A cégalapítási és megszűnési statisztikákból jól kivehető, hogy a járvány hatására nem emelkedett meg drasztikusan a megszűnő vállalkozások száma és ezzel együtt a cégalapítási kedv sem esett vissza – derül ki az OPTEN céginformációs szolgáltató adataiból.

Míg 2020 márciusában 2340 ilyen profilú vállalkozás működött hazánkban, 2021 márciusában 2305. Az alacsony cégmegszűnési adatokat azonban árnyalja, hogy a járvány miatt a kényszertörléseket jelenleg szüneteltetik, így enélkül valószínűleg több vállalkozás szűnt volna meg a vizsgált időszakban.

Időszak	Cégek száma (db)	Cégalapítások száma (db)	Megszűnések száma (db)	Alkalmazotti létszám (fő)
2020. március	2 340	12	15	4 176
2020. április	2 331	6	9	4 047
2020. május	2 328	6	16	4 021
2020. június	2 319	7	11	3 785
2020. július	2 323	15	13	3 633
2020. augusztus	2 312	2	8	3 719
2020. szeptember	2 309	5	13	3 807
2020. október	2 308	12	10	3 775
2020. november	2 311	13	12	3 804
2020. december	2 309	10	6	3 668
2021. január	2 310	7	10	3 807
2021. február	2 312	12	11	3 689
2021. március	2 305	4	2	3 659

Az adott időszak cégfluktuációs index (CFI) értéke 10,71, ami az országos átlag (13,34) alatt van. A turbulencia ebben a szektorban csekélyebb az átlagosnál, a cégek nem cserélődnek olyan gyorsan. Ahol igazán érzékelhető a járvány hatása az a dolgozói létszám alakulása. Tavaly március óta több mint 500 fővel kevesebb alkalmazottat jelentettek le az érintett társas vállalkozások. Sok cég kényszerült a rendezvények elmaradása miatt megválni dolgozóinak jelentős részétől. Természetesen erre az ágazatra is igaz, hogy rendkívül különböző helyzetben érte őket a járvány.

Azok a cégek, amelyek egyrészt jelentősebb tartalékokkal rendelkeztek és nem kizárólag foglalkoztak rendezvényszervezéssel, könnyebben vészelhették át az elmúlt 12 hónapot, mint azok, amelyeknek nem volt más üzleti tevékenysége és nem rendelkeztek a likviditásuk fenntartásához szükséges mobilizálható tőkével.

Bevéltet szerezni, de hogyan? 

A túlélés rákényszerítette a piac szereplőit, hogy innovatív megoldásokkal próbáljanak bevételhez jutni. Ezek lehetnek különböző online rendezvények, koncertek, konferenciák, melyekben jelentős szerepet kap az interaktivitás. Ugyanakkor ezek a megoldások csak részben váltják ki a klasszikus rendezvényeket jellemző, személyes interakciót és a feel-and-touch élményét.

Az ágazat túlélésének biztosítása érdekében a szektor elsőként kapta meg a járulékcsökkentési kedvezményt, ugyanakkor a szakmai érdekképviseletet ellátó Magyarországi Rendezvényszervezők és – szolgáltatók Szövetsége (MARESZ) összefogásban a vendéglátás és turizmus területén működő hasonló szervezetekkel további támogatásért lobbizik a kormánynál.

Javaslataik közé tartozik, többek között a bértámogatás mértékének 75 százalékos szintre emelése, a felmerült közmű és bérleti díjak 50 százalékának visszatérítése, a reprezentációs adók és járulékok eltörlése, valamint egy 2019-es befizetett Áfa alapú vissza nem térítendő támogatási rendszer kialakítása a pandémia okozta árbevétel kiesés kompenzálására.

A piac szereplői mindezek mellett természetesen a korlátozások minél korábbi feloldásában reménykednek, hiszen hosszú távon kizárólag ez biztosíthatja a vállalkozások működőképességét. A kérdés az, hogy az időközben a szektort elhagyó szakembereket sikerül-e visszacsábítani a hazai rendezvényszervezőknek – zárja elemzését Hantos Zoltán, a céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.