A Deloitte Globális Humán Erőforrás Trendek kutatása 11 éves múltra tekint vissza, amelyben idén először került túlsúlyba az üzleti vezetők véleménye, reflektálva az elmúlt év kihívásaira. A kutatás adatfelvétele 2020. szeptember-október volt, így a koronavírus-járvány tapasztalatai erősen éreztetik hatásukat. A megkérdezettek válaszaiból kiderültek a COVID-19 első és második hullámával terhelt 2020-as év legfontosabb tanulságai. Többek között, hogy valódi értelmet nyertek a vészhelyzeti forgatókönyvek, felértékelődött a munkavállalói egészség és biztonság, és nem túlzás azt állítani, hogy 2 évnyi digitális transzformáció zajlott le a szervezetekben 2 hónap alatt.

A vezetők véleménye szerint a szcenárióalapú gondolkodás versenyelőnyt jelent, mivel segítette a gyors alkalmazkodást. Előtérbe került a munkavállalók egészsége: a legtöbb nagy szervezeteben kérdés és korlát nélkül tettek meg mindent, hogy a kollégák egészségét maximálisan megóvják. A humán fókusz erősödésének trendje kapott ezzel újabb lendületet. A cégeknek és szervezeteknek közben olyan transzformációkat sikerült rövid idő alatt megvalósítaniuk, amelyeket korábban, ha egyáltalán reálisnak gondoltak, akkor is csak évek horizontján terveztek.

„Általános tanulság, hogy azok a szervezetek tudták sikeresen venni a hirtelen jelentkező változásokat és kihívásokat, amelyekre az ambícióközpontú gondolkodás a jellemző – ők eredményesebbek voltak, mint azok, akik túlélő gondolkodásra váltottak a hatások következtében. Várhatóan a jövőben is szembesülünk hasonló helyzetekkel, és ezekben az ambíció fókusz segíthet jobban helytállni” – mondta Csépai Martin, a Deloitte HR tanácsadási üzletágának igazgatója.

A felmérés eredményei alapján két alapvető szervezeti hozzáállást lehet megkülönböztetni, a túlélő és az ambiciózus megközelítést. Előbbit rövidtávú, „most” fókuszú gondolkodás jellemzi, amely a változásokra és új hatásokra zavaró tényezőként tekint. Az ilyen szervezetek arra törekednek, hogy minél gyorsabban túljussanak a helyzeten, és működésük visszatérjen a megszokott kerékvágásba. Bár ez a szemlélet is sikeres lehet, a felmérésből kiderült, hogy a COVID-19 okozta jelen környezeti körülmények között az ambiciózus hozzáállást képviselő szervezetek voltak sikeresebbek. Ők a változásra katalizátorként tekintenek, tudatosan arra törekedve, hogy a jövőjüket maguk alakítsák, és a lehetőségekből kihozzák a maximumot.

A szcenárió fókuszú gondolkodás egyre jobban erősödik az üzleti vezetők körében is: a felmérés eredményei alapján jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik elkezdtek forgatókönyvekben gondolkodni: a COVID-19 előtti 23 százalékról 47 százalékra nőtt arányuk. Ezzel párhuzamosan erősödik az a nézet, hogy radikálisan újra kell gondolni a munkavégzést.

„Míg a tavalyi évre a jövő „demojaként” tekintettünk, addig 2021 a munka világának fenntartható újra-értelmezéséről és tudatos alakításáról szól. Nem lesz elég pusztán arra készülnünk, hogy kicsit máshogyan térünk vissza a korábban megszokott munkavégzési ritmusba és helyszínekre, alapjaiban kell átgondoljuk, hogy mit jelentsen a munkahely, hogyan zajlik az értékteremtés” – mondta Uzsák Éva Virág, a Deloitte HR tanácsadási üzletágának Future of Work témákért felelős szenior menedzsere.

5 jövőformáló trend

A kutatás eredményei alapján a Deloitte szakértői 5 olyan trendet vázolnak fel, amelyek közül néhány a magyar valóságban még távolinak tűnhet, a tapasztalatok szerint azonban a globális szervezeti trendek 3-5 éves időtávon jellemzően megjelennek a hazai gyakorlatokban is, ezért érdemes már most tudatosan figyelni ezekre.

Integrált well-being design. A munka és magánélet közötti egyensúlyozás helyett el kell mozdulni ezek összehangolása felé. Ehhez a szervezet, a csapat és egyén szintjén is kell irányokat meghatározni és lépéseket tenni, de nagyban felértékelődik a csapat szerepe. Fontos, hogy az integrált megközelítés háttérében a teljesítményszemlélet áll: az a cél, hogy munkavállalók a legjobbat tudják kihozni magukból összességében.

Superteamek. A különböző hátterű, gondolkodású emberekből álló, heterogén csapatok kiemelkedően magas teljesítményt nyújtanak kríziskezelésben, problémamegoldásban, és új megoldások kialakításában. Fontos, hogy a superteamek ma már nem csak emberekből állnak, hanem a technológiai megoldások is „teljes értékű csapattagként” integrálódnak. Már valós példák vannak arra, amikor a technológia és az ember egymást támogatva, egy csapatban dolgoznak, mindkét szereplő legfontosabb erősségeinek kiaknázását lehetővé téve.

Potenciál fókuszú képzés-fejlesztés. A téma már évek óta középpontban van a szervezetekben, az új megközelítés most a belső munkaerő-piacok kialakításának irányába tereli a figyelmet. Ez nagyobb teret ad a szabad választáson és egyéni motivációkon is alapuló belső munkaerőáramlásnak, hozzájárulva a szervezeti igényekhez való sokkal rugalmasabb reagálás képességének erősítéséhez. A trend alakulásában a GIG economy működési mechanizmusaiból történő tanulás is szerepet játszik.

Prediktív munkaerő tervezés. Az adatalapú működés a munkaerőhöz kapcsolódó elemzések felhasználásának új irányait is kijelölte. Egyre nagyobb szerepet kapnak a prediktív analitikák. Az elemzések célja a munkavállalókban rejlő potenciál részletesebb megértése, és a munkaerő-ökoszisztéma átfogóbb feltérképezése. Folyamatosan nyomon lehet követni a vállalati kultúrát és értékeket, a munkáltatói márkát, a munkavállalói sokszínűséget és bevonás szintjét, annak jellemzőit, megítélését, kockázatait.

A HR változó szerepe. A humán erőforrás menedzsmentnek megkérdőjelezhetetlen és előre mozdító szerepe van az átalakulásban. A humán erőforrások mellett itt is megjelennek a technológiai erőforrások, amelyek új szintre emelik a HR-t, elmozdítva a fókuszt és teret nyitva új HR funkcióknak, lényegesen erősebb humán fókusszal.