Az elmúlt félévre és a következő félévre vonatkozóan a vállalkozások hasonlóan ítélik meg a pénzügyi kötelezettségek teljesíthetőségét. A cégek közel fele nem tapasztalt nehézséget vagy nem számít semmilyen nehézségre ezen a téren, közel harmaduk pedig a korábbihoz hasonlónak ítélte helyzetét ebből a szempontból. 2020 második félévében a vállalkozások 16 százalékának, 2021 első félévében pedig várhatóan 15 százalékuk számára vált/válik nehezebbé pénzügyi kötelezettségeik teljesítése a korábbiakhoz képest.
Ágazatok szerint legkevésbé a kereskedelmi cégek szembesültek problémákkal a pénzügyi kötelezettségeik teljesíthetősége szempontjából és legkevésbé ezek a cégek számítanak nehézségekre. Noha mind a múlt félévre, mind a következő félévre vonatkozóan az építőipari cégek körében a legalacsonyabb azon vállalkozások aránya, amelyek egyáltalán nem tapasztaltak pénzügyi nehézségeket (39, illetve 35 százalék), a szolgáltató cégek körében kiemelkedően a legmagasabb azon vállalkozások aránya, amelyek számára nehezebbé vált/válik (25, illetve 23 százalék) a pénzügyi kötelezettségek teljesítése.
Azon vállalkozások körében, amelyek 2020 második félévében szembesültek valamilyen pénzügyi nehézséggel, részletesen is rákérdeztünk a probléma típusára. A legtöbb vállalkozásnak a 2021 januárját megelőző hónapokban a megrendelt termékek és szolgáltatások, illetve alapanyagok kifizetése jelentette a legnagyobb pénzügyi problémát, a cégek 13–13 százalékának érdemi, a vállalat működését veszélyeztető nehézségeket okoztak, további 27, illetve 26 százaléknak pedig kisebb nehézségeket okoztak ezek a kötelezettségek, de nem veszélyeztették a vállalat működését. A vállalkozások egyéb állandó költségeinek fizetése (pl. iroda/ üzlethelyiség bérlése, fenntartása) a pénzügyi nehézségekkel szembesülő vállalkozások 14 százalékának okozott érdemi nehézséget, 23 százalékuknak pedig kisebb nehézséget jelentett. Az adók, járulékok befizetése a vállalatok 13 százalékának érdemi, 19 százalékának kisebb nehézséget okozott, míg a munkabérek kifizetése 11 százalék számára volt érdemi, a vállalat működését veszélyeztető nehézség, 19 százaléknak pedig kisebb, de a vállalat működését nem veszélyeztető nehézség.
Pénzügyi tartalékok szintje
A pénzügyi tartalékok szintjének alakulását a saját cég mellett a megrendelőkre, a beszállítókra, illetve az azonos ágazatba tartozó versenytársakra vonatkozóan külön-külön vizsgáltuk.
A tartalékok szintjét 2021. első féléve folyamán optimistábban ítélik meg a cégvezetők 2020. második félévéhez képest, az összes vizsgált vállalati csoportban. A különbség azonban inkább abból fakad, hogy a következő félévben nagyobb arányban számítanak a cégvezetők a pénzügyi tartalékok stagnálására a múlt félévhez képest az összes vizsgált csoportra (megrendelőik, beszállítóik, azonos ágazatba tartozó versenytársaik) vonatkozóan, saját cégük esetén azonban a következő félév folyamán kisebb mértékben várják a tartalékok növekedését (13 százalék), mint amennyire az jellemző volt 2020 második félévében (18 százalék).
A tartalékok teljes hiányára, illetve jelentős csökkenésére mind a múlt, mind a következő félévre vonatkozóan legmagasabb arányban (31, illetve 19 százalék) saját cégük esetén számítanak a válaszadók. Ugyanakkor a múlt félévre vonatkozóan szintén a saját cég esetén a legmagasabb azok aránya, akik a pénzügyi tartalékok szintjének növekedésére számítanak (18 százalék). A következő félévre vonatkozóan a saját cég esetén a legmagasabb azon cégvezetők aránya (51 százalék), akik nem várnak változást a pénzügyi tartalékok szintje szempontjából.
Mind az elmúlt, mind a következő félévre vonatkozóan kitűnik, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi tartalékok szempontjából szintén a szolgáltató cégek vannak a legkedvezőtlenebb helyzetben. A múlt félév esetén a szolgáltató cégek 59 százaléka számolt be a tartalékok csökkenéséről, vagy arról, hogy egyáltalán nincsen tartalékuk, és a következő félév során is erre számít 46 százalékuk.
A többi vizsgált ágazatba tartozó vállalkozások között nem tapasztalható számottevő különbség a tartalékok megítélése szempontjából, de látható, hogy mind 2020 második, mind 2021 első féléve esetén az építőipari cégek körében a legalacsonyabb azon vállalkozások aránya (6 százalék, illetve 5 százalék), amelyek egyáltalán nem rendelkeznek tartalékokkal.
