A koronavírus terjedése és a járvány megakadályozására tett intézkedések az ellátási láncok megszakadásához és a kereslet hirtelen visszaeséséhez vezettek bizonyos iparágakban. Ez előre nem látott bevétel- és profitkiesést eredményezett a legtöbb szektorban, amire a meglévő transzferárképzési modellek nem voltak felkészülve. A BDO alábbi összefoglalója bemutatja, hogy a NAV múlt héten kiadott iránymutatása milyen válaszokat ad a felmerülő transzferár kérdésekre.

A stressz, vagyis az olyan helyzetek, amikor úgy érezzük, képtelenek vagyunk megküzdeni az elénk tornyosuló kihívással, ráadásul a veszteség lehetősége is feszültséget kelt bennünk, az életünk és a munkánk szerves része – ez a koronavírus-járvány kitörése óta fokozottan igaz. A stressz kezelése nem csak a munkavállalók feladata, abból a munkaadóknak is szükséges kivenni a részüket. Milyen eszközök állnak ehhez a vezetők, HR-esek rendelkezésére? Geszvein Erika tanácsadó szakpszichológus, és Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR vezetője mondja el véleményét.

Gulyás Gergely miniszter szerint nagyobb kockázatot jelent a gazdaság leállása, mint az egészségügyi veszély.

Folyamatosan nő a gazdasági szereplők száma Magyarországon, az utóbbi időben főként az egyéni vállalkozók száma nőtt – derült ki többek között a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarországot bemutató összefoglalójából. A magyar gazdaság teljesítményének jelentős részét továbbra is a nagyvállalatok adják, bár némi elmozdulás a kisebb létszámmal dolgozó hazai vállalkozások irányába.

A koronavírus-világjárvány miatt bevezetett utazási korlátozások lazítását sürgetik a német gazdaság vezető vállalkozói érdekképviseletei a szövetségi kormánytól és az európai partnerektől egy hétfőn ismertetett felhívásban.

Csökkent a cégek kapacitás-kihasználtsága a koronavírus-járvány hatására - közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) elemzését.

A járvány hatására felerősödött a fogyasztók igénye arra, hogy a vállalatok konkrét lépéseket tegyenek a környezetükért. A K&H Bank a K&H családi vállalatok kiválósági díjjal idén azokat a cégeket ismeri el, akik a koronavírus-járvány kihívásaira adtak példamutató fenntartható megoldást. A jelentkezési határidőt a bank meghosszabbította.

Miközben a világ kis- és mikrovállalkozásai továbbra is érzik a COVID-19 pénzügyi hatásait, egy dolog nyilvánvalóvá vált: a túléléshez elengedhetetlen az eladáshelyi fizetési élmény átgondolása.

Megjelent a cégek biztonságos működését segítő Vállalati Fehér Könyv. A kamarákkal, vállalkozói érdekképviseletekkel együtt összeállított útmutatóban nemzetközi példákon keresztül mutatják be, a koronavírus-válság második fázisában milyen intézkedéseket hozhatnak a cégek annak érdekében, hogy működésüket fenntarthassák.

A koronavírus új helyzet elé állította a vállalatokat. Többek között feladta a leckét a cégvezetőknek: hogyan lehet emberileg élhető, a munka szempontjából produktív környezetet biztosítani, amely Covid-biztos is. Mára a munkáltatói helytállás egyik legfőbb mérője az lett, hogyan reagálnak a cégek a vírushelyzet okozta megváltozott körülményekre. A munkaszervezés újraértelmezésének lehetőségeit kutatta a HR Fest a Telenorral közösen szervezett kerekasztal-beszélgetésén újságíró, szervezetfejlesztő és irodapiaci szakember közreműködésével. 

Visszaesett a hazai nagyvállalatok árbevétel-és profitvárakozása a következő egy évre vonatkozóan, ugyanis a cégek átlagosan 0,4 százalékos árbevétel- és 2,6 százalékos profitcsökkenést várnak – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index adataiból. Ezzel szemben a gazdasági környezet megítélésére csak rövid távon van hatással a koronavírus-járvány, amiben vélhetően a kormányzati intézkedéseknek pozitív szerepe van. A cégek harmada szerint javulni fog a gazdasági környezet a következő egy évben, három éves időtávon pedig nem számolnak a járvány hatásaival.

