A koronavírus megjelenése jelentősen növelte az informatikai beruházások arányát. A világ informatikai vezetői arról számoltak be, hogy a globális válság és a lezárások hatására három hónap alatt számottevően emelkedtek a kiadásaik. A Harvey Nash / KPMG CIO felmérés az idén is elkészült, amelyből kiderül, hogy a COVID-járványra és az ezt követő digitalizációs robbanásra milyen stratégia mentén válaszoltak az informatikai vezetők.

Orbán Viktor pénteki jelzésének megfelelően szombaton bejelentette a januártól érvényes, újabb gazdaságvédelmi intézkedéseket.

Jelenleg is folynak a tárgyalások a jövő évi minimálbér emeléséről, miközben a felek álláspontja közelíteni kezdett, a jegybank egy finom utalást tett arra, hogy nemcsak inflációval megegyező mértékű emelés történhet.

2021-től kötelező a bankkártyás fizetési lehetőség, azonban a jelek szerint nem kapkodták el ennek bevezetését azok az online kasszás szolgáltatók - például boltok, vendéglők-, amelyeknél nincs elektronikus fizetési lehetőség.

Bizonyára sok cégnél fejfájást okoz, hogy miként szervezzék meg a jól megszokott, a dolgozók által is elvárt karácsonyi céges ünnepséget idén. Az év végi közös ünneplés és ajándékozás nem csak abban segíthet a cégeknek, hogy növelje a dolgozók elégedettségét, hanem, hogy elősegítse a munkavállalók közötti hatékonyabb együttműködést, és a motiváció fenntartását. Most különösen fontosak ezek a szempontok.

Úgy tűnik, leállt az évek óta tartó konszolidációs folyamat, 8 év után újra növekszik a hazai cégbázis. 2020 novemberében 2420 cégalapítás mellett csupán 1472 cégtörlés került közzétételre Magyarországon, ezzel tovább folyatódott a koronavírus járvány kezdete óta tartó rendhagyó folyamat.

2020 elveszett a vendéglátás számára, de már most azzal is kell számolni, hogy a jövő év kezdete sem lesz könnyű.

Az elemzők által vártnál kevésbé esett vissza a Hennes & Mauritz svéd divatáru-kiskereskedelmi lánc negyedéves forgalma, amelyre hatással voltak a koronavírus-járvány második hulláma miatt a világ számos országában újból életbe léptetett korlátozó intézkedések.

A koronavírus járványnak elsöprőbb hatása volt a gazdasági folyamatokra, mint eddig bármilyen más válságnak - s csupán pár hét elég volt ahhoz, hogy minden ágazatban komoly károkat okozzon.

Közgazdasági szempontok hosszú sora nehezíti, hogy – külföldi vagy hazai – szakmai befektető felvásárolja vagy kiszorítsa az itt megtelepedett külföldi, főleg élelmiszert áruló üzletláncokat. Lázár János kormánybiztos minapi nyilatkozatának nincs erős gazdasági talapzata, a szabályozás révén való kiszorítás meg nagyon erős uniós ellenállásba ütközhet. Ráadásul a legnagyobb hálózat a kormány stratégiai partnere, a másodikat milliárdokkal támogatja. Összegyűjtöttük a legfontosabb gazdasági megfontolásokat, amelyekkel számolnia kell egy olyan cégnek, amelyik rávetné magát az esetleges koncra. Ebben segítségünkre volt több tanácsadó cég, de egyik sem vállalta névvel a megszólalást.

A kkv-k fele családi vállalkozás, amelyek jelentős része számára a következő évek legnagyobb kihívása a generációváltás lehet. A többség nincs felkészülve az átadásra sem stratégiával, sem a céges- és lelki ügyek tekintetében.

Amióta a koronavírus járvány Európát is elérte, az általa generált veszélyhelyzet eddig ritkán tapasztalt fókuszba helyezte a munkajogot, köztük az atipikus foglalkoztatási formákat, a munkaviszony megszüntetésének módjait, a „kötelező” szabadság alkalmazhatóságát, vagy a munkavállalók egészségügyi adatainak kezelését. A KCG Partners szakértői az alábbiakban mindezeket összegezték.

Lázár János még csütörtökön beszélt arról, hogy itt lehet az idő a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítására.

Még mindig nem érkezett meg az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH) a Paks II-es gödörásáshoz szükséges első engedélykérelem sem – tudta meg a Népszava a hatóságtól.

Nemzetközi mentorszolgáltatások váltak elérhetővé.

A magyarországi vállalkozások bevétele átlagosan 11,4 százalékkal csökkent a koronavírus-járvány okozta válság kezdete óta, de a cégvezetők többsége fellendülést vár, és nem kényszerült elbocsátásokra – közölte a CIB Bank saját kutatási adataira hivatkozva.

