok és milyen adókedvezményekkel számolhat egy cég, ha kutatás-fejlesztésre szánja magát?

A COVID-19 hatására szigorodó adóellenőrzésekre számít a közeljövőben a vállalatok többsége – derül ki az EY hatvan országban 1265 adó- és pénzügyi vezető bevonásával végzett globális felméréséből. A döntéshozók szerint az elmúlt évek technológiai fejlesztéseinek köszönhetően a hatóságok sokszor jobban ismerik a társaság adóügyeit, mint ők maguk.

Nagyot fordult a munka világa az elmúlt egy évben: miközben sokan továbbra is az irodákban birkóznak meg a maszkviseléssel és a koronavírus tesztekkel, még többen hosszú hónapok óta dolgoznak home office-ban annak minden előnyével és hátrányával együtt. Bizonytalanság, pandémiás fáradtság, kiégés – valamelyiket szinte minden magyar saját bőrén is tapasztalhatta, ez pedig a vezetőket és a hagyományos „főnök” szerepkört is megkérdőjelezte. Ki lehet sikeres vezető a COVID-érában és milyen soft skillek elengedhetetlenek a széthulló csapatok összetartásához és a fluktuáció megállításához?

Az év elején eltörölték a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülőknek a minimálbér 150 százalékát kitevő kereseti korlátját, ami máris érezteti hatását a munkaerőpiacon. A Trenkwalder munkaerőpiaci szolgáltató cég adatbázisába 2021 első negyedévében két és félszer annyi álláskereső megváltozott munkaképességű személy regisztrált, mint tavaly ilyenkor, és a sikeres elhelyezések száma is csaknem a duplájára emelkedett.

A világjárvány gazdasági hatásai miatt fizetésképtelenségi hullám söpörhet végig az európai vállalkozások között. Az OECD kimutatása szerint a leginkább érintett ágazatokban akár a cégek 30 százaléka is érintett lehet. Nem nehéz belátni, hogy a partnerei fizetésképtelenségéből eredő kockázatokat minden vállalkozásnak minimalizálnia kell.

2021 februárjában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 550 ezer fő volt, ami – jórészt a koronavírus okozta járvány gazdasági következményeként – 104 ezer fővel kevesebb az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor 14 ezerrel több, mint az előző hónapban - közölte a KSH.

Noha 2020-ban a megkérdezett cégvezetők túlnyomó többsége a távoli munkavégzés végleges elterjedését prognosztizálta, a KPMG friss kutatásában, ami már a pandémia harmadik hullámának tanulságait is magába foglalja, már sokkal óvatosabbak voltak. Csak minden hatodik cégvezető nyilatkozott úgy, hogy csökkenteni fogják az irodaterületeiket, és csak a munkatársak ötödét tervezik távoli munkavégzésben foglalkoztatni. Ugyanakkor kétharmaduk azt vallja, hogy ezeket a lépéseket csak akkor érdemes napirendre venni, ha már a kollégák legalább felét beoltották.

Egy friss, a hazai kkv-k körében végzett kutatásából kiderült, hogy a családi vállalkozások vezetői bíznak abban, hogy gyermekük fogja átvenni a cég irányítását, több mint 40 százalékuknál már zajlik is az utódlás folyamata. A legtöbbjüknek azonban a vállalatirányítás minden figyelmét leköti, ezért kevés ideje marad a konkrét feladatokra, pedig az idő sürget: ha nyugdíjba akarnak vonulni, nem várhatnak tovább a vezetés átadásával. Más opció pedig nincs, hiszen a vállalat értékesítésén döntő részük még csak soha el sem gondolkodott.

A pandémia okozta változások miatt a cégvezetők többsége már úgy véli, hogy alapjaiban kell átalakítani a munkavégzést, míg korábban csak harmaduk gondolta így – derült ki a Deloitte Globális Humán Erőforrás Trendek 2021 felméréséből. A COVID-19 által teremtett helyzetben az ambiciózus hozzáállást képviselő szervezetek tudtak sikeresebbek lenni. A tanulmány bemutatja azt az 5 trendet, amelyek leginkább alakíthatják a munka világát a jövőben.

A magyarországi cégvezetők kissé kedvezőbbnek ítélik meg a gazdasági helyzetet, mint a világátlag – derült ki egy most publikált felméréséből. A hazai cégek többsége új termékkel vagy szolgáltatással állt elő a válság során, ami sokszor a túlélés kulcsa volt. Ma már a többség új dolgozók felvételén gondolkozik.

