Az elemzés szerint a vállalkozások 15 százalékánál fordult elő, hogy az elmúlt fél évben késedelmesen fizetett üzleti partnerének. A lánctartozás előfordulása azaz, hogy egy vállalat az elmúlt 12 hónapban azért nem tudott fizetni határidőre szállítóinak, mert neki sem fizettek a vevőik határidőre, 21 százalék. A lánctartozás jellemzőbb a 10-49 fő közötti kisvállalkozások esetén, az ipar és az építőipar ágazatokban, gyakoribb a részben vagy egészben külföldi tulajdonú vállalatoknál és a részben exportáló vagy döntően exportáló cégek között.
Azaz a pénzügyi nehézségekre vonatkozó eredményeket is figyelembe véve az tapasztalható, hogy a lánctartozás azon vállalati csoportok körében jellemzőbb, amelyek kevésbé voltak érintettek a pénzügyi nehézségekben az októbert megelőző hónapokban. A lánctartozás által okozott problémák súlyának alakulásáról a vállalkozók 48 százalékának az a véleménye, hogy az utóbbi fél év során nőtt a probléma súlya, 49 százalékuk szerint nem változott, és csupán 4 százalékuk gondolja azt, hogy csökkent.
Arra a kérdésre, hogy az elmúlt fél év során a vállalat tartozott-e egy vagy több beszállítójának, 24 százalék válaszolt igennel. A teljes mintához képest nagyobb arányban tartoznak beszállítóiknak a 10 és 49 fő közötti cégek (34 százalék), az 50–249 fő közötti cégek (31 százalék) és a 250 fő felettiek (33 százalék). Ez összefüggésben áll azzal is, hogy a vállalatméret növekedésével a potenciális beszállító partnerek száma is megnő, ami a tartozások előfordulásának esélyét növeli. Ugyanakkor a késedelmesen fizetett összegek nagyságát, illetve a tartozások időtartamát az MKIK a felmérésében nem vizsgálta, az itt bemutatott adatok kizárólag a beszállítók felé fennálló tartozások előfordulását mutatják.
több beszállítójának, százalék (Forrás: GVI)
Külső finanszírozási forrás igénybevétele a járvány okozta nehézségek kezelésére
A 2020. októbere előtti hónapokban a COVID19 járvány nehézségeinek kezelésére a vállalkozások 30 százaléka vett igénybe valamilyen külső finanszírozási forrást.
Létszámkategóriák szerint az látható, hogy a 10-49 fő közötti és az 50-249 fő közötti cégek sokkal nagyobb arányban vettek igénybe külső finanszírozási forrást, mint a mikrovállalkozások vagy a nagyvállalatok. Annak ellenére, hogy az eredmények alapján a mikrovállalkozásokat érintették leginkább az októbert megelőző hónapokban pénzügyi nehézségek, mégis körükben a legalacsonyabb a külső finanszírozási források igénybevétele.
COVID19 járvány okozta nehézségek kezelésére, százalék (Forrás: GVI)
Ágazatok szerint nem figyelhetőek meg jelentős eltérések. Különbség mutatkozik a vállalatok exporttevékenysége szerint. A nem exportáló cégek közül kevesebben vettek igénybe külső finanszírozási forrást, mint a részben exportáló cégek és a döntően exportáló vállalatok. A vállalkozások 12 százaléka vett fel piaci szereplőktől külső finanszírozási forrást a járvány enyhítésére míg állami külső finanszírozási forrást a cégek 22 százaléka vett igénybe. Ez lehetett vissza nem térítendő állami támogatás, állami járulékkedvezmény, GINOP/VEKOP támogatott hiteltermék (0 százalékos MFB hitel), Széchenyi Kártya Hitelprogram valamelyik terméke, NHP hitel vagy NHP kötvényprogram.
A hitelfizetési moratórium lehetősége a vállalatok 30 százalékát érintette, és 14 százalék vette igénybe a lehetőséget. A vállalkozások 70 százaléka mondta azt, hogy őket nem érinti a hitelfizetési moratórium, 16 százalékukat érintette a lehetőség, de nem vették igénybe.
A hitelhez jutás feltételeinek értékelése alapján 2020-ban az előző évhez képest a vállalkozások szerint legnagyobb arányban ugyanolyanok a hitelhez jutás feltételei (42 százalék). A 10 fő alatti cégek nagyobb arányban értékelték sokkal nehezebbnek a hitelhez jutás feltételeit, mint a magasabb létszámmal rendelkező vállalatok. A vállalkozások legnagyobb arányban arra számítanak 2021-re vonatkozóan, hogy a hitelhez jutás feltételi nem fognak változni (42 százalék).
Az elemzéshez 3142 hazai vállalkozást kérdeztek meg a témában. Az adatfelvétel 2020. október 1. és 31. között zajlott, a koronavírus-járvány második hulláma miatt bevezetett kijárási és egyéb korlátozások előtt. Az eredményeket tehát nagymértékben befolyásolta a járvány első hullámának csillapodása és a GVI konjunktúramutatójában is megjelenő optimistább várakozás.
Cikksorozatunk első részében a cégek árbevétellel kapcsolatos várakozásait és nehézségeiket mutattuk be, amelyet itt olvashat.