Szeptember 18-ig pályázhatnak a startupokat felkaroló inkubátorok szakértői tevékenységeik és mentorálási szolgáltatásaik támogatására a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által meghirdetett kétmilliárd forint keretösszegű Startup Factory felhívásra - közölte a hivatal elnöke.

A koronavírus-válság enyhítését célzó Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében meghirdetett munkahelyvédelmi bértámogatás és k+f+i bértámogatás eddig közel 15 ezer vállalkozás esetén járult hozzá a munkavállalók megtartásához: mostanáig 225 ezer munkavállaló után több mint 50 milliárd forint értékben igényelték e támogatásokat a cégek. Mindkét bértámogatási forma esetében még közel három hétig, augusztus végéig lehet benyújtani az igényeket – tájékozatott Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A gazdaság részleges újraéledésével a cégek várakozásai is javultak az idei évre, ugyanis a K&H júniusi felmérése alapján a hazai kis- és középvállalkozások közel fele optimista saját helyzetét tekintve. Mivel a vírus miatt bevezetett intézkedések – mint például a csökkentett munkaidő és a home office – sok vállalkozás esetében hatékonynak bizonyultak, így ezek megmaradhatnak a jövőben is.

Jelentősen emelkedett a végelszámolások száma, miközben csökkent a kényszertörléseké 2020 első félévében az egy évvel korábbi időszakhoz képest – derül ki a Bisnode cégcsoport 2020 június végi adataiból. A vállalkozások száma tovább esett, 7272-vel kevesebb működött idén, mint 2019 első felében. Csak három iparágban lett több a cég, de ott is csak kis mértékben.

Az Accenture legújabb jelentése szerint a világ cégvezetőinek kétharmada arra számít, hogy az európai piac viszonylag gyorsan talpra áll a COVID-19 járvány okozta gazdasági válságból. Azonban a mostani bizonytalan helyzetben fennáll a veszélye annak, hogy a vállalatvezetők túl sokáig fókuszálnak a védekezésre. Nem csak rövid távon eszközölnek megtakarításokat a készpénzállományban, hanem a hosszú távú növekedéshez szükséges beruházásokat is alulfinanszírozzák. A kutatás-fejlesztés nem szünetel ugyan, de a vezetők nem erőltetik a nagyszabású, áttörést jelentő innovációkat, és továbbra is nagymértékben támaszkodnak a kormányzati támogatásokra.

Bár sokszor hasonlítják gazdasági szempontból a jelenlegi koronavírusjárvány-helyzetet a 2008-as válsághoz, a családi vállalatoknál az látható, hogy az akkori, illetve a jelenlegi krízis lényegesen más helyzetben érte a cégeket. Mennyire voltak felkészülve a mostani pandémia és a 12 évvel ezelőtti kihívásokra? Mit érdemes egy vállalkozásnak szem előtt tartania stratégiája megalkotásakor, hogy egy következő válsághelyzetben is sikeresen tudjon működni? A K&H családi vállalatok szakértői ezekre a kérdésekre keresték a választ, a legutóbbi recesszió tapasztalatainak felidézése alapján pedig három fő „összetevőjét” határozták meg a válságálló cégnek.  

Háromszoros felszámolási és ötszörös kényszertörlési arány, ha sok vállalkozás található egy címen.

Magyarország komoly stratégiai szerepet tölt be a Bosch csoport működésében, és ezt a válság sem írja felül. Daniel Korioth, a Bosch csoport Magyarországért és az Adria régióért felelős vezetője, a Robert Bosch Kft. ügyvezető igazgatója a koronavírus-járvány ellenére is optimista. Úgy véli, most van igazán komoly előnye annak, mennyire diverzifikált a Bosch. Az új gépjárművek iránti kereslet ugyan visszaesett, de a barkács- és kertészeti eszközök gyártása minden idők egyik legjobb eredményét produkálja. A magyarországi Bosch csoport kutatás-fejlesztési tevékenységének súlyát jól jelzi, hogy a több mint 15 ezer hazai munkavállalójuk egyötöde ebben a szegmensben tevékenykedik, és különböző innovációkkal érnek el komoly sikereket világszinten.

A koronavírus-járvány világszerte rendkívüli gazdasági helyzetet teremtett. A negatív hatások ellensúlyozására és a hazai gazdasági szereplők kárenyhítése céljából az EXIM Kárenyhítő Programcsomagot indított az exportáló, a nekik beszállító, valamint az exportra készülő vállalkozások számára. A részletekről Szabó István Attila üzleti-vezérigazgató helyettest kérdeztük.