A vírusválság és a lezárások egyértelműen a szálloda- és vendéglátóipart sújtják leginkább. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének trendriportja szerint a vendégéjszakák száma országosan közel 40 százalékkal esett vissza 2020-ban a megelőző évhez képest, míg tavaly novemberben a visszaesés még drámaibb, közel 90 százalékos volt az egy évvel korábbi teljesítményhez viszonyítva. Rengeteg a pályaelhagyó, akik kényszerűségből más területeken keresnek boldogulást, és nagy kérdés, hogy ők később visszatérnek-e. A gondok mellet az iparág már a nyitásra és újraindulásra készül. Mindezt hogyan tervezik? Erre a kérdésre igyekezett választ találni a WHC Csoport vezető szakemberek segítségével a HR Fest konferenciasorozat márciusi eseményén.

A kormányzati felújítási program sok új vállalkozót generált az építőiparban, rekordszámú vállalkozás indult 2021 februárjában.

Egymást követő két évben maradhat el Európa egyik legnagyobb szabadtéri eseménye, ha nem javul gyorsan a járványhelyzet, ami a gazdaság újraindítását is lehetővé tenné.

Közel 9 százalékos növekedést ért el a Spar Magyarország 2020-ban, ez több mint 700 milliárd forint forgalmat jelent. A koronavírus-járvánnyal terhelt évben 4 új áruházat adtak át és 14-et felújítottak, idén ennél is nagyobb fejlesztést remélnek.

A Cyberpunk 2077 videójáték tavaly év végi kiadása és körülötte kirobbant botrány magyar cégek sorának is intő példa lehet. A program konzolverziójának rengeteg hibája miatt a készítő, a lengyel CD Project RED részvényei néhány hét alatt hatalmasat zuhantak. Ennek kapcsán pedig olyan pletykák is szárnyra kaptak, hogy a cég immár felvásárlási célponttá vált. Az ügy fejleményei jól szemléltetik, hogy bármikor kialakulhat olyan helyzet, amikor alapvetően megváltozhatnak egy vállalat egyébként jól megszokott belső erőviszonyai. Éppen ezért a társaságok tagjainak fontos tisztában lenniük azzal, hogy milyen lehetőségeik vannak, ha meg akarják akadályozni döntéshozatali joguknak a korlátozását vagy elvesztését. A belső erőviszonyok megváltoztatásának a hazai jogi keretek között is számos módja van.

A koronavírus-járvány tavaly márciusi megérkezése a rendezvények, konferenciák számát azonnal lenullázta. A fő tevékenységként rendezvényszervezéssel foglalkozó társas vállalkozások egyik napról a másikra árbevétel nélkül maradtak. Az elmúlt 12 hónap azt mutatja, hogy bár kevesen dobták be a törölközőt, de jelentős leépítéseket voltak kénytelenek megvalósítani.

Mit jelent a dolgozókba vetett bizalom? Tényleg a fizetett ellenséget kell látnia egy cégvezetőnek az alkalmazottaiban? Ha bízik bennük, akkor már nem is kell ellenőriznie a cég működését? Aktuális írásunkban a bizalom és az ellenőrzés egyensúlyáról lesz szó. Nem klasszikus krimit tart kezében a kedves olvasó, ezért nyugodt szívvel előre lelövöm a poént: mindkettő szükséges és egy jól kialakított rendszer részeiként még erősítik is egymást. A cikk végére az is kiderül, hogy lehet nyugodt szívvel megbízni a munkatársakban.

Paradox helyzet állhat elő a hazai munkaerőpiacon, hiszen bizonyos területeken egyre többen keresnek új állást. A járvány kezdetekor a HR-szakemberek biztosan megegyeztek volna abban, hogy a dolgozók inkább biztonságra törekednek a bizonytalan helyzetben, most azonban a fizikai eltávolodás a munkahelytől, illetve a munkatársi kapcsolatok lazulása ezzel ellentétes tendenciákat jelez egyes szektorokban. Többek között erről is beszélgetett Szakács László műsorvezető Hidvégi Krisztinával, a Lounge Group médiaigazgatójával, és Herczeg István coach-trénerrel, a PRO Controlling Kft. ügyvezetőjével az L20 marketingkommunikációs blokkban, a 90.9 Jazzy Rádió Márkamonitor című műsorában.