Bár az egyeztetések még zajlanak a jövő évi minimálbérrel kapcsolatban, már most minden jel abba az irányba mutat, hogy nemzetközi viszonylatban a felzárkózás helyett a leszakadás útján halad tovább Magyarország ebből a szempontból.

A vállalatok 15 százaléka érzi magát egzisztenciális veszélyben a koronavírus-válság miatt.

Távolságot tartunk, nem érintkezünk, sőt, leginkább ki se mozdulunk otthonról – de a pénzügyeket attól még változatlanul intéznünk kell. Hogy ezt könnyebben és biztonságosabban tudjuk megtenni, abban segítenek a PSC CEE és az Ff.next megoldásai. Mindkét magyar fintech cég a gödör helyett a kihívást látta meg a járványhelyzetben, és némi iránymódosítással, valamint annál több innovációval mindketten sikeresen reagáltak is rá. További közös vonásuk, hogy mindkettejüket az OXO csoport támogatja.

Nem nőtt számottevően az otthonról dolgozók száma a koronavírus első hullámához képest, a kollégák teljesítményének nyomonkövetése azonban még mindig problémát okoz a magyar cégeknél – derült ki egy friss kutatásából. 

Legutóbb egy kétrészes cikksorozatban bemutattuk azt a hét leggyakoribb árulkodó viselkedési jelet, amelyek közül legalább egy tetten érhető a céges belső csalások legnagyobb részében. Ebben a cikkben arra mutatunk egy hatékony módszert, hogy hogyan lehet már a kiválasztási eljárás során kiszűrni azokat az állásra jelentkezőket, akik később jó eséllyel magas kockázatot jelentenek a cég vagyonára.

Az állam is beszállt - nem is kevéssel.

Októberben az újonnan induló építőipari cégek száma nemcsak hogy évtizedes rekordot döntött, de a cégtörlések számához képesti különbség is soha nem látott magasságokba került.

A válság hatására befagyott a vállalati felvásárlások globális piaca, ám az elmúlt napokban óriási pezsgésnek lehettünk szemtanúi. A jelek szerint a befektetők megnyugodtak, ami a kilábalás újabb jele lehet.

Élesedő versenyre szmítanak és bizonytalanságtól tartanak a munkaerőpiacon a magyar munkavállalók - derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából.

Októberben több mint 3 ezer cégalapítás történt Magyarországon, több mint 6 éve nem láttunk ilyen magas havi cégbejegyzési értéket. Közben a cégekre a kivárás a jellemző, miközben a végrehajtások száma tovább növekedhet.

Négyszer-ötször többen dolgoznak így, mint tavaly.

Közzétették a kereskedelemre vonatkozó jövő évi országos hatósági ellenőrzések tervét. Ebből többek között kiderül, melyek lesznek a kormányhivatalok főbb szempontjai, hol lehet majd komolyabb ellenőrzésre számítani. Persze ezek még csak irányok és nagyívű tervek, a koronavírus-járvány mindent boríthat.

Évről évre közel 30 ezer új vállalkozást jegyeznek be az országban, de kevés közöttük az igazán új szereplő. A koronavírus következtében létrejövő kényszervállalkozások viszont befolyásolhatják ezt a trendet.

Állami vagy önkormányzati segítséget remélnek.

A koronavírus-járvány jelentősen megváltoztatta az álláspiac dinamikáját: a korábbi jelölthiány után a jelentkezésszámok megugrottak, a keresleti piac kínálativá vált. Hogyan befolyásolja ez a változás a cégek jövő évi toborzási terveit? Többek között csökkenő toborzási időre számítanak – derül ki egy friss körképéből. Az álláspiac változása a cégek bővülési terveinek megvalósítását is segítheti.

A budapesti hotelek tetszhalottként várják a külföldi turizmus feltámadását. A pillanatnyi helyzet ellenére a szállodákra lenne kereslet a befektetők részéről, de érdemi kínálat szinte egyáltalán nincs. A jelenlegi tulajdonosok inkább kitartanak, ameddig lehet, pedig nem biztos, hogy ez a legjobb stratégia. Minél előbb kell lépnie azoknak, akik nem akarnak finanszírozni egy, akár évekig tartó kilábalást.

Nyár végétől újra fellendült a külföldi kölcsönzött munkaerő iránti igény - számolt be az egyik munkaerőkölcsönző vállalkozás. A járványhelyzet megkövetelte biztonsági intézkedések terheit a közvetítő és az alkalmazói oldal megosztja, így az ellátási láncok fenntartása úgy tud megvalósulni, hogy nem növeli a vírus terjedésének kockázatát.