A járvány után átalakulhatnak a globális ellátási láncok: azaz több ágazat nagyvállalata áthelyezheti a gyártóbázisait, ebben a folyamatban pedig célpontot jelenthetnek a régiós országok, köztük Magyarország - derül ki a Coface hitelbiztosító legfrissebb elemzéséből. A lehetőség kihasználásának alapvető feltétele a hatékony termelés, valamint ezzel összefüggésben az automatizáció és digitalizáció területén történő további fejlesztések. Magyarország helyzetét javíthatja, hogy az utóbbi években a beruházások volumene jelentősen nőtt.

Bár a koronavírus-járvány miatti egészségügyi vészhelyzet alaposan megrendítette a már hosszabb ideje stabil hazai munkaerőpiacot, a munkavállalók körében továbbra is részben optimista hangulat uralkodik. Ugyanakkor fontos fejlemény, hogy a vírus okozta válság hatására hirtelen megugró munkahely megtartása iránti motiváció, valamint a saját állás, illetve a munkahely stabilitásába vetett bizalom erőteljes meggyengülése miatt megfordulni látszik a korábbi évek munkaerő-piaci trendje, azaz egy kínálat által meghatározott irány felé indulhat az álláspiac, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából.

Egymás után jönnek azok a hazai és nemzetközi elemzések, miszerint nem kell temetni az irodai munkavégzést. A távmunka ugyan nagyot megy ezekben a hónapokban, ám mégsem mindenható.

Bár a koronavírus-járvány miatti egészségügyi vészhelyzet alaposan megrendítette a már hosszabb ideje stabil hazai munkaerőpiacot, a munkavállalók körében továbbra is részben optimista hangulat uralkodik. Ugyanakkor fontos fejlemény, hogy a vírus okozta válság hatására hirtelen megugró munkahely megtartása iránti motiváció. 

Amilyen gyorsan visszazuhant márciusban és áprilisban a magyarok foglalkoztatása Ausztriában, majdnem olyan gyorsan magához térni látszik a májusi és a júniusi adatok alapján. A múlt hónapban már majdnem annyi magyar állampolgárt foglalkoztattak, mint novemberben, a szezonális mélyponton. Németországban viszont még áprilisban is több külföldi dolgozott, mint egy évvel korábban.

Jelentős, saját felmérés tapasztalatát osztotta meg velünk Krausz Zoltán vállalatépítési szakértő, aki saját kliensköre felméréséből vonta le azt a következtetést, hogy amely vállalatok erős kontrollrendszer alatt működtek a járvány megjelenésekor, s ezt felhasználva rendkívül gyorsan pontos diagnózist és túlélési stratégiát tudtak kidolgozni.  Sőt! Azonnal fenntartható működésre álltak át.  Április elején már nem a túléléssel, hanem a  piacszerzéssel voltak elfoglalva. A krízishelyzetből hatalmas versenyelőnnyel kerültek ki.

Két arany- és öt ezüstérmet nyertek a magyar ingatlanfejlesztők az idei Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázaton.

Április végén közös pályázatot írt ki a SEED Alapítvány és a Sikeres Nők Egyesülete, amelyben 2020 legsikeresebb női vállalkozóit és női vezetőit keresték. A pályázatra ebben a nehéz, válságos időszakban is nyolc rendkívül színvonalas pályamunka érkezett be. 

A koronavírus-világjárvány hatása várhatóan háromszor erősebb lesz, mint az előző a globális pénzügyi válságé. A legtöbb piac 2021-ben tér majd magához, és a következő évtized növekedése globálisan 4,4 százalék lesz, míg Kelet-Európában 6,1 százalékos érték várható.

Nem mindegy, hogy a családi cégek hogyan tudtak most reagálni a koronavírus-járvány okozta kihívásokra, hiszen hazánkban a cégek 40 százalékát jelentik. A túlélés kulcsát a stabil stratégiai alapok, a folyamatos fejlődésre törekvés és gyors döntések adhatták, de a kesztyűt a családi vállalatok a válság ellen sokféleképpen felvették.

Magyarországon az idén májusig 19,8 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma, de ezen belül a felszámolási eljárások száma 24 százalékkal csökkent, a végelszámolásoké pedig 45 százalékkal nőtt - derül ki a Coface hitelbiztosító legfrissebb, az európai vállalkozások fizetőképességét vizsgáló elemzéséből.

Júliustól két százalékponttal csökkent a szociális hozzájárulási adó. Mit jelent ez a gyakorlatban? Mennyivel több pénz marad a munkáltatóknál? Az Mfor.hu frissített Bérkalkulátorának segítségével most Ön is utánaszámolhat!

A járvány visszavonulóban, de az általa okozott krízis még egy ideig velünk marad. A megváltozott környezetben megnőtek a belső lopások, csalások és egyéb visszaélések kockázatai. Mit tehet a cégvezető, hogyan előzheti meg ezeket a rendkívül kínos és sok kárt okozó eseteket? Róth Dénes, a Tolvaj a cégedben című könyv szerzője, a céges belső visszaélések megelőzésének szakértője cikkében ezt a problémát járja körbe.

A munka és a mód, ahogyan dolgozunk, mindannyiunk életében komoly változásokon esett át az elmúlt hónapok során. A koronavírus-járvány megmutatta a munka kapcsán már régóta kopogtató változások szükségességét: a gyors alkalmazkodás képessége, a gyakoribb otthonról történő és rugalmasabb munkavégzés, vagy épp a digitális technológiák fokozott bevonása csupán néhány olyan kézzel fogható változás, melyet a saját bőrünkön tapasztalhattunk meg a közelmúltban. Ezek ugyanakkor azokat a globális munkaerőpiaci változásokat is jelzik, ami felé a munka világa sebesen halad. Az Allianz Hungária most sorra veszi, mire világított rá e témában globális szinten a koronavírus és mi várható a jövőben. Nézzük, hogyan változtak a jövő munkahelyeivel, munkavégzésével kapcsolatos elképzeléseink és mi az, amiről nem szabad elfeledkeznünk akkor sem, ha beköszönt az élményszerű munka világa!

A korábbinál pesszimistább módon a német vállalatok fele legkorábban a jövő évre várja a gazdasági helyzet normalizálódását, és csak harmaduk számít rá, hogy erre már az idén sor kerülhet - derül ki a német ipari és kereskedelmi kamarai képviseleti szervezet, a DIHK felméréséből.

Sokakat foglalkoztat a kérdés, miután márciusban egyik pillanatról a másikra kellett átállnia a cégeknek egy teljesen új működési formára. Sok magyarországi vállalat kiemelkedően rugalmasan kezelte a helyzetet, nagymértékű digitális átállás indult el a cégek jelentős részénél. Most, a fokozatos visszatérés időszakában a vállalatok vezetőinek hosszú távon is állást kell foglalnia a home office intézményével kapcsolatban. Milyen hatással lesz mindez a munkahelyi környezetre és a munkatársi kapcsolatokra?

Nem csökkent a hatékonysága azoknak a hazai vállalkozásoknak, ahol minden kolléga távmunkában dolgozott a közel három hónapos kijárási korlátozások alatt – derül ki az EY és a HR Fest közös kutatásából. A több mint 50 megkérdezett kis-, közép- és nagyvállalati HR vezető meglátásait összessítő felmérés szerint a pozitív tapasztalatok hatására a cégek harmada hosszú távon is változtatni tervez munkahelyi kultúráján.

Júniusban a májusinál nagyobb mértékben emelkedett a GKI konjunktúraindexe, de e két hónap alatt áprilisi zuhanásának csak kisebbik felét dolgozta le. Eszerint májusban a fogyasztói, júniusban az üzleti bizalmi index emelkedett a legjobban. Ez elsősorban annak a következménye, hogy az ipari várakozások májusban még folytatódó romlása júniusban emelkedésre váltott.

Mérséklődni látszik a koronavírus-járvány hatása a hazai kkv-kra, ugyanis határozottan pozitívabb várakozásokkal tekintenek az előttük álló évre, mint a járvány ideje alatt – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb adataiból. Az index jelenleg 12 ponton áll, ami nem jelent érdemi változást a koronavírus időszak előtti várakozásokhoz képest.

Nőnapon indult útjára az mfb csoporthoz tartozó hiventures startupher programja, amely a női vállalkozók felkarolását és támogatását tűzte ki célul. A kezdeményezés fontosságát indokolja, hogy magyarországon rendkívül alacsony a női vezetők és vállalkozók aránya. A program lebonyolítását nehezítette a kialakult járványhelyzet, azonban ennek ellenére is több mint 350 jelentkezés érkezett, amelyből 10 csapat szakmai továbbképzésen is részt vehetett. A startupher záró eseményét követően négy csapat kapott gyorsított bekerülési lehetőséget.

