Magasfokú digitalizáltság, a társadalmi ügyek iránti fogékonyság és a fogyasztói hűség elnyerését mindennél előbbre soroló vállalati kultúra – az idei KPMG Global Customer Experience Excellence kutatás szerint ezek jellemzik a sikeres vállalatok fogyasztói elégedettség stratégiáját. Az egyszerű, gyors, de empatikus kiszolgálás alap, de nem árt szem előtt tartani azt sem, hogy a vásárlók csaknem kétharmada hajlandó többet fizetni egy tisztességesnek, felelősségteljesnek érzett vállalatnak.

Ezt az is mutatja, hogy 4300 induló kényszertörlés volt 1 hónap alatt. A kényszertörlési eljárások újraindulásával rekordmagasságokba kerültek a megszüntetésre irányuló eljárások októberben Magyarországon.

A Motorpharma Kft. Magyarország legnagyobb, nagyjából százmillió dolláros gyógyszerfejlesztési szerződését kötötte az Aditum Bio amerikai tőketársasággal a krónikus izomgörcsök kezelésére szolgáló, MPH-220 gyógyszerjelölt projektre - közölte a Motorpharma az MTI-vel.

Megosztottak a vállalatok az oltási kötelezettség kérdésében: a HR vezetők harmada szeretné bevezetni, de mégis a cégek kilenc százaléka tette csak kötelezővé - derül ki a HR-Evolution által készített piaci körképből. A bizonytalan helyzet, a döntés halogatása a legrosszabb választás, folyamatos kommunikációra van szükség a munkatársakkal és a partnerekkel.

Ötödik alkalommal hirdette meg a DreamJo.bs a Szerethető Munkahelyek díjat, ahol idén is azokat a cégeket jutalmazták, amelyeket a szavazók a legvonzóbbnak találtak.

Az élő rendezvények voltak a legelsők, amelyeket lenullázott a járvány. Egyik napról a másikra állították le a rendezvényeket, ezzel együtt egy csapásra szűnt meg több ezer, ezek lebonyolításán dolgozó szakember munkája is. A hónapokig elhúzódó bizonytalanság és a segítség elmaradása miatt pedig sokan arra kényszerültek, hogy a szakmájukat másra cserélve új megélhetési lehetőségek után nézzenek. És noha ismét lehetnek élő események, a hirtelen jött rendezvénytömegre nincsen megfelelő létszámú szakembergárda. A Magyar Turisztikai Program Alapítvány ezekre a problémákra keresi a megoldást a következő Rendezvény MeetUp-on.  

Egy kutatás szerint a kilépő vagy elbocsátott munkavállalók közel fele titokban letölt, elment, továbbküld vagy kiszivárogtat munkával kapcsolatos dokumentumokat, mielőtt elhagyja régi munkahelyét. Ennek részben az is az oka, hogy becslések szerint az irodai dolgozók 72 százaléka tévesen úgy gondolja, hogy a munkahelyükön általuk létrehozott adatok az övék. Az ESET kiberbiztonsággal foglalkozó szakértői szerint a járványra adott intézkedések – az ellátási láncok és partnerségek kiterjesztése, valamint a távmunka és a felhő-infrastruktúra bevezetése – minden korábbinál kiszolgáltatottabbá tették a cégeket a külső és belső fenyegetésekkel szemben.

Bár a járvány okozta sokk utáni újraindulásban és a hosszú távú tartós növekedésben egyaránt megkerülhetetlen lenne az innováció, a magyar vállalkozások minimum visszafogottak ezen a téren - derül ki a K&H innovációs indexének második méréséből, amely a 300 millió forintot meghaladó éves árbevételű magyar cégek fejlesztéseit, terveit térképezte fel. A K&H innovációs indexe 28 pontot ért el az idei második félévben, ami 3 ponttal elmarad az első féléves eredménytől. A kutatás szerint a nagyobb vállalatok számítanak komolyabb innovátornak, a szektorokat nézve pedig az ipar és a szolgáltató szektor viszi a prímet.

Munkavállalóként is hasznos az élethosszig tartó tanulás koncepciójának követése, munkaadóként pedig szinte elengedhetetlenné vált ennek ösztönzése az elmúlt időszakban – egyfelől a kollégák megtartása érdekében, másfelől a jelentős pályaelhagyási hullámmal kialakult helyzet kiküszöbölésére. A munkaerőhiány és a növekvő fluktuáció kezelésére a Profession.hu szakértői kézenfekvő eszközként javasolják a cégen belüli tréningek bevezetését, amellyel elősegíthető a meglévő munkavállalók megtartása és a vállalat hatékonyságának növelése.

Két, egymástól független és nagy távolságra lévő Bács-Kiskun megyei telepen, egy pecsenyekacsa törzsállományban és egy hízólúd tartó gazdaságban is madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A fertőzést tegnap délután erősítették meg a vizsgálatok, az érintett jászszentlászlói állomány felszámolása már gyanú alapján megtörtént, a császártöltési állományé folyamatban van. Az országos főállatorvos a magas kockázatú megyékben elrendeli a kötelező zártan tartást.

A nagyvállalatok már az ősz elején tudatosan készültek a járvány negyedik hullámára. Az egészségügyi kockázat csökkentése érdekében szinte minden nagyvállalat tervezett valamilyen intézkedést. Minél több munkatársa van egy cégnek, annál inkább komolyan vette a felkészülést.

Míg egy sztenderd iroda kialakítása négyzetméterenként 586 eurót igényel, egy prémium helyiség esetén 836 eurós, luxusiroda esetében pedig 1268 eurós költségvonzattal érdemes kalkulálni, amit a nem beépülő költségek tovább növelnek – derül ki a CBRE útmutatójából.

Átlagosan 20 százalékkal kerülhetnek többe januártól az építőanyagok a gyártókat sújtó költségemelkedések miatt, de áruhiány most nem lesz.

Ugyan néhány hete még úgy tűnhetett, hogy a cégek bátran rendezhetnek a járvány előtti időszakot idéző karácsonyi összejöveteleket az év végén, nagyot fordult a világ, mert a negyedik hullám erősödése mellett sokan nem merik megkockáztatni, hogy egy légtérbe hívják az összes dolgozót. Pintér Antal, a Flinkit! ötletgazdája arról beszélt, tapasztalatai szerint az elmúlt hetekben emiatt sorra mondják le a vállalatok a már lefoglalt rendezvényhelyszíneket, és inkább virtuális vacsorákban, borkóstolókban, közös online játékokban gondolkoznak a vezetők.

Jókora lökést adott a hazai ételkiszállítási piacnak a koronavírus, amit az is mutat, hogy a Kifli.hu megjelenése, a Netpincér brandváltása után a héten bejelentették: egy amerikai cég felvásárolta a Woltot. De pontosan milyen piacra lépett be most az amerikai házhozszállító?

Már a cégek harmadának jelent komoly nehézséget a növekvő munkaerőhiány – derül ki a K&H kkv bizalmi index legfrissebb eredményeiből. Így a következő egy évben a mikro-, kis- és középvállalkozásoknál dolgozók fizetése várhatóan újra olyan ütemben nőhet, mint a járvány előtt. A középvállalkozások, illetve a mezőgazdasági cégek terveznek leginkább béremelést.

Az áruházlánc nem teszi kötelezővé a koronavírus elleni védőoltást, de annak felvételére buzdítják dolgozóikat.

A vállalati kultúra és a vezetők szerepe erősödött a Covid második évében, az otthoni munkavégzés lehetősége pedig először került a TOP10-be a munkahelyválasztási preferenciák rangsorában. A csökkenő bizonytalanság sem változtatott a munkavállalók tavaly átalakult prioritásain: továbbra is az alapbér a legfontosabb, ezt a rugalmas és kiszámítható időbeosztás követi. A PwC Magyarország idén már ötödik alkalommal mérte fel a hazai munkahelyválasztási preferenciákat a fiatalok és a tapasztalt szakemberek körében

Nem könnyű feladat megtalálni a számunkra leginkább megfelelő munkahelyet és munkakört, igazán szerencsés, aki ez hosszabb-rövidebb idő alatt, de megvalósítja. Ahhoz, hogy minél kevesebb sikertelen próbálkozást kelljen átélnünk, több időt és figyelmet kell fordítanunk saját magunk és az igényeink megismerésére. Ha olyan feladatkört kell ellátnunk, ami személyiségünkkel, habitusunkkal nincs harmóniában, a munkába járás terhekkel teli, a munkavégzés pedig stresszes lehet.

Kevés hazai szektor mondhatja el magáról, hogy a koronavírus járvány nem hatott valamiképpen negatívan gazdasági teljesítményükre. Az állategészségügyi ágazat társas vállalkozásai szabályt erősítő kivételek.

Új kihívásokat hozott a koronavírus-járvány a munkavállalói jóllétben. A nagyobb bizonytalanság növelte a stresszt, csökkentette a jóllétet. Különösen igaz ez a HR-esekre, akik úgy érzik, nekik maguknak is támogatásra lenne szükségük, egy friss kutatás eredménye szerint.

A magyar foglalkoztatottak egyharmadát közvetlenül is érintette munkahelyi leépítés, illetve egyéb megszorítás a járvány első három hulláma során.

November 1-jétől hatályba lépett a kormány azon rendelete, amely a versenyszféra munkáltatóit feljogosítja arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a koronavírus elleni védőoltás felvételét a dolgozóknak.

A kormányrendelet alapján a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg a munkáltató – az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a védőoltás felvételét azon foglalkoztatott esetében, aki november 1-e előtt a védőoltást nem vette fel, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól mentesül. Niveus Consulting Group vélemény.

Az európai cégek nagy része nem mérte még fel, hogy a digitális megoldások hogyan segíthetik a fenntarthatóságot. A vezetőknek csak egyharmada tekinti a technológiát a fenntarthatóbb üzleti gyakorlatok elősegítőjének, annak ellenére, hogy az ESG-célokhoz kapcsolódó elvárások egyre nagyobbak.

November 1-től ugyan a friss kormányrendelet lehetővé teszi a cégek és a vállalkozások számára, hogy kötelezővé tegyék a koronavírus elleni védőoltás felvételét munkavállalóik számára, az állásinterjún a védettségre vonatkozó kérdés változatlanul kerülendő lesz. Emellett távmunka keretében foglalkoztatottak esetében sem feltétlenül lesz indokolt az oltásra való kötelezés – mutat rá az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

Az ügyvezetőkre egy vállalkozás vezetése során nagy felelősség hárul. Nem csak a mindennapi működés személyi és tárgyi feltételeinek, valamint a profitábilis működés biztosítására kell folyamatosan ügyelniük, de arra is, hogy a vállalkozás tevékenysége mindenben megfeleljen a jogszabályi követelményeknek.

A szövetkezetekről szóló törvény júliusi módosítása évente több tízezer kisgyermekes édesanya – és édesapa – számára nyitja meg az utat, hogy a gyermeknevelés mellett rugalmas feltételekkel munkát vállalhasson. A jogszabály azt teszi ugyanis lehetővé, hogy a kisgyermekkel otthon maradó szülők szövetkezetet alakíthassanak, vagy szövetkezetbe lépjenek be, mely az általános munkajogi korlátoknál rugalmasabb feltételeket biztosít számukra, így a munkájuk tartalmát, módját és mértékét az érintettek maguk dönthetik el, illetve járulékkedvezmény is megilleti a szövetkezeti tagokat.

Az előző negyedévben felállított történelmi csúcs után továbbra is derűlátók a mikro-, kis- és középvállalkozások a K&H kkv bizalmi index felmérés legfrissebb, harmadik negyedéves adatai szerint. A következő egy évben szinte az összes kkv pénzügyi eredményei javulását várja, azonban egyre többen számítanak a közterhek és a vállalati hitelkamatok emelkedésére. A mutató jelenleg 16 ponton áll.

Növekvő optimizmussal néznek a jövőbe saját cégeik kilátásait illetően a világ legnagyobb vállalatainak vezérigazgatói. A KPMG 2021 CEO Outlook felmérése szerint az üzleti vezetők 60 százaléka a járvány kiváltotta bizonytalanság elhúzódása ellenére bízik a világgazdaság fellendülésében a következő három évben. Nagy részük akvizíciók útján is fokozni kívánja a növekedés ütemét.

A hazai szolgáltató központok (SSC) a tranzakciós, ismétlődő tevékenységek elvégzésétől egyre inkább elmozdulnak a globális üzleti szolgáltatói lét felé, derül ki a PwC kutatásából. A válaszadók mintegy negyedénél nem okozott jelentős, stratégiai változást a vírushelyzet, 8 százalék pedig még feladatkör-bővítést is tervez. A fő kihívásokat a magyarországi SSC-k vezetői leginkább a munkaerő kapcsán látják, ugyanis a megkérdezettek fele tart a bizonytalan munkaerőpiaci helyzettől.

A Kincentric mérései szerint globálisan nagyot zuhant a munkavállalói elkötelezettség általános szintje 2021 második negyedévében, azok után, hogy a pandémia első hullámában még pont ellentétes folyamatok zajlottak – minden bizonnyal a nagyfokú bizonytalanságnak köszönhetően. A stabilitás iránti mindent elsöprő igényt mára világszinten és hazánkban is felváltotta a minél nagyobb fokú rugalmasság iránti igény. A pandémia ugyanis hozzászoktatta a munkavállalókat a munkavégzés helyét és az időbeosztást tekintve a korábban megszokottnál kötetlenebb keretekhez, így emiatt azokat a munkaadókat részesítik előnyben, amelyek ezeket biztosítani tudják számukra.

Habár idén emelkedésnek indult a fizetésképtelenségi eljárások száma, és az Euler Hermes hitelbiztosító várakozásai szerint a trend jövőre is folytatódni fog, Magyarország kilátásai a vártnál jobban alakulnak. Az állami mentőcsomagok, a moratórium és a robosztus gazdasági élénkülés miatt egyelőre elmaradt a fizetésképtelen vállalatok számának gyors növekedése a világban és itthon is, ám a pandémiás időszak után az állami szerepvállalás csökkenése mellett új kihívások jelentkeznek: az alapanyagárak emelkedése, a globális szállítási láncok akadozása és az infláció. Ezek a magyar gazdaság szereplőinek likviditását és jövedelmezőségét is nagyban befolyásolják.

A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) jelentése szerint az egyesület befektető tagjai január és június közötti időszakban 61 tranzakció keretében összesen 19,813 milliárd forintot fektettek hazai vállalkozásokba. Az átlagos tranzakció mérete 328 millió forintot tett ki ebben az időszakban, ami majdnem 50 százalékkal magasabb a 2020 első félévében regisztrált 151 millióhoz képest.

Növekvő elvárásoknak kell megfelelniük a hazai pénzügyi vezetőknek, mindezt szűkös fejlesztési projektekre szánt erőforrásokkal. A következő egy évben továbbra is a csapatuk motiválásának, illetve az automatizáció kiterjesztésének párhuzamos megvalósítása lesz a legnagyobb kihívás.

A világjárvány természetessé tette a munkahelyeken azt, ami azelőtt ritkán fordult elő: a csapat egyik fele otthonról dolgozik, a másik az irodából. Ez az úgynevezett hibrid munkavégzés teljesen új kihívás a cégeknek. Akár külső segítségre is szüksége lehet a vezetőknek, hogy a vállalat alkalmazkodni tudjon az új helyzethez.

A harmadik negyedévben a cégek intenzív munkaerőfelvételbe kezdtek, a nyár folyamán minden eddiginél több állást hirdettek meg. 2020 rendhagyó év volt, rendhagyó viszonyokat kialakítva a munkaerőpiacon is, amely az idei nyár beköszöntével újjáéledt, majd szeptemberre már egyenesen szárnyalt.

