Egy-egy rendezvény megvalósításán rengeteg ember dolgozik a szervezőktől kezdve a technikai stábig. A technikai szakemberek nélkül nem lenne, aki megépítse a színpadot, megteremtse a rendezvényhez szükséges technikai feltételeket, de ők felelnek a hangért és a fényért is. Nélkülük egyszerűen nem lennének rendezvények. Legyen szó pár tucat embert vagy tízezreket megmozgató eseményről, ők azok, akik nélkülözhetetlenek a rendezvényszektorban. Jelenleg viszont éppen a technikai szakemberekből van a legnagyobb hiány.

(Fotó forrása: Magyar Turisztikai Program Alapítvány)

A rendezvényiparra korábban is jellemző volt a munkaerőhiány: a jó hírű szakembereket és szolgáltatókat már jóval előre le kellett szerződtetni, hogy – a koronavírus-járványt megelőző éveket jellemző – programdömping során a szervezők biztosíthassák rendezvényeik megfelelő színvonalú megvalósulását.

Elmaradt a segítség

Ezen a tendencián pedig csak tovább rontott a koronavírus-járvány, hiszen a rendezvényszektor nem kapott átfogó, általános állami segítséget, a szektor szervezői és szolgáltatói ellehetetlenültek, munkavállalóiknak és szerződéses partnereinek megélhetése pedig hosszú hónapokra teljesen bizonytalanná vált. Ennek a helyzetnek köszönhetően sok szakember kényszerült arra, hogy más megélhetőségi lehetőség után nézzen. E folyamatnak a jelenre gyakorolt hatása pedig elsősorban a rendezvények újraindulásával és a programnaptárak sűrűsödésével érzékelhető, mind a szervezői, mind a szolgáltatói oldalon. 

“A 2021-es év tapasztalataira egyelőre nehéz támaszkodni, hiszen az események egy része idén is elmaradt, amik megvalósultak, azoknál a szervezők és a szolgáltató partnerek mindent megtettek annak érdekében, hogy a megszokott színvonalú munkát végezzenek. A fesztiválok, koncertek szervezése nagy számban igényel időszakos munkavállalókat, amely a tapasztalataink szerint kevésbé jelentett nehézséget a munkáltatóknak, hiszen a diákok, fiatalok számára ez egy vonzó terület. Sokkal inkább féltünk attól, hogy azok az alávállalkozóink, akik kifejezetten a rendezvényes területre szakosodtak, ebben a közel másfél évben munka nélkül maradtak, így sokan elhagyták a pályát. Őket visszacsábítani, vagy pótolni rendkívül nehéz feladat, ez idén is állandó fejtörést okozott a partnereinknek” – számol be tapasztalatairól Lobenwein Norbert, fesztiválszervező.

A pandémia egyaránt éreztette hatását az rendezvényszervezéssel, technikai szolgáltatással foglalkozó cégeknél és egyéni vállalkozóknál. A MaReSz tavasszal készült felméréséből egyértelműen látszik, hogy a cégek majd 60 százalékánál voltak elbocsájtások. 2020-ban az események 80 százalékát kényszerültek lemondani és bár idén nyártól újra zöld utat kaptak a rendezvények, ez közel sem jelentette azt, hogy a 2019-et megközelítő fordulatszámon indulhattak újra az üzleti, kulturális vagy éppen sportesemények. 

„Azt látjuk, hogy nap mint nap maradnak el rendezvények azért, mert a szolgáltató vagy rendezvényszervező cégek nem tudják vállalni. Ez havi százas nagyságrendet jelent, ennyi rendezvény marad el. A munkaerőhiány alapjaiban változtatja meg a cégek működését, a humán erőforrás vált a szűk keresztmetszetté, amin kizárólag intenzív képzéssel és a bérek átalakításával lehet változtatni.” – véli Botond Szabolcs, a Visual Europe Group vezérigazgatója, aki cégével átlagosan évi 700 eseményen szolgáltatja a technikát.

A Magyar Turisztikai Program Alapítvány már megalakulásaként célként tűzte ki, hogy segítse a rendezvényszektor szereplőinek képzését és új szakemberek oktatását, felmérje, milyen szaktudásra van szükség a szektorban. Az Alapítvány e cél érdekében a jövőben kutatást is indít, hogy feltérképezze milyen szakemberekből van a legnagyobb hiány, és milyen képzési lehetőségekkel oldható meg a jelenleg a szektorra jellemző munkaerőhiány problémája. 

E körben pedig kiemelt figyelmet fordít a technikai szakemberekre, hiszen a ma aktív szakemberek jelentős része magától tanulta ki a szakmát, járta végig a szamárlétrát. A pandémia következtében történt pályaelhagyásuk pedig alapjaiban rengeti meg a rendezvényszektort. Hiányuk pótlásán a jelenleg zajló felnőttoktatási képzési rendszer átalakítása is nehezít, ráadásul az érintettek elmondása szerint eddig sem volt elegendő mennyiségű és színvonalú képzés Magyarországon. A megfelelő oktatási és minőségbiztosítási rendszer kidolgozásával azonban biztosítható lenne az utánpótlás a technikai szakemberek körében is. Ennek felkarolása pedig az Alapítvány egyik fő missziója.

Az Alapítvány mindenekelőtt azonban közös párbeszédre invitál e témában: havi beszélgetéssorozatán, a Rendezvény MeetUp-on ezúttal a rendezvényszakmában fellépő munkaerőhiány lesz a téma, ahol Botond Szabolcs (vezérigazgató, Visual Europe Group), Halász Domokos (vezérigazgató, XTRM), Váczi Kristóf (képzésvezető és hangmérnök, A38 Akadémia) és Hóbor Attila (ügyvezető, Sport Events) segítségével járják körbe a lehetséges utakat.