Hová lettek a fizikai munkát végző szakemberek? – Munkaerőpiaci helyzetjelentés.

A magyar vezetők csupán 30 százaléka tart kibertámadástól.

Kétszer is meggondolják az építőiparban az ügyfelek, hogy kivel és mit építtetnek.

Hatalmas segítséget adott a magyar gazdaságnak.

Mínusz 15 ponttal az eddigi legalacsonyabb értékét vette fel a K&H nagyvállalati növekedési index, amely a hazai nagyvállalatok várakozásait mutatja.

Jóval nagyobb a problémát jelző eljárások száma ott, ahol sok vállalkozás működik azonos címen, és a helyzet 2022-ben is romlott az ilyen frekventált címeken.

2015-ös szintre esett vissza a fizetési fegyelem Magyarországon.

Idén nyáron a vállalatok visszavettek a toborzás intenzitásából, de még nem érzékelhető igazán markáns fordulat a munkaerőpiacon.

Négynapos munkahetet vezet be a Libri-Bookline.

A gazdasági, geopolitikai, technológiai változások hatására mind a külső szabályozás, mind a belső érdekelt felek egyre nagyobb elvárást támasztanak a pénzügyi vezetőkkel szemben.

Zéró összegű játék: közösségi autózás felé fordulnak a flottájuktól szabaduló vállalatok.

A tudatos fogyasztók táborának erősödésével párhuzamosan egyre több céget érhet a greenwashing, azaz a „zöldre mosás” vádja.

Németországban egyre többen veszítik el a kedvüket a munkától a Yougov közvélemény-kutató intézet felmérése szerint.

Az elmúlt időszak társadalmi, gazdasági és technológiai viharai működésük újragondolására készteti a vállalatokat.

Növelné magyarországi kávépiaci részesedését a Coca-Cola HBC, amely új kávémárka, a Caffé Vergnano forgalmazásába kezdett.

A Spar Magyarország franchise hálózatához már 114 településen összesen 237 üzlet tartozik.

Az energiaárak alakulása egyáltalán nem befolyásolja azt, hogy bejárnak-e majd az irodába a dolgozók.

A szakemberhiány és az árfolyamingadozás akadályozza leginkább a kkv-k működését.

Óriási fordulat a munkaerőpiacon: a hazai cégek több mint negyede tervez elbocsátást a negyedik negyedévben.

Mi a titka egy évtizedeken és generációkon átívelő családi vállalkozásnak?

Ahogy a koronavírus-járvány intenzitása csökken, a munkavállalók visszatérnek az irodákba.

5 éves laptopot még érdemes felújíttatni.

Beütött a kata szigorítás: négyszeresére nőtt a végelszámolások száma augusztusban Magyarországon.

Mostantól már cégek is szabadon költözhetnek az EU-n belül.

Recesszió alatt is növekedhet a hazai munkaerőhiány.

Egyre több az aggasztó jel a nyári építőipari céginformációs adatok között.

A turizmus minden alágazatára kiterjedő, reprezentatív turizmus konjunktúra index (tki) augusztusban mínusz 13 ponton állt.

Az elmúlt időszak jelentős kihívás elé állította a cégvezetőket, ugyanis elengedhetetlenné vált, hogy a mindennapos ügymenet mellett munkatársaikra is kiemelt figyelmet fordítsanak. Rá kellett ébredniük arra, hogy a folyamatos és eredményes működéshez elengedhetetlen az alkalmazottak jólléte, aminek megteremtéséhez már korántsem elég a megfelelő fizetés vagy éppen az évente egyszeri egészségnap. Annál jóval többre van szükség.