Nagyon izgalmasnak ígérkezett Klein Dávid és Suhajda Szilárd számára a tavaszi szezon a Himalájában. A páros a Makalu megmászására készült, ami nemcsak önmagában lett volna jelentős, de egyben felkészülésnek is tekintették jövő évi projektjükre, amikor visszatértek volna az Everestre, hogy oxigénpalack nélkül érjék el a világ tetejét. Aztán hirtelen minden álom összetört, amikor elszabadult a koronavírus. A Himalája „bezárt,” a terveket pedig jegelni kellett. De honnan volt rá pénz? És mi lesz most?

Három cégből kettő választotta a társaságiadó-bevallás és befizetés halasztási lehetőséget: míg tavaly a június 3-iki határidőig 317 ezer cég vallotta be a társasági adót, idén csak 117 ezer - tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Ma már több mint félmillió egyéni vállalkozó van Magyarországon. A számukra kedvező kedvezményes adózási rendszer azonban nem jelent biztosítékot nyugdíjas éveikre, ugyanis így rendkívül alacsony összeg kerül a vállalkozó nyugdíjalapjába. Ráadásul egyre növekvő arányuk a munkaerőpiacon a teljes nyugdíjrendszerre hatással lehet. Az OTP Bank éves reprezentatív kutatása szerint az utóbbi években folyamatosan csökkent azoknak a száma, akiknek munkaviszonya beleszámít a nyugdíjjogosultságba, tavalyi év végén már csak 86 százalékuk volt ilyen alkalmazásban.

A pandémiás helyzet utáni nyitás minden üzleti szektorban felveti a kérdést, milyen munkaerőpiaci lépéseket érdemes tennie a vállalatoknak, hogy kivédjék az elmúlt hónapok negatív hatásait. Számos elemzés szerint a kulcs sokkal inkább a hatékony kiválasztásban és kevésbé a készségfejlesztésben rejlik.

Az utóbbi hónapokban kialakult helyzet a családi vállalkozások digitalizációját is felgyorsította, azonban a változások, új eszközök és a gyors ütemben lezajló fejlesztések mind-mind támadási felületet jelentenek a kiberbűnözők számára, akik ezt a globális turbulenciát kihasználva még célzottabb és kifinomultabb módon támadnak. A multicégek kihívásairól, a home office veszélyeiről sok szó esett, mi a helyzet azonban a kisebb, családi vállalkozások kiberbiztonságával? A Deloitte üzleti podcast sorozatának legutóbbi epizódjában erről a témáról hallhatunk bővebben.

A hazai vállalatok 50 százalékát saját bevallásuk szerint egyáltalán nem, vagy csak enyhén érinti a koronavírus miatt továbbgyűrűző válság, ötödük pedig kifejezetten lehetőségként tekint rá – derül ki a Stylers friss kutatásából. A felmérés eredményei optimizmusra adnak okot, bár van még hová fejlődni: a döntéshozók többsége tisztában van a digitalizáció szükségességével és hajlandó is erőforrást allokálni erre a területre, azonban közülük is csupán 63 százalék kezeli azt stratégiai kérdésként. Az már világosan látszik, hogy a járványhelyzet örökre megváltoztatja a cégek hozzáállását a digitalizációhoz, de vajon mire fókuszálnak majd a következő hónapokban?

A Magyarországon bejegyzett társas vállalkozások jelentős része mikrovállalkozás, ezek döntő többségében kiemelt szerepe van a családnak. A vállalkozási forma tekintetében a leginkább érintett vállalkozás típusok az egyéni vállalkozók, az egyszemélyes cégek, valamint a több családtagot is felvonultató többszemélyes vállalkozások.

Digitális- és technológiafejlesztésre, kapacitásbővítésre igényelhetnek akár 153 millió forintot a vidéki mikro-, kis- és középvállalkozások. A fejlesztésekre adott forrás akár 50 százaléka informatikai fejlesztésre fordítható, melyhez a Modern Vállalkozások Programja tanácsadói hálózata szakmai segítséget is tud nyújtani a cégvezetőknek. A szakértők ingyenesen auditálnak, vagyis felmérik az adott cég digitalizációs szükségleteit, és személyre szabott tanácsokat adnak a megfelelő fejlesztésekhez.