Míg öt éve a családi vállalatok 13 százaléka számára volt aktuális a generációváltás kérdése, jelenleg ez már 23 százalékuknál megtörtént vagy éppen folyamatban van. Akár családtag, akár külsős szakember veszi át a cég irányítását, a folyamat mindenképpen veszélyt jelent a cég működésére.

Hamarosan minden hazai közép- és nagyvállalatnál lehetővé kell tenni, hogy egy névtelenséget biztosító etikai forródróton keresztül jelenthessék a dolgozók a szabálysértéseket. Az Európai Unió 2021. december 17-ig adott erre időt a több mint 249 főt alkalmazó szervezeteknek.

A pandémia és a távmunka széleskörű elterjedése alaposan felforgatta az irodai lét mindennapjait. Az online meetingek még olyan vállalatoknál is hétköznapivá váltak, ahol ez korábban elképzelhetetlen volt. A legtöbb cégnél a visszatérést követően is a legtöbb megbeszélés hibrid jelleggel zajlik, azaz a résztvevők egy része az irodából, míg mások otthonról, külső helyszínről jelentkeznek be. Cikkünkben 5+1 olyan tippet gyűjtöttünk össze, amik segíthetnek a hatékony, eredményes és zavartalan hibrid meeting lebonyolításában.

Novembertől a vendéglátó üzletek üzemeltetőinek is regisztrálniuk kell a turisztikai ügynökség adatszolgáltatási felületén.

A kényszertörlések újraindítása cégtörlési hullámot indított Magyarországon, amely magas cégalapítási értékekkel párosulva rekordközeli cégfluktuációt okoz.

A Digiméter 2020 után idén is megmérte a hazai kis- és középvállalkozások digitalizációját. A fő index 40-es értéke (100-as skálán) nem változott, látszólag nem történt érdemi elmozdulás a tavalyi évhez képest. Az adatok mélyére nézve azonban több apró eltérésre lehetünk figyelmesek, amik hosszabb távú változások előszelét is jelenthetik. A hazai digitalizációt furcsa kettősség jellemzi: miközben az alkalmazottak és cégvezetők magánemberként a legmodernebb digitális eszközöket és szolgáltatásokat használják, addig munka közben sokszor nélkülözik ezeket. Kivételek persze akadnak, ezért is hívta életre a mérés mögötti konzorcium 2021-ben a Digiméter-díjat, hogy kiemeljék a követendő példákat.

Jövő augusztus végéig jelentkezhetnek az érintett cégek.

Mégsem kell szakképesítés egyes konyhai feladatok ellátásához.

Az elmúlt években a vállalatok többségét a gyorsuló digitalizáció, a globalizáció és az automatizáció kihívásai tartották lázban, aztán megérkezett a koronavírus és magasabb fokozatra kapcsolt a túlélésért folytatott harc. Miközben több százezer cég húzta le a rolót világszerte, azok a vállalatok kaptak erőre, melyek képesek voltak rugalmasan és gyorsan reagálni a változásokra, és akár egyik napról a másikra átállni a távmunkára vagy a felhőalapú működésre. Az új varázsszó tehát az agilitás lett és ebben a korábbinál is nagyobb szerep hárul a céges informatikai rendszerekre. De hogyan érdemes egy vállalatnak az agilis transzformáció útjára lépnie, és mik lehetnek a folyamat legnagyobb buktatói? A Stylers Group szakértői válaszolnak.

Miközben a munkahelyválasztásról hagyományosan olyan szempontok szerint gondolkodunk, mint az elérhető jövedelem, a szakmai fejlődési és előrelépési lehetőségek, a társadalmi hasznosság és a munkakörnyezet, addig a potenciális munkavállalók számára az is egyre fontosabb, hogy a munkaadójuk mennyire működik fenntarthatóan. 

Komoly szerepe van a legkisebb cégeknek az ország exportteljesítményében.