Minden családi vállalkozás életében vannak olyan fordulópontok, amikor újra kell definiálniuk önmagukat és a céljaikat. Az egyik ilyen mérföldkő, amikor a cégvezető úgy dönt: átadná a stafétabotot a fiatalabb generációnak. De vajon hogyan lehet megoldani zökkenőmentesen, sőt, prosperálóan a váltást? Mit tanulhat az Y generáció az X-től, milyen bukkanókkal és kihívásokkal találkozhatnak a generációváltás alatt? És egyáltalán: honnan tudjuk, hogy eljött az ideje?

Magyarország szeptember 1-jétől újfent lezárta határait a nem magyar állampolgárok előtt. Az akkor bevezetett rendelkezések eltörölték a zöld, sárga és piros országok trikolór rendszerét - ezzel gyakorlatilag minden országot vörösnek minősítettek. Az akkor bevezetett szabályok a jelenlegi módosítás szerint december 1-ig hatályban maradnak.

A kormány kiemelt célja a jogszerű foglalkoztatás elősegítése, a gazdaság további fehérítése, ezért törvénymódosítási javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről - jelentette be Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A gyógyszergyártókon kívül más cégek is nagyot nyerhetnek azon, ha végre meglesz a koronavírus elleni vakcina. Milliárdokat kaszálhatnak és erre már most felkészülnek az őket kiszolgáló egyéb vállalkozások is.

238 cégtörlés mellett 511 új induló társas vállalkozással zárta a szeptembert az építőipar, és az 5 százalékos lakás ÁFA hatása még csak ezután jön.

A végrehajtási eljárás nyomán eddig kiadott TAO-számlák a költések és beszerzett termékek, szolgáltatások mellett is tartogatnak még magukban érdekességeket. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen cégek jutottak bevételhez a Felcsút TAO-költésének köszönhetően.

Alig 1 százalékkal több vállalkozást regisztráltak az országban az év első felében tavalyi év ugyanezen időszakához viszonyítva. Nem meglepetés, hogy a vállalatok csaknem negyede a fővárosban működött, minthogy az sem, hogy ugyancsak itt a legnagyobb a beruházások értéke. A koronavírus-járvány azonban itt is megmutatkozott.

Amíg tavaly a szakemberhiány miatt aggódtak leginkább, addig idén egyértelműen a COVID-19 miatti gazdasági bizonytalanságot értékelik a legnagyobb külső kockázatnak. Az új helyzetben az automatizáció mellett csapatuk motivációjának fenntartását és a folyamatok átszervezését élik meg legnagyobb kihívásként. 

Kóka János 1996-ban szerzett diplomát a SOTE-n, nevét mégsem az orvosi hivatással, hanem a politikával, jobb esetben az informatikával kötheti össze az olvasó. Lancz Róbert a Doktor24 vezérigazgatójaként az egyik legnagyobb hazai foglalkozás-egészségügyi és járóbeteg-ellátó cégcsoportért felel. Évtizedek óta együtt dolgoznak Kóka Jánossal üzlettársként a magán-egészségügyi intézmény élén. A közelmúltban a Doktor24 két külföldi befektető segítségével hajtott végre tőkeemelést. A döntés hátteréről, a hazai egészségpiac helyzetéről és a koronavírus-járvány okozta változásokról is kérdeztük a Doktor24 vezetőit.

Augusztus végéig jelentkezhettek a cégek három munkahelyvédelmi programra, bár igény lett volna rá, nem hosszabbították meg a pályázatokat. Az elmúlt egy hónapban alig 11 ezer dolgozó állását sikerült megmenteni – legalábbis ez olvasható ki a számokból.

Már 100 ezer felett az 1980 után született Y generációs cégjegyzésre jogosult vállalkozó, lemorzsolódóban az X-esek.

Mekkora a valós veszély? Hogy védekezzünk? Jelenleg a leggyakoribb vállalati reakció a kivárás, a készenlét és az akut helyzetek gyors kezelése.

A COVID második hullámának ellenére tömegesen indulnak új vállalkozások Magyarországon, újra az elmúlt évek trendje tükröződik a szeptemberi adatokban.

Perényi Tamás DLA építészt, a Budapesti Műszaki Egyetem Lakóingatlantervező tanszékének tanárát kérdeztük a tervezők és az ingatlanfejlesztők olykor feszült kapcsolatáról, a társasházi stílus hullámokról és a főváros historikus magjának megújítási esélyeiről.

A küldetés-vezérelt vállatok, a fenntarthatóságot szem előtt tartva, egy biztos értékrend mentén működnek. Nemcsak felismerik a társadalmi kihívásokat, hanem azokra értékteremtő módon és hitelesen reagálnak, ezáltal fokozzák eredményességüket és a különféle stakeholder csoportok bizalmát is erősítik a vállalat iránt.