Visszavetette a gyors talpraállási reményeket a harmadik hullám

Noha 2020-ban a megkérdezett cégvezetők túlnyomó többsége a távoli munkavégzés végleges elterjedését prognosztizálta, a KPMG friss kutatásában, ami már a pandémia harmadik hullámának tanulságait is magába foglalja, már sokkal óvatosabbak voltak. Csak minden hatodik cégvezető nyilatkozott úgy, hogy csökkenteni fogják az irodaterületeiket, és csak a munkatársak ötödét tervezik távoli munkavégzésben foglalkoztatni. Ugyanakkor kétharmaduk azt vallja, hogy ezeket a lépéseket csak akkor érdemes napirendre venni, ha már a kollégák legalább felét beoltották.

Hogyan lehetnek ekkora eltérések a közvélemény-kutatások között?
Magyar Péter miatt ekkora a bizonytalanság?
Milyen módszerrel készülnek a felmérések?

Online Klasszis Klub találkozó élőben Hann Endrével!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Medián ügyvezető igazgatójától!

2024. június 5. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A 2021 KPMG CEO Outlook Pulse felmérés a világ legjelentősebb piacainak meghatározó cégvezetői körében végzett kutatás, amely február és március során 500 cégvezetőt kérdezett három évre előre tekintő üzleti és gazdasági kilátásaikról, valamint az ezeket meghatározó legfontosabb trendekről.

A kutatás tanulsága szerint a megkérdezetteknek közel a fele (45 százalék) 2022 előtt nem tartja valószínűnek, hogy a normalitásba visszazökkenjen az üzlet. Ezzel ellentétben a válaszadók egyharmada (31 százalék) szerint ez az idén még megtörténik. A járvány okozta változások 24 százalék-uk szerint tartós módosulások az üzleti gyakorlatukban.

A munkatársak átoltottsága és a régi-új munkamódszerek optimalizálása foglalkoztatja a közeljövő kapcsán leginkább a CEOkat.

A munkatársak biztonsága és egészségének megóvása a legnagyobb kihívás és feltétele a visszarendeződésnek. 61 százalék-a cégvezetőknek csak azután kezdi az irodába való visszatérés megszervezését, miután a lakosság legalább 50 százalék-a már részesült az oltásban.  Az első számú vezetők többségét (55 százalék) aggasztja a munkavállalók hozzáférése a COVID-19 vakcinához, ami nagyban befolyásolja a kilátásaikat az irodába való visszatérést illetően. Szinte valamennyien (90 százalék) fontolgatják, hogy az oltásban részesülő munkatársaktól nyilatkozatot kérnek, ami segítheti a szervezetet a munkaerő védelmében hozott döntéseikben. Az irodába történő visszatérést követően a cégek egyötöde (21 százalék) további óvintézkedésként tervezi a személyes látogatásra érkezőket is megkérdezni az oltási státuszukról.

A zömmel home office-ból való foglalkoztatás inkább kivétel, mint szabály. A cégek első számú vezetőit foglalkoztatja az új normalitásban való munkavégzési módszertan. A cégek csupán egyötöde (21 százalék) kívánja az új munkatársakat zömmel távolról való munkavégzés keretében foglalkoztatni, ez az arány jelentősen visszaesett a tavalyi 73 százalék-hoz képest. Mindössze tízből hárman (30 százalék) terveznek olyan hibrid megoldással, amely keretében a munkatársak túlnyomó többsége hetente 2-3 napot otthonról dolgozik. A CEO-knak mindössze 17 százalék-a nyilatkozott úgy, hogy csökkenteni fogja az irodai területeket a világjárvány következtében. míg 2020 augusztusában a válaszadók 69 százalék-a állította azt, hogy az elkövetkező három évben csökkenti az irodai területeket.

Az üzleti kilátásokat és kihívásokat illetően a tevékenységüket és annak sikerességét befolyásoló kockázatok élére a kiberbiztonság került. A megváltozott környezetben elsősorban a home office-ra való átállás egyik új kihívása a kibertérből érkező támadások számának növekedése.

A top öt üzleti kockázat az internetbiztonsági kockázat után a szabályozói környezet, az adókockázat, a beszállítói lánc okozta rizikó és a környezeti és klímaváltozás okozta fenyegetettség.

A 2020 őszén az első helyen említett munkaerő kockázat ismét a 2020. év eleji helyén szerepel, azaz a 12. helyen a ’belső nem etikus kulturális kockázat’ mögött. A munkatársak jóllétét nagyobb biztonságban tudják és a távolról való munkavégzés is csökkenti a fenyegetettséget. A CEO-k 51 százalék-a véli úgy, hogy a sokszínűség és annak elfogadása lassabban valósul meg az üzleti életben, mint elvárnák. Nagy figyelmet fordítanak a vállalatvezetők az esélyegyenlőség kérdésének és ilyen szempontból tervezik is a cégüket értékelni és vizsgálni az elkövetkező években.

Az ún. ESG (Enviromental, Social, Governance) szemlélet meghatározóvá vált a szemléletükben. Mivel az idén megrendezésre kerül a COP26 (United Nations Climate Change Conference 2021) és az Amerikai Egyesült Államok újra csatlakozik a Párizsi Klímaegyezményhez, a vezérigazgatók 49 százalék-a szigorúbb ESG gyakorlat bevezetését tervezi. A környezeti (environmental), társadalmi (social) vagy irányítási (governance), azaz ESG - tényezők elengedhetetlenek a hosszútávon is fenntartható növekedéshez. Szinte valamennyi megkérdezett (96 százalék) nagyobb hangsúlyt kíván adni az ESG programok társadalmi (social) elemére. A felsővezetők már nem külső hatásként tekintenek az olyan kockázatokra, mint például a klímaváltozás, hanem ezt is úgy kezelik, mint amivel kapcsolatban konkrét teendőjük van, és vállalatuknak is meg kell tennie mindent a lassítás érdekében. 89 százalék-a a cégvezetőknek a járvány hatására elért fenntarthatósági eredményeket szeretné megtartani.

Az elkövetkező 3 évben a világgazdaság növekedését illetően szkeptikusak a vállalatvezetők, 42 százalékuk számít csupán növekedésre. Saját vállalatuk jövőjét ugyanakkor optimistábban látják, 88 százalékuk prognózisában szerepel növekedés.

Véleményvezér

18 millió forintba kerülő önkéntes munkát talált Hadházy Ákos

18 millió forintba kerülő önkéntes munkát talált Hadházy Ákos 

Önkéntes munka, aminek kapcsán azért a tűzhöz közeliek el tudnak hozni majd 20 millió forintot.
Ez ciki, a kockázati tőkebefektetők még Ukrajnába is szívesebben mennek, mint hozzánk

Ez ciki, a kockázati tőkebefektetők még Ukrajnába is szívesebben mennek, mint hozzánk 

2024 első negyedéve siralmas a magyarországi kockázati befektetések területén.
52 millió forintot tudott magára pakolni a Fidesz-celeb

52 millió forintot tudott magára pakolni a Fidesz-celeb 

Gyönyörű smukkokal domborítanak a szép hölgyek.
Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában 

Van alapja bőven a pedagógusok elégedetlenségének.
Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert

Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert 

Szijjártó Péter és az oroszok különös kapcsolata.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo