Az idei év fő üzleti kockázatai az üzletmenet megszakadása (1. hely 41 százalékos válaszadási aránnyal) és a világjárvány kitörése (2. hely 40 százalékos válaszadási aránnyal), amit szorosan követnek a harmadik helyen a kiberbiztonsági események (3. hely 40 százalékos válaszadási aránnyal). Az Allianz Global Corporate & Specialty éves felmérése 92 ország és terület 2769 szakértője, köztük vezérigazgatók, kockázatkezelők, alkuszok és biztosítási szakértők által megfogalmazott vélemények alapján készült.

(Fotó: Pexels.com)

A pandémiát kísérő válság továbbra is közvetlen fenyegetést jelent mind az egyének biztonsága, mind az üzleti élet tekintetében, így érthető, hogy a világjárvány kitörése miért végzett számos más kockázatot megelőzve a rangsor 2. helyén, tizenöt helyet ugorva előre. 2021-et megelőzően, az Allianz Kockázati Barométer tíz éves történetében ez az eddig egyértelműen alulbecsült kockázat sosem végzett a 16. helynél előrébb. 2021-ben azonban már ez az első számú kockázat tizenhat országban, és egyike a három vezető kockázati tényezőnek valamennyi kontinensen, illetve a tíz vezető kockázati tényező elemzésének alapjául szolgáló 38 országból 35-ben. Kivételt mindössze Japán, Dél-Korea és Ghána képez.

A piaci fejlemények (4. hely 19 százalékos válaszadási aránnyal) szintén előrébb lépett az Allianz Kockázati Barométer 2021-es rangsorában, tükrözve a fizetésképtelenségi ráta világjárványt követő növekedésének kockázatát. Az Euler Hermes szerint 2021-ben tömeges fizetésképtelenség várható. A kereskedelmi hitelek biztosítására szakosodott cég globális fizetésképtelenségi indexének csődmutatója a várakozások szerint 2021 végére sohasem látott magaslatokba, 35 százalékra szökhet fel. A legnagyobb növekedés az Egyesült Államokban, Brazíliában, Kínában és a legjelentősebb európai országokban várható. Ezen túlmenően a COVID-19 valószínűleg az innováció és a piaci zavarok időszakát hozza el, felgyorsítva a technológiák befogadását, siettetve a jelenlegi piaci szereplők és hagyományos iparágak hanyatlását, és elősegítve az új versenytársak megjelenését. A rangsorban számos helyet előre lépő kockázati tényezők továbbá a makroökonómiai fejlemények (8. hely, 13 százalékos válaszadási aránnyal), valamint a politikai kockázatok és a politikai indíttatású erőszak (10. hely, 11 százalékos válaszadási aránnyal). Ezek előretörése nagyrészt szintén a koronavírus-járvány következménye. Az idei év felmérésének vesztesei a jogszabályi és szabályozási változások (5. hely, 19 százalékos válaszadási aránnyal), a természeti katasztrófák (6. hely, 17 százalékos válaszadási aránnyal), a tűzeset/robbanás (7. hely, 16 százalékos válaszadási aránnyal), valamint a klímaváltozás (9. hely, 13 százalékos válaszadási aránnyal), amelyek helyét egyértelműen a járvánnyal kapcsolatos aggodalmak vették át.

A legfőbb kockázatok Magyarországon

Magyarországon fej-fej mellett, megosztva végzett az első helyen a kiber incidensek és a járványhelyzet jelentette kockázatok, mindkettőt egyaránt a 108 válaszadó harminckét százaléka jelölte meg az első helyen. A 2020-as Kockázati Barométeren a válaszadók 42 százaléka által legfontosabb kockázatnak jelölt jogi és szabályozási környezet változásainak kockázata továbbra is jelentős maradt, de a járványhelyzet és a digitalizáció gyorsulását kihasználó kiberbiztonsági incidensek leszorították az első helyről. A top tízben eddig nem szerepelt a természeti katasztrófák jelentette kockázat, amely hazánkban a viharkárok, valamint az árvizek és földrengések által jelentett rizikófaktorokat fedi.

A COVID-19-járvány kitörését megelőzően az üzletmenet megszakadása már hét alkalommal végzett az Allianz Kockázati Barométer élén, ahová most azután tér vissza, hogy 2020-ban a kiberbiztonsági események vették át az első helyet a kockázati tényezők között. A világjárvány rámutatott, hogy a rendkívüli, világméretű üzletmenet-megszakadási események bekövetkezte nemcsak elméleti, hanem nagyon is valóságos, bevételkiesést, a termelés, a működés és az ellátási láncok megszakadását okozó lehetőség. A válaszadók 59 százaléka 2021-re nézve a világjárványt nevezte meg az üzletmenet-megszakadások fő okaként, amit a kiberbiztonsági események (46 százalék), a természeti katasztrófák, valamint a tűzesetek és robbanás követnek (utóbbi kettő 30-30 százalékos válaszadói aránnyal).

A járvány egy újabb elem az üzletmenet-megszakadási forgatókönyvek nem fizikai jellegű kárforrásainak (úgymint a kiberkockázatok és az áramszünetek) sorában. „A világjárvány következményei (a szélesebb körű digitalizáció, a távmunka terjedése, valamint a technológiára történő fokozottabb támaszkodás mind a vállalatok, mind a társadalom részéről) valószínűleg növelik az üzletmenet-megszakadás kockázatát az elkövetkező évekre nézve” – magyarázza Philip Belbo, az AGCS globális vagyonbiztosítási csoportjának szakértője. „Ugyanakkor a hagyományos fizikai kockázatok sem tűnnek el, ezeknek is muszáj a kockázatkezelés napirendjén maradniuk. Számos iparágban a természeti katasztrófák, a rendkívüli időjárási események vagy a tűz maradnak az üzletmenet-megszakadás fő okai, és változatlan marad az a trend is, hogy az idő előrehaladtával egyre nagyobbak a veszteségek.”

Az üzletmenet-megszakadással szembeni sérülékenység fokozódására adott válaszként számos vállalat törekszik rugalmasabb működés kialakítására és ellátási láncainak kockázatmentesítésére. Az Allianz Kockázati Barométer válaszadói szerint a vállalatok által alkalmazott legfőbb lépés az üzletmenetfolytonosság-menedzsment fejlesztése (62 százalék), ezt követi az alternatív vagy többszörös beszállítói rendszer kialakítása (45 százalék), digitális ellátási láncokba való befektetés (32 százalék), valamint a beszállítók kiválasztásának és ellenőrzésének javítása (31 százalék). Az AGCS szakértői szerint számos vállalat szembesült azzal, hogy terveit gyorsan felborította a járvány terjedésének üteme. Az üzletmenetfolytonosság-tervezésnek holisztikusabbnak, keresztfunkcionálisnak és dinamikusnak kell lennie, nyomon kell követnie és értékelnie kell a felmerülő vagy szélsőséges kárhelyzeteket, valamint folyamatos frissítést, tesztelést és a szervezeti stratégiába való beépítést igényel.