Februárban újra 3200 fölé emelkedett az újonnan bejegyzett vállalkozások száma, ami az elmúlt 6 év második legnagyobb cégalapítási értéke.

10-ből 7 állásra pályázó nem kap visszajelzést a cégtől, ha a vállalat nem őt választotta a meghirdetett pozíciójára. A munkakeresők emiatt elveszítik bizalmukat a cégek felé, de egy szakértő szerint ilyenkor sem szabad általánosítani. Ugyanakkor van mire odafigyelni a pályázatok beadásánál.

Folyamatos a digitalizáció a kiskereskedelemben is. Az viszont új jelenség, hogy egy online mogul beveti magát a fizikai térbe és szinte már automata szupermarketeket nyit. Az Amazon pont ezt tette, halkan kérdezzük: mikor lép be a magyar piacra ezzel?

A 80-as és a 90-es években a magyar háztartások meghatározó konyhai eszköze a kávéfőző volt, amely jó eséllyel Szarvason készült. A cég később a sajátmárkás termékekről a bérmunka felé fordult, ám amikor a Szarvasi Vas-Fémipari Zrt. legnagyobb megrendelője szerződést bontott velük a vállalkozás összeomlott. A felszámolás keretében most eladásra hirdették a vállalkozás gépparkját.

A vállalkozások pénzügyi helyzetének percepcióját vizsgálta a pénzügyi kötelezettségek teljesíthetősége, a finanszírozási nehézségek, a pénzügyi tartalékok szintje, a tevékenység nyereségessége és az azonos ágazatba tartozó, közvetlen versenytársak piacról való kilépési kockázatára vonatkozó percepció szempontjából az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet.

A magyar kis- és középvállalkozások vezetőinek negyede rendszeresen, közel 45 százalékuk legalább egyszer vett már részt nézőként tudásmegosztó online szemináriumokon annak érdekében, hogy az ott megszerzett tudással cége eredményességét növelje. Leginkább a bank és pénzügyi szektorban, az egészségügyben és az építőiparban dolgozók nyitottak a webináriumokra - derül ki a Generali Biztosító kkv-k körében végzett kutatásából.

Európa 10 legnagyobb bankja 2030-ig közel 1500 milliárd dollárnyi zöld hitel kihelyezését tervezi – derül ki az EY nemzetközi tanulmányából, amely több mint 1100 pénzintézet tevékenységét értékelte környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok szerint. Az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok kezelése hazánkban is egyre fontosabb. A Magyar Nemzeti Bank zöld ajánlástervezete lökést adhat, hogy a pénzintézetek a fenntarthatósági szempontokat hangsúlyosabban érvényesítsék üzleti tevékenységükben.

Elemzők szerint 2030-ra az összes vállalat csaknem egynegyede nettó zéró karbonkibocsátással rendelkezik majd. Az európai cégek élen járnak ezen a területen, de más térségek is egyre jobban felzárkóznak.

A döntően közép- és nagyvállalatoknál dolgozó, megkérdezett hazai szakemberek optimisták cégük idei üzleti teljesítményével kapcsolatban, közel 40 százalékuk szerint a forgalmuk még 2021-ben eléri a járvány előtti szintet – derül ki a ’Randstad HR Trends Survey 2021.’ kutatásából. A felmérés szerint a vállalatok 38 százaléka tervezi a jelenlegi dolgozói létszám bővítését 2021-ben, míg harmaduk már az üzleti év első felében így tenne.

A technológiai területen dolgozó nők több mint fele úgy látja, hogy az elmúlt két évben javult a helyzet a nemek közötti egyenlőség terén a munkahelyükön. További 70 százalékuk úgy véli, hogy nem a nemüket, hanem a készségeiket és a tapasztalataikat vették figyelembe, amikor első munkakörükre pályáztak az IT vagy a technológia területén.

2020 végén elmosta a járvány a vásárlók ünnepi rohamát a boltokban. A tavaszi első járványhullámot követően feljebb tornázott eladóhad létszámát a novembertől beléptetett korlátozások ellenére nem csökkentették.

Sokan meg sem jelennek az előre megbeszélt állásinterjún, vagy az utolsó pillanatban gondolják meg magukat és mondják le a munkát. A HR-szakértő szerint 100 interjúalanyból csupán maximum 5 az, aki úgy áll be dolgozni, hogy hosszabb távon ott is marad a munkahelyén.