Az adók és járulékok befizetése jelenti a legnagyobb pénzügyi gondot a cégeknek

Átfogó tanulmány jelentetett meg a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet a vállalkozások pénzügyi helyzetéről. Összefoglaló cikkünk első részében a cégek árbevétellel kapcsolatos várakozásait és nehézségeiket néztük meg.

2021. január 15.

Piac&Profit

A tanulmány főbb megállapításai:

A vállalkozások fele arról számol be, hogy a 2020-as árbevétele alacsonyabb, mint az előző.
A kereskedelemben tevékenykedő vállalatoknál a legalacsonyabb azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek árbevétel csökkenéssel számolnak. Azok a vállalkozások, amelyek csökkenésre számítanak éves árbevételükben, átlagosan 31 százalékos csökkenéssel kalkulálnak.
A 2021-es évre vonatkozóan a vállalkozók bizakodóan tekintenek, 42 százalék arra számít, hogy 2020-hoz képest 2021-ben vállalkozása éves árbevétele nőni fog.
Azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyeknek pénzügyi tartalékai a tavaszihoz hasonló korlátozó intézkedések esetén - pótlólagos külső források bevonása nélkül - 1 hónapra lenne elegendő 9 százalék volt, míg 1-2 hónap tartalékkal a cégek 15 százaléka rendelkezett.
Az exportáló vállalatoknál magasabb azon vállalatok aránya, amelyek 6 hónapnál tovább tudnák pénzügyi kötelezettségeiket fedezni. A cégek 31 százaléka 6 hónap és 1 év közötti időtartamban tudná alkalmazotti létszámát fenntartani újabb, a 2020 tavaszihoz hasonló járványügyi korlátozások esetén.
A legtöbb vállalkozásnak az adók és járulékok befizetése jelentette a legnagyobb pénzügyi nehézséget.
A második leggyakrabban említett pénzügyi terhek a munkabérek fizetése és a vállalkozások egyéb állandó költségeinek fizetése.

A felmérésben résztvevő vállalkozások fele arról számol be, hogy a 2020-as árbevétele alacsonyabb, mint az előző évi, a cégek valamivel több, mint negyede szerint nem fog változni és valamivel kevesebb, mint negyedük számít arra, hogy magasabb lesz a 2020-as árbevétele, mint a tavalyi.

A kisebb vállalkozások 60 százaléka számít éves árbevételének csökkenésre 2020-ban, de az 50 és 249 fő közötti létszámú vállalatok fele, és a 250 fő felettiek 40 százaléka is árbevétel csökkenésre számít. Legnagyobb arányban a szolgáltatást végző vállalatok számítanak arra, hogy 2020-as árbevételük csökkeni fog a 2019-es árbevételükhöz képest, őket követik az építőiparban tevékenykedő vállalatok, majd az ipar területén dolgozók. A kereskedelemben tevékenykedő vállalatoknál a legalacsonyabb azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek árbevétel csökkenéssel számolnak.

Azok a vállalkozások, amelyek csökkenésre számítanak éves árbevételükben, átlagosan 31 százalékos csökkenéssel kalkulálnak.

A 2021-es évre vonatkozóan a vállalkozók bizakodóan tekintenek, 42 százalék arra számít, hogy 2020-hoz képest 2021-ben vállalkozása éves árbevétele nőni fog. A 2021-es vállalkozások által várt árbevétel növekedés átlagos mértéke azon vállalkozások körében, amelyek növekedésre számítanak 2020-hoz képest 17 százalék.

Hova tudnak nyúlni, ha baj van?

A tanulmány szerint azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyeknek pénzügyi tartalékai a tavaszihoz hasonló korlátozó intézkedések esetén - pótlólagos külső források bevonása nélkül - 1 hónapra lenne elegendő 9 százalék volt, míg 1-2 hónap tartalékkal a cégek 15 százaléka rendelkezett. Többen vannak azok a vállalkozások, amelyek 3 hónapra (22 százalék) vagy fél év és 1 év közé (37 százalék) teszik tartalékaik szintjét.

A vállalatméret növekedésével párhuzamosan a vállalatok hosszabb időre rendelkeznek pénzügyi tartalékokkal. Az ipar területén tevékenykedő cégek helyzete a legkedvezőbb, több mint a vállalatok fele rendelkezik fél évnél hosszabb időre tartalékkal. A részben vagy egészben külföldi tulajdonú vállalatok likviditás szempontjából kedvezőbb helyzetben vannak. Ugyanez a tendencia rajzolódik ki a döntően exportáló vállalatok esetén, körükben magasabb azon vállalatok aránya, amelyek 6 hónapnál tovább tudnák pénzügyi kötelezettségeiket fedezni.

A cégek 31 százaléka 6 hónap és 1 év közötti időtartamban tudná alkalmazotti létszámát fenntartani újabb, a 2020 tavaszihoz hasonló járványügyi korlátozások esetén. A vállalkozások 7 százalék válaszolta azt, hogy kevesebb, mint 1 hónapig tudná alkalmazotti létszámát fenntartani, 13 százalék 1 hónapig és 18 százék 1–2 hónapig. A nagyobb cégek hosszabb időre elegendő pénzügyi tartalékkal rendelkeznek.

Ágazatok szerint az iparban tevékenykedő vállalatok rendelkeznek a leghosszabb időre elegendő tartalékkal ahhoz, hogy alkalmazotti létszámukat fenntartsák. Az egyéb szolgáltatás ágazatába tartozó cégek tudnák legkevesebb ideig fenntartani alkalmazotti létszámukat, 10 százalékuk kevesebb, mint 1 hónapig.

Milyen nehézségekkel küszködnek?

A legtöbb vállalkozásnak a 2020. október előtti hónapokban az adók és járulékok befizetése jelentette a legnagyobb pénzügyi nehézséget (a vállalkozások 25 százaléknak érdemi és 35 százalékának kisebb nehézséget okozott). A második leggyakrabban említett pénzügyi terhek a munkabérek fizetése és a vállalkozások egyéb állandó költségeinek fizetése voltak (pl. iroda/ üzlethelyiség bérlése, fenntartása), amelyek ugyanannyi vállalkozónak okoztak érdemi nehézséget (21 százalék).

Az elemzésben szereplő adatok a GVI féléves konjunktúrafelvételéből származnak: 2020 októberében összesen 3142 hazai vállalkozást kérdeztek meg a témában. Az adatfelvétel 2020. október 1. és 31. között zajlott, a koronavírus-járvány második hulláma miatt bevezetett kijárási és egyéb korlátozásokat megelőzően. Eredményeinket tehát nagymértékben befolyásolta a járvány első hullámának csillapodása és a GVI konjunktúramutatójában is megjelenő optimistább várakozás.

Következő cikkünkben a felmérés további részét (a vállalkozások közötti lánctartozását, a külső finanszírozási források igénybevételét és a hitelhez jutás feltételeit) vesszük sorra.

Véleményvezér