A vállalkozók több mint felét érinti a nyolc napon túli fizetési határidő, amivel szemben a reklámiparban a legnagyobb az ellenállás: a szektor szereplői 90 százalékban elégedetlenek ezzel a gyakorlattal, derült ki egy friss online kutatásból, amit a vállalati szféra több mint 500 szereplője töltött ki. Rátkai Tamás, a felmérést végző Flexibill alapítója arról beszélt, a válaszadók közel 80 százaléka tapasztalt már olyat, hogy az ügyfél késve fizetett, közel kétharmaduk pedig arról számolt be, gondja adódott abból, hogy ennyit kellett várni a pénzre.

Nő a pénz a zöld alapokban, ennek ellenére egyre nehezebbé válhat a tőkebevonás még a környezeti-, társadalmi- és vállalatirányítási (ESG) szempontból felelősen működő cégek számára is – mutat rá az EY és az Oxford Analytica friss elemzése.

A vállalkozások többsége (71 százalék) növelte árbevételét a pandémia után, áll a Pipedrive 2021/2022-es felmérésében, amely a vállalkozások értékesítési és bevételi trendjeit vizsgálta világszerte.

Az első negyedéves kiugróan magas Aktivitás-Kezdést mérséklődés követte a második negyedévben a hazai építőiparban.

Az év első negyedévében tovább emelkedtek az árak és országos átlagban már 22,3 millió forintért cseréltek tulajdonost a használt lakóingatlanok a KSH statisztikái alapján. Továbbra is igaz azonban, hogy a főváros-vidék viszonylatában és a régiók között is jelentős eltérések figyelhetőek meg, hiszen míg a legdrágább budapesti kerületben talán egy minigarzonra sem, addig a legolcsóbb megyeszékhelyen egy több, mint 130 négyzetméteres ház megvásárlására is fedezetet nyújthat az országos átlag összege. Az OTP Ingatlanpont szakértője megvizsgálta, hogy milyen lehetőségek közül és mekkora kínálatból válogathat az, akinek a kerekített országos átlagár, azaz 22 millió forint áll rendelkezésére egy lakás, ház vagy éppen nyaraló megvásárlására. 

Súlyos higiéniai hiányosságok.

A Cégtörvény augusztus elsejétől hatályos módosítása új fogalmat vezet be a magyar cégjogba, ez az „online alapított cég”. A változás hátterében egy uniós irányelv áll, amely alapján minden EU-tagállamnak lehetővé kell tennie, hogy kizárólag online módon, személyes megjelenés és papíron készült iratok nélkül is céget alapíthassunk. Az irányelv azt is előírja, hogy az ilyen módon alapított cégek bejegyzési kérelmét az illetékes hatóságoknak rövidebb határidő alatt kell elbírálni, ezzel is ösztönözve a cégalapítókat a tisztán digitális ügymenetre.

Bár a beosztottak fizetése rendszerint gyorsabban nő, idén a vállalatvezetők fizetése is egyre nagyobb ütemben emelkedik.

Még mindig kihat a munkáltatókra, hogy a járványhelyzet alatt visszavettek a toborzásból. Az akkor számos helyen visszatartott munkaerő-felvétel a tavalyi nyitás óta eltelt bő egy évben a meghirdetett állások és a fejvadász szolgáltatóknál futó projektek minden eddiginél magasabb számát eredményezte. A megfelelő munkaerő felvétele és megtartása kulcsfontosságú ebben a helyzetben, ennek sikerességét viszont számos tényező hátráltathatja. Melyek a toborzási folyamat során leggyakrabban felmerülő kockázatok munkáltatói oldalon és melyek a munkaerő megtartásának leggyakoribb problémái? 

2008 és 2020 után az idei év újabb mérföldkő a cégek számára. Bár egyelőre nem olyan erőteljes visszaesés látható, mint két évvel ezelőtt, de tartós csökkenés látható a várakozásokat illetően. Mindezt az okozza, hogy jelenleg egyszerre négy kihívással is szembesülnek a cégek, amihez már nem elég néhány folyamatot digitalizálni, korszerűsíteni, hanem az energiafelhasználás, az ellátási láncok és a gyártási technológiák komplett újragondolására, egyszerűsítésére van szükség.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) augusztusban lezárta a szigetelőanyagok piacát vizsgáló gyorsított ágazati vizsgálatát, és a termékárak csökkenését célzó ajánlásokat fogalmazott meg a gyártók, a lakosság, a hulladékgazdálkodási szolgáltatók és a jogalkotó számára egyaránt. A végleges jelentést augusztus 26-án publikálta honlapján. Ennek megállapításait foglalta össze Turi Anna, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetője.

