A DIHK (Deutscher Industrie- und Handelskammertag e.V.) felmérése szerint a német vállalatok összességében rosszabbnak ítélték meg az aktuális helyzetüket a 2020. őszi felmérésben jelentettnél. Az összes gazdasági ágazatban a megkérdezett vállalatok 29 százaléka jónak, 32 százaléka pedig rossznak ítélte meg üzleti helyzetét. A különbség tehát 3 százalékpont, szemben a 2020. őszi felméréssel, amiben a negatív értékelések 1 százalékponttal haladták meg a pozitívakat.

Ágazatonként eltérően látják a helyzetet 

A különböző gazdasági ágazatok azonban nagyon eltérően ítélik meg a helyzetüket. Az építőiparban továbbra is magas a pozitív különbözet, 39 százalékpont a jó megítélés javára, bár alacsonyabb az őszi 44 százalékpontnál. A feldolgozóipar nagy lendületet vett a javulás felé, a megítélés szaldója plusz 6 százalékpontra billent át az őszi mínusz 10 pontról. Ez azonban még messze a plusz 23 pontos hosszú távú feldolgozóipari átlag alatt van.

A lezárásoktól leginkább hátrányosan érintett gazdasági ágazatokban, a kereskedelemben és a szolgáltatóipari területeken nagymértékben lejjebb billent a helyzet megítélésének szaldója: a kereskedelemben mínusz 5 pontra plusz 5 pontól, a szolgáltatási szektorban pedig mínusz 12 pontra mínusz 3 pontról. A szolgáltatási szektorban is vannak azonban ágazatok, amelyekben többségében pozitívan értékelik aktuális helyzetüket a vállalkozások. Ilyen például az informatikai szolgáltatások ágazata, ahol 24 százalékponttal vezetnek a helyzetüket jónak tartó cégek a helyzetüket rossznak ítélőkkel szemben. A jogi és adótanácsadó cégeknél pedig 51 ponttal vezetnek a pozitív értékelések.

A rendezvényszervezőknél viszont a felmérés kezdete óta a legalacsonyabb, mínusz 83 pont az értékelések aránya. A művészeti területeken tevékenykedő cégeknél mínusz 74 pont.

A kereskedelemben is vannak területek, ahol többségében pozitívan értékelik a helyzetüket a vállalatok. A nagykereskedelemben például plusz 8 pont a különbözet, míg a kiskereskedelemben mínusz 13 pont. Az egészségügyi cikkeket forgalmazóknál azonban a kiskereskedelemben is plusz 10 pont a szaldó. A következő 12 hónapra vonatkozó kilátásaikat kedvezőtlenebbül ítélik meg a német vállalatok mint az őszi felmérésben. A negatív és pozitív értékelések szaldója mínusz 9 pontra csökkent mínusz 7 pontról.

A feldolgozóipariban plusz nyolc pontra emelkedett a különbözet plusz 5 pontról, miután a vállalatok 29 százaléka számít helyzetének javulására, 21 százaléka pedig a romlására. A legbizakodóbb hangulat a gyógyászati eszközök és berendezések gyártásában uralkodik plusz 26 pontos szaldóval.

Minden más gazdasági ágazatban rosszabbnak ítélik meg a kilátásaikat a vállalatok mint ősszel tették. A kereskedelemben a szaldó 13 ponttal esett lejjebb mínusz 25 százalékpontra. Rosszabbnak ítéli meg a kilátásait még az építőipar is, a mérlegnyelve mínusz 21 pontra billent mínusz 20 pontról.

A szolgáltatási szektorban mínusz 12 pontra csökkent a különbözet mínusz 10 pontról. A vendéglátásban mínusz 25 ponton, a közlekedésben mínusz 26 ponton áll a szaldó. A szolgáltatási szektorban csak az informatikai szolgáltatásokkal foglalkozó cégek tekintenek bizakodással a jövő elé, a mérlegük plusz 9 pont. A nagykereskedelemben mínusz 15 ponton áll a negatív és pozitív várakozások különbözete, szemben az őszi felmérésben kimutatott mínusz 10 ponttal. A kiskereskedelemben a különbözet mínusz 33 pontra nőtt mínusz 12 pontról.

Visszaeső kereslet 

A vállalatok leginkább a kereslet kedvezőtlen alakulásától tartanak kilátásaik megítélésében. 57 százalékuk tart a belföldi és 50 százalékuk a külföldi kereslet visszaesésétől.

A német vállalatok 22 százaléka tervezi növelni beruházásait az idén, 30 százaléka pedig csökkenteni. A mínusz nyolc pontos különbözet kisebb az őszi felmérésben kimutatott mínusz 15 pontnál, de még messze elmarad a felmérés történetének plusz 4 pontos átlagától. A vállalatok foglalkoztatási tervei javultak az őszi felméréshez képest, a létszámot növelni és csökkenteni tervező cégek különbözete mínusz 9 ponton áll mínusz 13 pont után. A hosszú távú átlag mínusz 6 pont.

A kormány 3 százalékos növekedési prognózisával szemben a DIHK az idei évre 2,8 százalékos GDP-növekedést vár a 2020-as 5,0 százalékos csökkenés után. A koronavírus-válság a kutatóintézet számításai szerint 190 milliárd euró termelési értéktől fosztotta meg a német bruttó hazai terméket. A válság előtti szintre a DIHK szerint 2022 harmadik negyedévben állhat vissza a német gazdaság teljesítménye.