A kiberkockázatok felerősödése
Bár a kiberbiztonsági események a rangsor 3. helyére csúsztak vissza, ezeket a 2020-as felméréshez képest több válaszadó minősítette továbbra is kulcsfontosságú veszélynek, és számos országban, így Brazíliában, Franciaországban, Németországban, Indiában, Olaszországban, Japánban, Dél-Afrikában, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban jelenleg is az első három legfőbb kockázati tényező között tartják számon. A digitalizáció egyre gyorsuló növekedése, és a járvány miatt szükségessé vált távoli munkavégzés szintén felerősítik az információtechnológiai sérülékenység mértékét. A karantén első hullámának csúcsán, 2020 áprilisában az FBI jelentése szerint 300 százalékkal nőtt meg csak a kiberbiztonsági események száma, míg a kiberbűnözés globális gazdasági költsége meghaladja az 1 billió dollár összeget, ami 50 százalékos növekedés a két évvel ezelőtti adathoz képest
Emelkedések és bukások
A makroökonómiai fejlemények a 8. helyen végzett, míg a politikai kockázatok és politikai indíttatású erőszak (10. hely) első alkalommal került vissza az első tíz helyezett közé 2018 óta, ami jól mutatja, hogy a vállalatok kockázati kitettségének fő okát illetően a polgári zavargások, tüntetések és zendülések már a terrorizmussal vetekednek. Számos közelmúltbeli esemény, így a „Black Lives Matter” tiltakozások, a karanténellenes tüntetések és az Egyesült Államok elnökének megválasztása körüli zavargások mind számukat, mind léptéküket és időtartamukat tekintve kivételesek voltak. A COVID-19 járulékos társadalmi-gazdasági hatásainak halmozódásával további politikai és társadalmi nyugtalanság valószínűsíthető, és várhatóan számos európai és amerikai ország fog fokozott aktivitást tapasztalni 2021-ben és azt követően is.
A jogszabályi és szabályozási változások éves összehasonlításban a 3. helyről az 5. helyre esett vissza. „A világjárvány okozhatott némi késedelmet a szabályozási vonaton, de korántsem állította le vagy siklatta ki azt. Épp ellenkezőleg, 2021 a jogszabályalkotás és a szabályozási tevékenység tekintetében igen zsúfolt évnek ígérkezik, különösen az adatok és a fenntarthatóság területén” – jósolja Ludovic Subran, az Allianz vezető közgazdásza. A természeti katasztrófák a 4. helyről a 6. helyre estek vissza, ami annak köszönhető, hogy bár a számos kisebb káresemény, például a futótüzek vagy a tornádók összesítve kiterjedt pusztítást és számottevő, biztosítással fedezett kárt okoztak 2020 folyamán, ez volt sorozatban a harmadik olyan év, amikor egyetlen jelentős – például a 2017-es Harvey hurrikánhoz hasonló méretű – természeti katasztrófa sem történt.
A klímaváltozás szintén visszaesett, a 9. helyre. Ettől függetlenül a klímaváltozás elleni küzdelem szükségessége nem csökken, tekintve, hogy 2020 volt a valaha feljegyzett legforróbb év. „A védőoltási kampány megindulásával a klímaváltozás 2021-ben újra kiemelt jelentőségű témaként kerül vissza a tanács napirendjére” – ígéri Michael Bruch, az AGCS globális környezetvédelmi, társadalmi és irányítási területért felelős igazgatója. „Számos vállalatnak kell az üzleti tevékenységét úgy átalakítania, hogy megfeleljen egy alacsony széndioxid-kibocsátású világ elvárásainak – a kockázatkezelőknek pedig ezen átalakulás élén kell járniuk.”