A pénzügyi és geopolitikai nehézségek ellenére tartja magát a nemzetközi tranzakciós piac, aminek leginkább a magántőke beruházások adnak lendületet – derül ki az EY vállalati összeolvadásokat és felvásárlásokat (M&A) értékelő nemzetközi tanulmányából.

A jókor adott támogatás nagy segítséget jelenthet.

A rezsicsökkentés augusztus elsejével módosuló szabályai miatt előtérbe kerülhet a munkavállalónak adómentesen adható rezsitámogatás is. A távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatást viszont a munkaszerződésben szabályozni kell – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie. 

A cím akár álkérdésnek is tűnhet – ám messze nem az. Sokan ugyanis nem tudják, hogy vállalkozások között bizonyos esetekben teljesen tiltott a készpénzfizetés. Arról pedig még ennél is kevesebben tudnak, hogy bizonyos összeghatár felett a készpénzfizetés a pénzmosási szabályok teljes szigorát vonja maga után. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából kiderülnek a részletek.

Tovább csökkent a GVI júliusi negyedéves konjunktúramutatója. Ennél rosszabb eredményt 2020 tavaszán és nyarán mértek. A nagyobb cégek optimistábbaknak bizonyulnak, mint a kisebb vállalkozások.

A sokszínűség gazdagít – ez is lehetne a konklúziója a Bécsi Gazdasági Kamara legújabb felmérésének, amelyben a bevándorló hátterű vállalkozások gazdasági jelentőségét mérték fel. A nem osztrák állampolgárok illetve nem Ausztriában születettek által alapított cégek összességében csaknem tízmillárd euróval járulnak hozzá az osztrák GDP-hez.

A magyar cégek többsége, 62 százaléka innovatívnak látja magát, a legpozitívabban pedig a kereskedelemben tevékenykedők értékelték a működésüket e szempontból. Lényegesen kisebb összeg ment azonban fejlesztésekre: átlagosan az árbevétel még tizedét sem költötték innovációra az idei félévet megelőző időszakban – derült ki a K&H innovációs indexből. A cégek 55 százaléka ugyanannyi innovációt vár a következő két évben mint az előző kettőben, a fejlesztéseket pedig leginkább azért indítják, hogy a vásárlók igényeihez alkalmazkodjanak, a termékek vagy szolgáltatások minőségét javítsák, illetve hatékonyabban tudjanak működni.

Elég nagy amplitúdóval száguld el mellettünk a nyár, olyan gazdasági és közéleti változásokat írva a homokba, ami kihatással van vállalatunk minden dolgozójára a takarítótól a CEO-ig. A válság- és változáskezelés a mindennapjaink része lesz még egy jó darabig, de az idei évben biztosan. Mit tehet egy cég, amikor a dolgozói mindennapi nehézségei kihatnak a munkára? Miben segíti a vezetőt és a HR osztályt egy employer branding stratégia, amikor sokszor csak napról napra gondolkodhatunk?

A toborzással foglalkozó szakemberek és a cégek változatos eszközöket és stratégiákat alkalmaznak a felvételi és kiválasztási folyamatok során, hogy a szakmai tudás mellett a munkára jelentkezők soft skilljeit – vagyis a nem lexikális tudást jelentő személyes, szociális képességeit és készségeit is felmérjék. A legtöbb esetben a személyes interjúkon erről gyűjtik be a legtöbb információt – derül ki a Profession.hu felméréséből.