2021 februárjában 738 építőipari cégalapítás került közzétételre, ami még a 2000-es évek építőipari cégalapítási hullámain is messze túltesz. „Az építőipar hónapról hónapra szállít érdekességeket, és voltak arra utaló jelek, hogy a cégalapítási értékek magasan lesznek az ágazatban 2021-ben is, de a februári cégalapítási érték ezekkel együtt is igen komoly meglepetésnek számít” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató elemzője.
A most februári érték messze meghaladja az előző évek szintén magas cégalapítási értékeit is, de még az eddigi rekorder 2008-as havi cégalapítási átlagot is több mint 40 százalékkal felülmúlja. A magas cégalapítási számokban több hatás együttesen érvényesül. Egyrészt az ágazat magas és növekvő cégbejegyzési számokat produkál évek óta, másrészt a koronavírus járvány hatására sok új vállalkozó kényszerült erre pályára, harmadrészt a kormányzati ösztönzőprogramok a fehéredés irányába tolják a szektort.
A szektor nem tartozott a szerencsésebb ágazatok közé a koronavírus járvány hatásait vizsgálva, de a 2020 májusi mélypont óta folyamatosan növekedőben van az ágazat termelése. Egészen annyira felkúszott az érték, hogy a 2021 januári termelés 11 százalékkal meghaladja a 2020 januári, azaz a koronavírus előtti időszakot is. Érdemes azonban hozzátenni, hogy a 2020 januári érték nem mondható kimondottan magas bázisnak, de a termelési volumen dinamikája ezzel együtt is igen bíztatónak tűnik.
A februári cégalapítási érték vélhetően azért is lett ilyen magas, mert sok építőipari vállalkozó év elején szembesült csak azzal, milyen feltételekkel tud erre az új termelési hullámra becsatlakozni. A kormányzati felújítás-ösztönző program adminisztrációs, számlaadási kötelezettségei miatt fehéredés irányába indít olyan kivitelezőket is, akik eddig nem feltétlen rendelkeztek saját vállalkozással. Nagy kérdés azonban, hogy ezek a vállalkozások hogyan teljesítenek hosszú távon. Kétségtelen, hogy a szektor fehéredése fontos cél, de a vállalkozások indítása és üzemeltetése nem triviális feladat sok új szereplő számára, így a stabil cégbázis eléréséig még hosszú út vezet. Különösen érdekes a szektorba lépő vállalkozók helyzete a koronavírus harmadik hullámának figyelembevételével.
Nem éppen rózsás a hangulat
Nyilvánvalóan a „home office” kevésbé jellemző erre a szektorra, és a vírus terjedése hátráltathatja közvetlenül is a szektort, a válsághelyzet elhúzódása pedig a beruházások általános elmaradásához is vezethet. Az ágazatban uralkodó hangulat nem nevezhető pozitívnak, de európai kitekintésben nézve még így is valamivel bizakodóbbak a hazai vállalkozók, mint az EU-s szektortársaik.
Ugyan a cégtörlések száma alacsonynak mondható továbbra is, mind a korábbi évek törléseihez képest, mind a cégalapításokhoz képest is, ezzel együtt a többi céginformációs mutató már kellemetlenebb jelenségekről árulkodik. A cégtörlések száma ugyanis továbbra is a kényszertörlés intézményének szüneteltetése miatt alacsony, így ez kevésbé releváns mutatónak számít jelenleg. Összességében 170 megszüntetésre irányuló eljárás zárult a cég törlésével a hónapban. Ezzel szemben az újonnan induló felszámolások száma már kimondottan magasnak számít. Egy hónap alatt 105 felszámolási eljárás került közzétételre az ágazatban, ami 5 éves rekordnak számít. A hátrahagyott tartozások és kifizetetlen számlák tehát továbbra is nehezítik egyes szereplők működését, a hitelezők pedig sok esetben indítanak felszámolást partnereik ellen.
Trendkövető február
A januári magas végelszámolási érték után a vártaknak megfelelően normalizálódott valamelyest a végelszámolások száma. Februárban csupán 50 vállalkozás kezdeményezte saját vállalkozásának megszűntetését, ami illeszkedik az előző évek trendjébe A végrehajtásokat nézve is trendkövetőnek nevezhető a február, a hónapban 748 társas vállalkozás ellen indult végrehajtás. Bár az adatok trendbe illeszkednek, mind két érték magasnak számít a szektor szereplőinek számához mérten.
A cégbejegyzések és a megszüntetésre irányuló eljárások eredőjeként tovább növekedett az ágazatban a társas vállalkozások száma. Jelenleg mintegy 58 ezer társas vállalkozás működik a szektorban, és ha a tendencia folytatódik, akkor a 2021-es év végére már e tekintetben is rekordot regisztrálhatunk majd. Az eddigi csúcstartó a 2011-es záróérték, amikor még több mint 61 ezer vállalkozás működött az ágazatban. Ez a rekorddöntés leginkább azon múlik, hogy a kényszertörlések mikor tudnak újra indulni, és mennyi idő alatt dolgozzák le a felhalmozott hátralékot.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) februárra vonatkozó értéke átlagosan 20 százalék körül mozgott az építőiparban. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Fejér, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyékben érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye produkálta.
Megye | Alapítások | Megszűnések | Felszámolások* | Opten - CFI |
Fejér | 18 | 6 | 1 | 13,82% |
Győr-Moson-Sopron | 23 | 6 | 10 | 15,85% |
Veszprém | 16 | 2 | 0 | 15,92% |
Baranya | 17 | 6 | 1 | 17,26% |
Zala | 10 | 5 | 1 | 17,87% |
Hajdú-Bihar | 25 | 8 | 2 | 18,87% |
Békés | 12 | 1 | 2 | 19,12% |
Pest | 128 | 26 | 11 | 19,28% |
Főváros | 215 | 47 | 38 | 19,58% |
Csongrád-Csanád | 23 | 3 | 8 | 19,65% |
Tolna | 12 | 3 | 2 | 19,78% |
Vas | 14 | 1 | 1 | 19,85% |
Somogy | 14 | 3 | 1 | 20,36% |
Borsod-Abaúj-Zemplén | 45 | 2 | 2 | 23,73% |
Komárom-Esztergom | 24 | 7 | 0 | 23,91% |
Bács-Kiskun | 34 | 5 | 5 | 24,21% |
Nógrád | 12 | 4 | 3 | 30,67% |
Jász-Nagykun-Szolnok | 20 | 12 | 4 | 31,19% |
Heves | 21 | 11 | 9 | 34,91% |
Szabolcs-Szatmár-Bereg | 55 | 12 | 4 | 39,32% |
ÖSSZESEN | 738 | 170 | 105 | 22,26% |