A következő három évben tovább szigorodnak az adóellenőrzések az EY kutatásában megkérdezett vezetők több mint fele (53 százalék) szerint. A válaszadók várakozása, hogy az adóhatóságok erélyesebb fellépéssel próbálják majd enyhíteni a koronavírus-járvány miatt a költségvetésre nehezedő nyomást. Ennek megfelelően, a pénzügyi vezetők kétharmada (66 százalék) szerint egyre fontosabbá válik az adókockázatok kezelése.
„Két párhuzamos hatással kell egyszerre számolni. Egyrészt a NAV digitális fejlesztései (például az online számlaadat-továbbítás) pontosabb kiválasztást tesznek lehetővé és ezzel csökkentik az adóellenőrzések számát. Másrészt viszont a koronavírus-járvány a világ összes országának költségvetésére hatással lesz és így a hazai adóhatóságnak is több és fókuszáltabb ellenőrzést kell majd lefolytatnia a költségvetési bevételek védelme érdekében. Emiatt valószínűleg az adóellenőrzések száma is nőni fog” – nyilatkozta dr. Séra Gergely, az EY Associate Partnere.
Az idei évben ismét a kapcsolt vállalkozásokat érintő transzferárazást tartják a legnagyobb rizikófaktornak az adózás területén a megkérdezettek világszerte. Emellett 28 százalékuk szerint erősödni fog azoknak a támogatásoknak a vizsgálata is, amelyek az egészségügyi vészhelyzet okozta károk enyhítésére szolgálnak.
„Magyarországon a NAV az adókijátszásra specializálódott társaságok kiszűrésére, az építőiparra és az e-kereskedelmi szektorra fog kiemelt figyelmet fordítani az év elején publikált ellenőrzési terv szerint. Emellett előtérbe kerül a határon átnyúló ügyletek ellenőrzése is. A nemzetközi információcsere keretében megosztott információk döntő része transzferárazási kérdésekhez kapcsolódik, így a felmérés eredményét a hazai adóellenőrzési prioritások is alátámasztják” – tette hozzá dr. Bajusz Dániel, az EY adóperes jogásza. „A vállalatoknak felkészülten kell várniuk az ellenőrzéseket. Előre tudniuk kell, hogy milyen válaszokat adnak majd a NAV potenciális kérdéseire. Ehhez akár külső tanácsadót is érdemes bevonni, így jelentősen csökkenthetik adókockázataikat” – tette hozzá.
A válaszadók szerint sok hatóság annyira fejlett digitálisan, hogy többet tudnak a társaság adóügyeiről, mint maguk a cégek. Háromnegyedük szerint az elmúlt három év reformjai növelték az általános kockázati szintet, és hasonló arányban (74 százalék) érzik úgy, hogy a hivatalok digitalizációja – az adatelemzés, valamint a határokon átnyúló információmegosztás előrehaladása – a vállalatok fokozott ellenőrzéséhez vezetett.
