Mivel a koronavírus-járvány alatt megmutatkozott az egyébként már hosszabb ideje kifejezetten stabil munkaerőpiac sérülékenysége, a járvány harmadik hullámának lecsengését követő felmérésben elsősorban a munkavállalók járvány alatti személyes helyzetének változását vizsgálta a BNP Paribas Cardif Biztosító Zrt. és a Medián közös reprezentatív kutatása.
A felmérésből kiderül, hogy a járvány előtt is dolgozók többségének (59 százalék) munkavégzését valamilyen módon kedvezőtlenül érintette a COVID-19, illetve az ezzel összefüggésben hozott intézkedések. A legtöbbjüket (az akkor foglalkoztatottak 37 százalékát) már az első hullámban elérték a nehézségek, a következő, lényegesen hosszabb és egymástól is nehezebben elkülöníthető két hullámban pedig összesen további 22 százalék szembesült valamilyen problémával. Mindemellett a munkavállalók közel kétötöde érzékelte azt, hogy nagyobb teher hárult rá a munkahelyén. A járvány előtti időszakhoz képest az akkori munkavállalók csaknem egynegyedének csökkent a jövedelme és csaknem egytizedének szűnt meg a munkaviszonya.
Főleg nőket és fiatalokat érintették a korlátozások
A foglalkoztatottak közel háromnegyede (72 százalék) tapasztalt a munkahelyén leépítést, vagy megszorítást: ezek többsége (54 százalék) magát a munkavállalót is érintette, 13 százalékot pedig elkerültek a megszorítások és 5 százalék azok aránya, akiket úgy sújtottak intézkedések, hogy az a cégben másokat nem érintett. A korlátozások érzékelhetően nagyobb mértékben sújtották a társadalom eleve sérülékenyebb csoportjait: a nőket, a fiatalabbakat, az érettségivel nem rendelkezőket, a vidéken lakókat, illetve a Kelet-Magyarországon élőket.
Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik az is, hogy a felmérés szerint a járvány előtt dolgozók 60 százaléka a munkahelyén személyesen is elszenvedett valamilyen hátrányos intézkedést, amelyek közül a legtöbben a munkaterhek növekedését említették, de – még ha szelektíven is ugyan – a részmunkaidő rövidítését és a kötelező fizetett szabadság eszközét is alkalmazták a munkáltatók.
Bizonytalanná váló anyagi helyzet
A kutatásból az is kiderül, hogy az eddigi stabil jövedelem elvesztéséhez kapcsolódó aggodalmak egyre erősödnek: az emberek egyre nagyobb arányban biztosítják a munkahely elvesztésével összefüggő kockázatokat, elsősorban jövedelempótló biztosításokkal.
„A BNP Paribas Cardif adatai azt mutatják, hogy 2020 első és második negyedéve között egyes partnereinknél közel 50 százalékkal emelkedett az érdeklődés a hitelekhez kapcsolódó munkanélküliségi biztosítás iránt” – mondta el dr. Kiss Márk István, a BNP Paribas Cardif vezérigazgatója. „Általánosságban is tapasztaljuk a jövedelempótló biztosítások iránti érdeklődés növekedését, amit a jelenlegi helyzetben tovább erősít a munkahely és a stabil jövedelem elvesztésének félelme. A célunk az, hogy ügyfeleinknek ezekben a nehéz időkben segítséget tudjunk nyújtani” – tette hozzá.Összességében elmondható, hogy a válaszadók munkahelyeinek kétharmadában hoztak valamilyen, a dolgozókat kedvezőtlenül érintő intézkedést. Ezek közül a legnagyobb mértékben a vendéglátással és idegenforgalommal foglalkozó vállalkozások kényszerültek megszorításokra: a szektor négyötödét érintette valamilyen típusú megszorítás; továbbá száz munkahelyre átlagosan 247 intézkedés jutott, ami bőven meghaladja a többi szektor által átlagosan tapasztalt 143 beavatkozást. A kutatásból az is kiderül, hogy a közepes cégekben foglalkoztatottak nagyobb valószínűséggel találkoztak megszorításokkal, mint a kisebb vagy a nagyobb cégekben dolgozók.
Két hónapnyi tartalék
A kutatás az interjúalanyok megtakarításaira és potenciális segítségforrásaira is rákérdezett. Ebből megtudhatjuk, hogy a teljes népesség közel negyede (24 százalék) legfeljebb egy, 38 százaléka legfeljebb kéthónapnyi anyagi tartalékkal rendelkezik. A válaszadók 53 százalékára igaz, hogy legalább kettő, de maximum egy évet bírna ki bevétel nélkül, 9 százaléknak pedig több mint egy évnyi tartaléka van. Összességében tehát a válaszadók kétötöde legfeljebb kéthónapnyi anyagi tartalékkal rendelkezik, ami nagyjából a negyedével több annak, mint amennyien a járvány első hullámának végén érezték ennyi időre elégnek az akkori megtakarításaikat. Ez a jelenség minden bizonnyal elsősorban nem a megtakarítások növekedésével magyarázható, hanem azzal, hogy az emberek a hosszúra nyúlt járványhelyzetben megtapasztalták, hogy a korábban megszokottnál kevesebből is kijönnek.
A nehezebb időszakok átvészelésére az emberek 70 százaléka fordulhat valamilyen külső segítséghez. A legáltalánosabb forrásnak a tágabb család számít, vagyis 56 százalék innen számíthat segítségre. Hitelfedezeti- vagy jövedelembiztosítása a válaszadók (illetve a válaszadóval egy háztartásban élők) 18 százalékának van. Ez utóbbiak aránya az elmúlt egy év során érdemben nem változott (2020 júniusában 17 százalék volt). Általánosságban megállapítható, hogy bármiféle külső segítségre sokkal inkább számíthatnak azok, akik egyébként is nagyobb biztonságban érzik magukat. Azok, akik senkihez és semmihez nem fordulhatnak baj esetén, megtakarításaikból csak alig öt hónapot vészelnének át. Akiknek van nehéz helyzetre kötött biztosítása – például hitelfedezeti-, vagy jövedelembiztosítása –, megtakarításaikból az átlagosnál valamelyest rövidebb időt tudnának átvészelni.
Az elemzés szerint egyébként minél fiatalabb, minél képzettebb valaki, és minél jobban „jött ki” a járványidőszakból, annál több forrásból számíthat támogatásra, és lényegesen jobb helyzetben vannak azok is, akiknek a háztartásában van aktív kereső.
A hitelfedezeti biztosítások iránt növekvő érdeklődés másik oka az, hogy az emberek egyre nagyobb hányada ébred rá arra, hogy jövedelemkiesés esetén nincs elegendő pénzügyi tartaléka a szokásos kiadások és a hiteltörlesztés fedezetére. A BNP Paribas Cardif saját tapasztalata azt mutatja, hogy a munkanélküliség esetére szóló fedezete iránt jelentősen megnőtt az érdeklődés a járványnak azokban az időszakaiban, amikben a szigorú korlátozások voltak érvényben. Az első és a harmadik hullámban a bejelentett munkanélküliségi károk a járvány előtti időszakhoz képest 80 százalékkal magasabb szintet értek el.
