Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) negyedéves vállalati konjunktúrafelmérése szerint a tavaly áprilisi eredményeket nagy mértékben befolyásolták a koronavírus-járványra és az ezzel összefüggő gazdasági leállásra vonatkozó első benyomások, tapasztalatok, a júliusi és az októberi adatok pedig már a kijárási korlátozások feloldását követő újraindulással kapcsolatos tapasztalatokat is mutatták. A 2021. januári adatok a járvány második hulláma következtében bevezetett korlátozások hatásait is tartalmazzák.
A GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely a vállalkozók számára az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra, szubjektív helyzetértékelésükre támaszkodik.
Kiszámíthatatlan minden
A Negyedéves Bizonytalansági Mutató értéke 43 pontos szinten áll, amely 2 ponttal magasabb az előző két negyedévben tapasztalt értéknél. Ez arra utal, hogy a hazai vállalkozások helyzetértékelése a 2020. áprilisi, kiugró mértékű bizonytalanságot tükröző adathoz képest (52 pont) továbbra is egyöntetűbb, ugyanakkor a járványhelyzetből adódó kiszámíthatatlanság a vállalatvezetői véleményekben továbbra is érzékelhető, enyhén növekvő mértékű.
A Negyedéves Konjunktúramutató értéke az építőipari vállalkozások esetében a legmagasabb (+22 pont), a feldolgozóipari cégek körében +20, a kereskedelmi cégek esetében +18 pont, míg a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó cégek körében (+8 ponttal) a legalacsonyabb. Az előző negyedévhez képest az építőipari vállalatok esetében 17, a kereskedelemben 9, a feldolgozóipari cégek körében 8 pontos emelkedés tapasztalható, míg a szolgáltató cégek körében stagnált a mutató.
A Negyedéves Konjunktúramutató tíz komponensből áll:
- jelenlegi/várható üzleti helyzet;
- jelenlegi/várható jövedelmezőség;
- beruházási aktivitás várható alakulása;
- jelenlegi rendelésállomány;
- elmúlt féléves/várható termelési szint;
- létszám várható változása;
- kapacitáskihasználás várható alakulása.
Az előző év azonos időszakához képest viszont – a létszámvárakozások kivételével, amely esetében a mutató értéke 5 ponttal magasabb 2020. januári szintjéhez képest – minden mutató tekintetében negatívabb a vállalatok helyzetértékelése. Megállapítható – összefüggésben a koronavírus-járvány gazdasági következményeivel –, hogy a legnagyobbjobban az elmúlt féléves termelési szint megítélése romlott az egy évvel ezelőtti időszakhoz viszonyítva.
A 2021. januári adatok alapján a várható kapacitáskihasználtság kivételével a nagyvállalatok rendre optimistábban ítélik meg helyzetüket a kis- és középvállalkozásokhoz viszonyítva. A legjelentősebb különbség (19 pont) a jelenlegi rendelésállomány értékelése esetében tapasztalható. A 250 fő feletti nagyvállalatok általában a többi mutató esetén is számottevően (legalább 10 ponttal) optimistábban látják jelenlegi pozícióikat a kis- és középvállalkozásokhoz képest, kivéve az elmúlt félév termelési szintjét és a várható kapacitáskihasználtságot.
Összességében 2020 áprilisához viszonyítva a nagyvállalatok és a kis- és középvállalkozások körében egyaránt számottevően növekedett a legtöbb vizsgált mutató értéke, egyedül az elmúlt időszak termelési szintjének megítélése – összefüggésben a koronavírus-járvány korlátozása érdekében bevezetett tavaszi és őszi-téli intézkedések gazdasági hatásaival és következményeivel – alacsonyabb továbbra is mindkét kategóriában az áprilisi adatfelvételhez képest.
Októberhez viszonyítva a kis- és középvállalkozások körében a jelenlegi rendelésállomány, a jelenlegi üzleti helyzet, a jelenlegi jövedelmezőség és a beruházások várható szintjének mutatója romlott, míg a többi indikátor tovább javult az áprilisi mélypontot követően. A nagyvállalatok körében októberhez viszonyítva a jelenlegi rendelésállomány, a beruházások és a jövedelmezőség várható szintjének megítélése kivételével a többi indikátor egyaránt emelkedett.
| Készült a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. támogatásával. |