A tevékenység nyereségessége
A cégvezetők 2019, illetve 2020 azonos időszakaihoz képest mind 2020 második félévét, mind 2021 első félévét pozitívabban ítélik meg a saját vállalkozásukra vonatkozóan, a cég által végzett fő tevékenység nyereségességének mértéke szempontjából, az azonos ágazatba tartozó versenytársaikhoz viszonyítva, a különbség ugyanakkor nem jelentős. A 2021 első félévére vonatkozó várakozások egyértelműen pozitívabbak mind a saját cégre, mind az azonos ágazatba tartozó versenytársakra vonatkozóan 2020 második félévéhez képest.
2021 első féléve folyamán 2020 első félévéhez viszonyítva a vállalatvezetők 37 százaléka a nyereségesség mértékének növekedésére számít saját cége esetén, míg a versenytársakra vonatozóan 39 százalék ez az arány. Saját cége esetén 44 százalék vélekedett úgy, hogy a nyereségesség nem fog változni a következő félévben, a versenytársakra vonatkozóan pedig 38 százalék számított erre. A saját vállalkozásra vonatkozóan 16 százalék számít a nyereségesség csökkenésére 2021 első félévében, a versenytársakra vonatkozóan pedig 21 százalék. Mindössze 3 százalék várja azt, hogy cége veszteségessé válik, a versenytársakra vonatkozóan pedig 2 százalék számít erre.
2020 második félévében – 2019 második félévéhez viszonyítva – egyértelműen látható, hogy a szolgáltató cégek voltak a legkedvezőtlenebb helyzetben, míg az építőipariak a leginkább kedvező helyzetben a nyereségesség szempontjából. A szolgáltató cégek 41 százaléka a nyereségesség csökkenéséről számolt be, míg növekedésről mindössze 13 százalék, emellett 8 százalékuk jelezte, hogy veszteségessé vált a működésük.
Ezek az arányok az építőiparban rendre 28 százalék, 50 százalék, illetve 6 százalék voltak. 2021 első félévére – 2020 első félévéhez viszonyítva – viszont a feldolgozóipari cégek várakozásai a legoptimistábbak a nyereségesség tekintetében, 45 százalékuk javulásra számít, 37 százalékuk pedig stagnálásra, míg 18 százalékuk vár nyereségesség-csökkenést, 1 százalék pedig arra számít, hogy veszteségessé válik tevékenysége.
A mostani félévre vonatkozóan legkevésbé az építőipari cégek nyereségesség-várakozásai optimisták, elsősorban azért, mert körükben a legnagyobb (59 százalék) a stagnálásra számító vállalkozások aránya. A szolgáltató cégek 35 százaléka a nyereségesség javulására számít, 45 százalékuk nem vár változást, 13 százalék számít csökkenésre, 7 százalékuk pedig (ami a legmagasabb arány) arra számít, hogy tevékenysége veszteséges lesz.
Az exportaktivitás növekedésével párhuzamosan a cégvezetők egyre optimistábban látják a vállalkozásuk által végzett fő tevékenység nyereségességének mértékét. Ez 2020 második félévében is teljesült 2019 azonos időszakához viszonyítva, 2021 első félévében pedig várhatóan tovább erősödik ez a tendencia 2020 első félévéhez viszonyítva, ami összefügg azzal is, hogy a koronavírus-járvány kitörését követő első korlátozó intézkedések 2020 tavaszán elsőként a globális szállítási láncokba erőteljesebben beágyazott, exportáló vállalatokat érintették súlyosabban, így ezen vállalatok vezetői alacsonyabb bázissal számolhattak az idei év első félévére vonatkozó várakozásaik megfogalmazása során.
A piacról való kilépés és a tevékenység felfüggesztésének kockázata
Annak érdekében, hogy áttételes képet kapjunk arról, hogyan ítélik meg a vállalatvezetők a csődkockázat szintjét saját tevékenységi területükön, megkérdeztük a válaszadókat, milyen mértékben számítanak arra, hogy az azonos ágazatba tartozó, hasonló tevékenységet végző versenytársaik a következő félév folyamán kilépnek a piacról, felfüggesztik tevékenységüket.
Ennek alapján a vállalatvezetők több mint fele (57 százalék) egyáltalán nem tartja valószínűnek versenytársai piaci kilépését a közeljövőben, míg mindössze 3 százalékuk tartja nagyon valószínűnek, hogy lesz olyan versenytársa, amely felfüggeszti tevékenységét 2021 első félévében. Azok körében, akik nem zárták ki, hogy előfordulhat versenytársaik piaci kilépése, rákérdeztünk arra is, hogy milyen arányban számítanak erre az eseményre (várhatóan versenytársai mekkora részét fogja érinteni a tevékenység felfüggesztése). Ez az arány 16 százalék átlagosan, azaz azok a cégvezetők, akik szerint előfordulhat versenytársaik piaci kilépése, arra számítanak, hogy minden hatodik hasonló tevékenységet végző cég érintett lehet ebben.
Legkevésbé a kereskedelmi cégek vezetői számítanak versenytársaik piaci kilépésére a következő hónapok folyamán, míg leginkább az építőipari vállalkozások vezetői tartják valószínűnek, hogy közvetlen versenytársaik felfüggesztik tevékenységüket a következő fél évben. Leginkább az 50–99 fő közötti cégek vezetői számítanak versenytársaik piaci kilépésére a következő hónapok folyamán, míg legkevésbé a 250 fő feletti nagyvállalatok vezetői tartják valószínűnek, hogy közvetlen versenytársaik felfüggesztik tevékenységüket a következő fél évben.
